Tkálecz Vilmos néhol Tkalecz Vilmos (szlovénül Vilmos Tkalec) magyarországi szlovén (vend) tanító, kántor, népbiztos-helyettes, a Vendvidéki Köztársaság alapítója. 1894. január 8-án született a Lendvai közelében fekvő Bántornya (ma Turner) mezővárosban, Zala vármegyében, 1922 után nyoma veszett, így nem tudni, hol és mikor fejezte be életét.
Az első világháború előtt Tkálecz Cserföld (ma őrenovci) iskolamestere volt, egészen 1917-ig, amikor az orosz frontra vezényelték és ott főhadnaggyá léptették elő. A háború után visszatért a Vendvidékre, ahol a Tanácsköztársaság megalakulása előtt Muraszombatban nemzetiségi osztályon működött Obál Béla népbiztos helyetteseként.
Ekkoriban a helyi értelmiség és politikai vezetők egy Magyarország részét képező entitás a Szlovenszka krajina létrehozásán fáradoztak, amelynek később felmerült teljes önállósága, vagy pedig jugoszláv tagállamként való csatlakoztatása, de később a teljes Jugoszláviához való csatolás mellett álltak ki a vezetők. Tkálecz nem működött közre ezekben a mozgalmakban és nem is mutatta jelét annak, hogy híve lenne mindezeknek. Ez híven tükrözi az 1918. novemberében Belatincon lezajlott antiszemita színezetű zavargás, amit Jerics Iván plébános próbált megfékezni. Tkáleczet tévesen azzal informálták, hogy Jerics vezetésével népfelkelés tört ki a mezővárosban, melyet Tkálecz kész lett volna leverni.
A kommunista hatalomátvétel után népbiztossá nevezték ki. A Vendvidéki direktórium tagjaként felügyeltébe tartozott a muraszombati és szentgotthárdi járásokban a szocialista berendezkedés irányítása. Politikailag a szociáldemokratákhoz tartozott, valójában nem volt elkötelezettsége semelyik oldalhoz sem, s posztját vagyona gyarapítására igyekezett felhasználni. Ennek jegyében csempészkereskedelmet folytatott a határon át Stájerországba, többek között a létfontosságú, de hiánycikknek számító gabonát is kivitt illegálisan az országból, főleg azután, hogy a kommunisták a hadsereg ellátására élelmiszer-beszolgáltatást is elrendeltek.
De a kormány keményen megbüntette azokat, akik csempészetre mertek vetemedni. Tkálecz viszont nem volt túl óvatos és még másokat is bevont az üzletbe munkatársai közül, egészen addig, míg az egyik titkár, Füleki József, vagy egy rivális kereskedő fel nem jelentette. Tkáleczet kihallgatták, de egy tiszt nyomására a kihallgatást rövidesen megszakították és Tkáleczet nem vették őrizetbe. Viszont nem volt kétséges, hogy előbb-utóbb felelősségre fogják vonni és ekkor fogant meg benne az ötlet, hogy önálló politikai útra lép, ezzel talán megúszhatja a büntetést.
A tanácsköztársaság bukása után visszatért a Vendvidékre, de a szerbek elfogták és az alsólendvai börtönben tartották fogva. Mikor kiszabadult 1920-ban Magyarországra települt, s mint a trianoni határ mögül menekülő tanító. Fejér vármegyében, az előszállási uradalomhoz tartozó Nagykarácsonyba kapott állást, a jelek szerint Ménesmajorban. A helyi szerveket viszont az egykori szentgotthárdi, muraszombati járás vezetősége, valamint Lendváról és Varasdról érkező levelekben tájékoztatták Tkálecz személyét illetően. Bár nem indult ellene nyomozás, de sokáig gyanú forgott Tkálecz körül.
1922-ben Szigetújfalun volt kántortanító a háborúban eltűnt korábbi tanár helyére lépve és jegyzőként működött az iskolaszék ülésein is. Ezt követően nyoma veszett.
Tkálecznek a II. világháború előtt Jugoszláviában nem tulajdonítottak különösebb jelentőséget. 1945 után a róla alkotott kép megváltozott, akkor már magasztalt hős volt, aki a Vendvidéket egyesíteni akarta a nagy délszláv állammal. Valódi tetteit elferdítve a csalót hősként tisztelték. A kommunista berendezkedésű Jugoszláviában ugyanis nem számítottak legitimnek a Tkáleczet megelőző vendvidéki vezetők, mert nagyrészt katolikus és evangélikus papi, illetve kántortanítói értelmiségből kerültek ki, ezért ideológiai okokból el kellett utasítani őket.
Forrás: wikipedia, Képek: Google;
Korrektúra: www.hirmagazin.eu;
Cím: I ker. Tkálecz Vilmos
Tel: 0036705322177
E-mail: [email protected]
Web: www.hirmagazin.eu
