Romániai forrású lehet a makói kórházban kimutatott kanyarófertőzés – közölte Lázár János egy lakossági fórumon.
A kanyarómegbetegedéseknél a legveszélyeztetettebbek a tizenöt hónaposnál fiatalabb gyermekek, ha van a környezetükben ilyen beteg – mondta Póta György, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke.
1969 és 1989 között csak egy oltást adtak a gyerekeknek, azt gondolták, hogy ha ezt valaki egyszer megkapja, az élete végéig elég. Később azonban kiderült, hogy szinte minden ilyen esetben szükség van egy második oltásra is ahhoz, hogy kialakuljon az életre szóló védettség. Az 1989-ben születettek ezért már két oltást kaptak.
Póta György elmondta, hogy a makói kórházban a korábbi korosztályba tartozók betegedtek meg, szerencsére valamennyiüknél enyhe lefolyású a betegség. Azonban az enyhe betegség alatt is ugyanúgy fertőz a páciens, és az oltást tizenöt hónapos kortól lehet adni, ezért a legveszélyeztetettebbek az annál fiatalabbak.
Romániában tizenhatan haltak meg kanyaróban. Póta György azt mondta,
ha sokan nem oltatják be magukat, akkor a közösségi védelem megszűnik, és így megjelenik a betegség.
Az, hogy Magyarországon mindenkit beoltottak, nem azt jelenti, hogy a vírus ne létezne, csak nem kapta el senki. Az utolsó kanyarójárvány 1989-ben volt az országban.
Vélelmezhetően romániai forrású a makói kórházban kimutatott kanyarófertőzés – közölte Lázár János kedd este egy királyhegyesi lakossági fórumon.Romániában több mint 3 ezer kanyarómegbetegedés történt 2016 eleje óta. Feltehetően a makói kórházban elláttak egy romániai beteget, aki akaratán kívül áthozta a fertőzést Magyarországra.
Már tíznél több olyan kórházi dolgozó van, akinél a kanyaró bizonyítottan fellehető. A fertőzés miatt a makói kórházban zárlatot kellett elrendelni, az új betegeket a környékbeli intézményekben, így Hódmezővásárhelyen látják el.
Működik a kanyaró-figyelőszolgálat Csongrád megyében
Az alapellátásban és a fekvőbeteg-ellátó intézményekben is működik a kanyaró-figyelőszolgálat Csongrád megyében. A makói kórházban hétfőn a betegekkel közvetlenül érintkező dolgozóknál elkezdték az oltások beadását.
Oroszi Beatrix, az Országos Epidemiológiai Központ főigazgató-főorvosa hétfőn budapesti sajtótájékoztatón elmondta, a makói kórházzal összefüggésben 12 embernél merült fel a kanyarógyanú, kilenc esetben a laboratóriumi vizsgálat igazolta a betegséget. Egy esetben folyamatban vannak a laboratóriumi vizsgálatok, és két minta hétfőn érkezett meg az OEK-be, ahol azonnal megkezdték azok vizsgálatát.
A kanyaró szempontjából leginkább veszélyeztetettek a betegellátás első vonalában dolgozók, hiszen esetükben jelentősen magasabb annak a kockázata, hogy fertőző pácienssel találkozzanak. Veszélyeztetettek még a 15 hónaposnál fiatalabb, védőoltásban még nem részesült gyerekek, valamint a betegséget át nem vészelt, beoltatlan emberek és az immunhiányos betegek. Az 1969 után, de 1989 előtt születettek között előfordulhat, hogy valaki csak egy oltást kapott, náluk az immunitás szintje az évek múlásával csökkenni kezdhet. Ilyen esetekben megtörténhet, hogy oltás ellenére fertőz a kanyaró.
[box type=”shadow” ]A <strong>kanyaró </strong>egy rendkívül ragályos fertőző megbetegedés, amely a kiütések megjelenése előtt már négy nappal fertőzhet és a fertőzőképesség a kiütések eltűnését követően még négy napig tart. A betegség magas lázzal jár, mint általában a vírusfertőzések, erős fejfájással, hányással, és a kanyaróra nagyon jellemző az egész testen jelentkező kiütés, amely a szájban is megjelenik.[/box]
