Elsősorban helyi szinten kell kezelni a klímaváltozás negatív hatásait, a lokális közösségeket bevonva, mert csak így lehet konkrét eredményeket elérni
– minderről Calum T. M. Nicholson, a Cambridge Egyetem oktatója beszélt.
A Migrációkutató Intézet klímaváltozásról, alkalmazkodásról és migrációról szóló, Strategies of Resilience című konferenciáján felszólaló nemzetközi szakértő szerint nagyon nehéz konkrét válaszfalakat felállítani a klíma, valamint a gazdasági és a politikai migránsok között.
A klímaváltozás valóban központi szerepet játszik a migráció kiváltó okaiban?
Úgy gondolom, a kérdésben meglévő kontextus az elmúlt 10-15 évben lett fontos. Egyre többen foglalkoznak azzal, hogy milyen összefüggés lehet a migráció és a klíma megváltozása között. Sokan létrehoztak egy új fogalmat is a „klímamenekültek” képében. A fogalmak keverése azonban komoly veszélyeket is rejt magában. Érdemes megnézni Szíriát, ahol a korábbi szárazság miatt sokan elindultak, de nem szabad elfelejteni, hogy az elmúlt 10 év háborúja is nagyon komoly szerepet játszott a szíriai belső és kivándorlásban. Tehát nem lehet egyértelműen elhatárolni egymástól a politikai és az éghajlati migrációt. Természetesen mindezek mellett nem szabad kihagyni azt sem, hogy a gazdasági hatásoknak is komoly szerepe van a migrációban. Nem lehet így leegyszerűsíteni a dolgokat.
Hány klímamenekült lehet most a világban?
A legnagyobb kategóriát a gazdasági migránsok jelentik, ehhez képest kisebb a politikai menekültek száma. A számok meghatározásánál a legnagyobb probléma, hogy maga a fogalom pontosan nincs meghatározva, tehát a becslés is jóval nehezebb. Mindezek mellett a média sem segíti a tisztánlátást, és folyamatosak az álhírek is. Értelemszerűen több tízmillióra lehet becsülni ezt a számot.
Melyik kontinensek a leginkább érintettek a klímamigránsok ügyében?
Nagyrészt a globális dél országai és régiói érintettek a klímamigránsok ügyében. Mindez nem jelenti azt, hogy az északi országok nem találkoztak a problémával, az éghajlatváltozás az egész világra hatással van.
Milyen lépésekkel lehetne gátat szabni a klímamigránsok növekvő számának?
Egyelőre csak arról lehet beszélni, hogyan enyhítsük a károkat. Ennek egyik legfontosabb része, hogy a szén-dioxid-kibocsátást csökkentsük, valamint egyre kevesebb energiát használjunk. Törekedjünk a környezetvédelmi technológiák használatára. Fontos szem előtt tartani, hogy a széles közvélemény csak akkor értheti meg a klímaváltozás fontosságát, ha helyben kezeljük a problémát, és helyi megoldásokat nyújtunk. Értelemszerűen az emberek óriási tömegét nem érdekli, hogy távoli országokban mi történik, de a saját környezete iránt már nem érdektelen. Meg kell találni az egyes kultúrák és egyes nemzetállamok esetében a legjobb megoldásokat. Ha így járunk el, akkor a klímamigránsok száma is csökkenni fog. A nemzetközi szervezetek persze nagy szerepet játszanak, de nem szabad elfelejteni a helyi tényezőket és a helyi gyakorlatokat sem.
Hogyan alakítja az „igazság utáni társadalom” jelensége a klímaváltozással kapcsolatos politikai és társadalmi beszédet?
Az elmúlt 3-4 évben került a közbeszéd középpontjába az úgynevezett igazság utáni társadalom jelensége. Ennek egyik központi eleme az álhírek és a teljes szkepticizmus. Persze ezek a jelenségek korábban is léteztek, de számuk az elmúlt években jelentősen megemelkedett. Mára szinte senkinek nem hiszünk el semmit. Mindez teljesen lerombolja a bizalmat a társadalmon belül.
origo
