Tíz embert vettek őrizetbe a tegnapi franciaországi terrortámadással összefüggésben.
Közben továbbra sem csillapodnak a kedélyek, a merénylet helyszínének közelében élők azt mondják, még mindig félnek a történtek után. Párizs külvárosában péntek kora este egy feltehetően csecsen származású fiatal férfi lefejezett egy 47 éves középiskolai történelemtanárt.
Az elkövetőt valószínűleg az zavarta, hogy az oktató a szólásszabadságról tartott óráin Mohamed-karikatúrát mutatott a diákjainak. A francia kormányfő szombaton azt mondta, hogy a lehető legkeményebben fognak fellépni az ügyben
– hangzott el az M1 Híradójában.
Szombaton egész nap érkeztek a gyászolók ahhoz a középiskolához, amelynek közelében pénteken terrortámadás történt. Szülők, diákok és a környékbeliek egy-egy szál virágot hoztak az intézmény bejáratához, így emlékezve arra a tanárra, akivel egy nappal korábban végzett a támadója.
A merénylet Párizs külvárosában, egy kertvárosi negyedben történt pénteken délután. Egy csecsen férfi nemcsak megkéselte a 47 éves középiskolai tanárt, hanem le is fejezte őt. Szemtanúk szerint közben azt kiabálta, hogy Allahu akbar, vagyis Allah a leghatalmasabb.
A bestiális gyilkosságot a gyanú szerint a fiatal csecsen férfi azért követte el,
mert az oktató korábban a szólásszabadságról szóló óráin a Charlie Hebdo című lap Mohamed-karikatúráit is megmutatta diákjainak.
Bár a tanár az órán felhívta a figyelmet arra, hogy aki sértőnek érzi a karikatúrákat, elhagyhatja a termet. Az eset miatt mégis számos fenyegetést kapott az iskola, az egyik diák pedig fel is jelentette a tanárt.
Pénteken este a környékbeliek hívták ki a rendőröket, először csak azért, mert egy férfi késsel a kezében járkált az utcán. A rendőrök megpróbálták őt megállítani, de mivel ellenállt, lelőtték. Nem sokkal később, párszáz méterre onnan találták meg a kivégzett tanár holttestét.
Az eset egész Franciaországot megrázta, a környékbelieket pedig sokkolták a történtek.
A tettesről egyelőre annyit lehet tudni, hogy 2002-ben Moszkvában született. Szülei Oroszországból, csecsen menekültként érkeztek Franciaországba. Muszlim hitű, de nem szerepelt a titkosszolgálatoknak a radikálisokról vezetett nyilvántartásában.
A hatóságok a gyilkossággal kapcsolatban kilenc embert vettek őrizetbe. Köztük a terroristának minősített támadó több családtagját: szüleit, nagyszüleit és kiskorú testvérét is. Olyan szülőket is kihallgatnak, akik korábban az interneten dühöngtek az órákon bemutatott karikatúrák miatt.
A történtek után az ország vezetői sem maradhattak csendben.
A francia kormányfő Twitter-üzenetben azt írta: „a tanáraival szolidaritást vállalva az állam a lehető leghatározottabban fog reagálni, azért, hogy a köztársaság és annak polgárai szabadon élhessenek. Soha sem fogjuk föladni. Soha” – üzente a kormányfő.
Hasonló hangnemben nyilatkozott előző nap Emmanuel Macron a gyilkosság helyszínén. A francia elnök iszlamista terrortámadásnak nevezte a történteket
„Nem véletlen, hogy egy tanárra támadtak. A terrorista ugyanis a Köztársaság értékeit támadta meg. Azt a lehetőséget, hogy szabad állampolgárokat neveljünk gyermekeinkből, függetlenül attól, hogy honnan jöttek, miben hisznek, mi a vallásuk. Ez a mi harcunk, a létküzdelmünk!” – fogalmazott az államfő.
Három hét alatt ez már a második iszlamista támadás volt Párizsban. Szeptember végén ugyanis egy pakisztáni férfi hentesbárddal sebesített meg két embert a Charlie Hebdo szatirikus hetilap volt szerkesztőségének közelében. A férfi bosszút akart állni a Charlie Hebdón, mert a lap újra közzétette azokat a Mohamed-karikatúrákat, amelyek miatt 2015-ben terrortámadás érte őket.
A pénteki párizsi terrorcselekmény kapcsolatban áll a tömeges bevándorlással és az ellenőrzés nélküli beáramlással
– erre hívta fel a figyelmet a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az M1-en. Bakondi György hangsúlyozta: Franciaországban nagyon súlyos a terrorfenyegetettség.
A meggyilkolt középiskolai tanár emlékére Franciaországban gyásznapot rendeltek el.
„Mostantól sokkal keményebb és határozottabb fellépésre van szükség a francia kormány és a rendvédelmi szervek részéről, hogyha meg akarják védeni a lakosságot a jövőben” – erről az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója beszélt az M1-en.
Horváth József hangsúlyozta,
egy kritikus tömeg után már nem lehet minden egyes sarokra rendőrt, katonát, titkosszolgálati embert állítani, ugyanis az ország egész területén történhetnek támadások.
„Az egész francia társadalom nem érzi magát biztonságban, hiszen a legváratlanabb helyeken hajthatnak végre brutális támadást, amivel szemben pillanatnyilag a francia kormány csak a szlogenek szintjén tud megnyilvánulni, valós intézkedéseket nem tud végrehajtani” – mondta.
Hozzátette: az adatok szerint Franciaországnak 15-20 százaléka már muzulmán hitű, a nagyvárosokban pedig tömegével alakulnak ki olyan nogo-zónák, ahol az állam már csak korlátozottan képes a törvényeknek érvényt szerezni.
