A vádak szerint Trump szigorúan titkos dokumentumokat vitt a floridai birtokára hivatali ideje vége után.
Bő két hónapon belül másodszor is vádat emelnek Donald Trump ellen, ezúttal a Fehér Házból illegálisan hazavitt, titkosított iratok ügyében. Ha jövő kedden hivatalosan is ismertetik Trumppal a vádakat, ez lesz az első szövetségi vádemelés egy volt elnök ellen. Az 1917-es kémtörvény megsértése is a vádpontok között lehet – írja a telex.hu.
A vádak szerint Trump számos hivatali iratot, köztük titkos és szigorúan titkos minősítésű dokumentumokat is magával vitt floridai birtokára hivatali ideje vége után, amiket nem szolgáltatott be a hatóságoknak, holott a törvények szerint azokat át kellett volna adnia a nemzeti levéltárnak.
Ezt követően pedig akadályozta az igazságügyi minisztériumot és az FBI-t abban, hogy visszaszerezzék a dokumentumokat. Az FBI tavaly augusztusban házkutatást tartott Trump floridai birtokán, ekkor találtak rá több mint száz titkosított iratra.
Kémkedéssel is vádolhatják
Trump magyar idő szerint péntek hajnali fél kettőkor posztolt a közösségi oldalán, a Truth Socialön, miszerint ügyvédeit értesítették arról, hogy vádat emelnek ellene. Nem sokkal később a CNN és a New York Times is megerősítette az értesülést a forrásaikra hivatkozva. Trump arról írt, hogy jövő kedden délután kell majd megjelennie a miami szövetségi bíróságon, ahol hivatalosan is ismertetik az ellene felhozott vádakat.
A New York Times értesülései szerint összesen hét vádpontban emelhet vádat Trump ellen az igazságügyi minisztérium. Ezek között szerepel egyebek mellett a nyomozók szándékos félrevezetése, összeesküvés a minisztérium vizsgálatának akadályozására és dokumentumok szándékos visszatartása.
Később Trump egyik ügyvédje a CNN-nek megerősítette, hogy hét vádpontról van szó, illetve arról beszélt, hogy a vádpontok az 1917-es kémtörvény megsértéséhez kötődhetnek.
Ez nem feltétlenül azt jelenti, hogy Trumpot „klasszikus értelemben vett” kémkedéssel vádolják. A jelenlegi ügyre leginkább törvény 793. cikkelyének (e) paragrafusa illhet rá. Ez megtiltja többek között a nemzetvédelemmel kapcsolatos dokumentumok jogosulatlan birtoklását, ezek szándékosan visszatartását, valamint át nem adását az átvételre jogosult kormánytisztviselőnek vagy alkalmazottnak. A cikkely megsértése akár 10 év börtönbüntetést is maga után vonhat.
A legfrissebb hírek itt!
Trump Bidenre mutogat
„EGY ÁRTATLAN EMBER VAGYOK!” – írta Trump péntek hajnalban a Truth Socialön. A korábbi elnök az ügyet „dobozos hoaxnak” nevezte (az iratokat dobozokban vitte haza), és arról írt, hogy ez egy „sötét nap” az Egyesült Államok számára, amely egy hanyatló ország. Ezen kívül Joe Bidenre mutogatott, aki ellen szintén folyamatban van egy vizsgálat, mivel még alelnökként ő is elvitt titkosított dokumentumokat a Fehér Házból.
Később a 2024-es republikánus elnökjelöltségért küzdő politikus egy négyperces videót is közzétett, amelyben a választásba való beavatkozásnak és boszorkányüldözésnek nevezte a vádemelést. Szerinte Joe Biden amiatt indított „háborút” ellene, mert „sokkal jobban áll” a demokrata elnöknél a felmérésekben (a legtöbb kutatásban valójában Biden vezet 1-2 százalékkal).
Trump vádjainak némileg ellentmond, hogy egy, a New York Timesnak nyilatkozó, magas beosztású fehér házi hivatalnok arról beszélt, hogy ők is csak a hírekből értesültek a vádemelésről.
Hírszerzési dokumentumok is voltak az iratok között
Az FBI által augusztusban lefoglalt 15 dobozból 14-ben találtak titkosított iratokat, összesen 184 darabot. Ezek körül 92 volt titkos, 25 pedig szigorúan titkos minősítésű, a maradék az alacsonyabb kategóriába tartozó bizalmas minősítést kapta.
A szigorúan titkos iratok között volt olyan hírszerzési információ, amelyet minősítése alapján nem lehet megosztani külföldi kormányokkal, valamint külföldi kommunikáció megfigyeléséhez köthető különleges technikai vagy hírszerzési információk is.
Egyes iratok a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) beépített és beszervezett embereitől és kémeitől származó információk voltak, amelyek – a jellegükből fakadóan – általában a forrás kilétére vonatkozó információkat is tartalmaznak.
Más, a mar-a-lagói birtokon a jelek szerint különösebb óvintézkedések nélkül kezelt iratok különleges hozzáférésű hírszerzési programokhoz kötődtek, amelyekhez jellemzően az amerikai hírszerzési, védelmi és külpolitikai apparátusnak is csak azon tagjai férnek hozzá, akik munkájához elengedhetetlen az adott programok ismerete, és javarészt ők is csak külön erre kijelölt, az illetéktelen szemek és fülek elől erősen védett helyeken nézhetnek bele a részletekbe.
Egy hete derült ki, hogy szövetségi ügyészek birtokába jutott egy olyan hangfelvétel 2021 nyaráról, amiben Donald Trump beismeri, hogy több titkosított Pentagon-dokumentumot is megtartott egy Irán elleni lehetséges támadásról.
A hangfelvételből a CNN értesülései szerint egyértelműen kiderül, hogy Trump tisztában volt azzal, hogy titkosított iratokat vitt haza.
A legfrissebb hírek itt!
Merrick Garland igazságügyi miniszter novemberben nevezte ki Jack Smith-t, hogy különleges ügyészként vizsgálja ki, Trump vagy beosztottjai követtek-e el bűncselekményt amikor titkosított dokumentumokat vittek el a Fehér Házból, illetve hogy akadályozták-e a nyomozást
Jól is jöhet Trumpnak
Trump áprilisban az első exelnök lett, aki ellen vádat emeltek az amerikai történelem során (a mostani pedig az első alkalom, hogy szövetségi vádemelés történik). Akkor a manhattani kerületi ügyész emelt vádat a politikus ellen, aki ügyvédjén keresztül 130 ezer dollár kenőpénzt fizetett egy pornósztárnak 2016-ban, hogy hallgasson az afférjukról.
Ezt követően pedig a vádak szerint üzleti dokumentumokat hamisított annak érdekében, hogy eltitkolja afférját az amerikai választók elől a 2016-os elnökválasztási kampány hajrájában. Az áprilisi vádemeléshez képest fontos különbség, hogy most az igazságügyi minisztérium emelt vádat, és a mostani ügy sokkal súlyosabb, mint a manhattani per.
A vádemelések azonban egyelőre Trumpot segítik a 2024-es republikánus elnökjelöltségért és az elnöki címért folyó harcban. Az áprilisi vádemeléshez hasonlóan, ha bűnösnek is találnák Trumpot, az amerikai törvények nem tiltják, hogy büntetett előéletű politikus elinduljon egy választáson.
A republikánus elnökjelölt-aspiráns pedig egyelőre sikerrel tálalja szavazóinak a demokraták által vezetett koncepciós perként az ellene folyó jogi ügyeket. Az áprilisi vádemelés nem volt egyértelműen negatív hatással a támogatottságára, az adománygyűjtését pedig meg is dobta.
