Időzített bombának nevezte az osztrák belügyminiszter azokat a nyugat-európai állampolgárokat, akik évekkel ezelőtt a közel-keletre mentek a dzsihadisták oldalán harcolni, most azonban hazatérnének – hangzott el az M1 Híradójában.

Herbert Kickl szerint sokkal előbbre való a lakosság biztonsága, mint a szélsőségeseknek az állampolgársághoz fűződő jogai. Több uniós országban ugyanis éppen erre hivatkozva nem tagadják meg a beutazást tőlük. Közben kiderült, Németországban tavaly a kitoloncolások felét nem lehetett végrehajtani, mert nem működtek együtt a migránsok.

Seehofer egyeztetett Merkellel

Az elrendelt kitoloncolások több mint fele meghiúsult tavaly Németországban – erről írt a német sajtó vasárnap. 2018-ban 57 ezer migránst kellett volna kitoloncolni az országból, azonban csak alig több int 26 ezret sikerült.

Az adatok szerint hétezer esetben a kitoloncolás napján derült ki, hogy nem végrehajtható a határozat, mert a bevándorlónak hiányoznak a papírjai, beteg lett, vagy csak egész egyszerűen nem találják. A lap külön kiemeli, hogy több mint 3200 esetben a migráns ellenállt, ezért nem toloncolták ki.

Ez elfogadhatatlan – így kommentálta a helyzetet a német belügyminiszter. Horst Seehofer már egyeztetett Angela Merkel kancellárral, és hamarosan, a tervek szerint még áprilisban a szövetségi parlament elé terjeszti új törvényjavaslatát, amely főleg szigorításokat tartalmaz.

Például akiknek a kitoloncolását elrendelték, azonnal kiutasítási őrizetbe kerülnének. Mivel azonban jelenleg alig 400 ilyen célú férőhely van egész Németországban, Seehofer akár a hagyományos börtönök szabad férőhelyeit is bevonná a rendszerbe. Főleg, ha a bűnelkövető kitoloncolásáról van szó.

Seehofer javaslata szerint sokkal több jogot és eszközt kell adni a rendőröknek is, mert mint fogalmazott, nem csak a jogi kereteket kell megteremteni, de azokat végre is kell tudni hajtania az államnak.

Elkéstek a döntéssel

Jó az irány, de elkésett a döntéssel a német kormány – ezt mondta az M1-en Nográdi György. A biztonságpolitikai szakértő szerint a kitoloncolások üteme szinte képtelen lépést tartani a beérkezőkkel, vagy már az országba beengedett százezrek vagy milliók jelentette problémákkal – közölte az M1.

Közben újabb migrációs front nyílt Európában. Miután a terrorellenes nemzetközi koalíció megsemmisítő vereséget mért az Iszlám Államra a Közel-Keleten, sorra indulnának haza azok a dzsihadisták, akik néhány éve nyugat-európai országokból utaztak a térségbe a szélsőségesek oldalán harcolni. És nem csak férfiak, nők is.

Ne engedjünk be országainkba időzített bombákat – ezt az osztrák belügyminiszter mondta a Kronen Zeitungnak. Herbert Kickl szerint ezek az emberek nem javultak meg, nem változtak a nézeteik, csak otthon most jobb lenne nekik. Mint fogalmazott, most ismét élnének azon országok jóléti rendszereivel, amelyek elpusztítására felesküdtek. Kickl szerint a nők sem kivételek, mert – mint mondta – az iszlamisták nem tudtak volna fejeket levágni, ha otthon nem főzött volna nekik valaki.

Az osztrák belügyminiszter éppen ezért azt javasolja, hogy az Európai Unió az ENSZ segítségével a közel-keleti régióban állítson fel az Iszlám Állam európai zsoldosainak ügyében eljáró különbíróságokat. Így biztosítani lehetne az uniós jog érvényesülését, vagyis például senki esetében nem születne halálbüntetés.

Több európai ország azonban már most jelezte, hogy nincs lehetőségük arra, hogy állampolgáraiktól megtagadják a beutazást. Ezek közé tartozik Finnország, Dánia, Svédország, és most már Bosznia-Hercegovina is. Dragan Mektic védelmi miniszter vasárnap egy horvát napilapnak azt nyilatkozta, hogy hazája nem tagadhatja meg saját állampolgáraitól, hogy hazatérjenek, még akkor sem, ha a terroristák oldalán harcoltak.

A bosnyák kormány jelenleg 300 olyan boszniai állampolgárról tud, akik csatlakoztak az Iszlám Állam szíriai és iraki harcaihoz, közülük ötvenen már vissza is tértek hazájukba – hangzott el az M1-en.

forrás: MTI