Rengeteg az érv és az ellenérv is a témában. Összeszedtük a legfontosabbakat.
A nyári időszámítás március utolsó vasárnapján kezdődik, és október utolsó vasárnapjáig tart. Idén március 25. vasárnap hajnalban 2:00 órakor 3:00 órára kell majd előreállítanunk az órát.
Az óraátállítás szükségességét régóta vitatják: egyes vélemények szerint már nem is igazán spórolunk vele semmit, ráadásul a szervezetünkre sincs jó hatással. De legalább hosszabb ideig van világos.
Egyes források szerint az óraátállítás ötletét már maga Benjamin Franklin amerikai diplomata, természettudós, filozófus is felvetette, de tervét nem sikerült kiviteleznie. A világon elsőként 1916-ban mégis az USA vezette be a nyári időszámítást energiatakarékossági okok miatt. Ezt hamarosan átvette a Föld számos országa is, beleértve Magyarországot is. Nálunk nem alkalmazták folyamatosan, voltak olyan évek, amikor nem volt óraátállítás. A nyári időszámítást Európában végül az Európai Unió 1997-ben egységesítette.
Benjamin az „Egy gazdaságos tervezet” című esszéjében arról írt, hogy ha „tovább” lenne világos, kevesebb gyertyát kellene elégetni a világításhoz. Persze nem a Nap járását akarta a tudós megváltoztatni, csupán abból az évezredek óra ismert tényből indult ki, hogy a Föld északi féltekéjén a napéjegyenlőség kezdetétől a végéig „hosszabbak a nappalok, és rövidebbek az éjszakák, mint télen”.
Egy másik, új-zélandi tudós pár évvel később egész más okból javasolta az óraátállítást: George Vernon Hudson szerint októberben két órát előre, márciusban pedig két órával visszább kellett volna állítani az időt, mert így több ideje lett volna világosban dolgozni.
Az alacsonyabb energiafogyasztás, ami a nyári időszámítással jár, nem csupán pénzügyi, hanem környezetvédelmi szempontból is rendkívül előnyös, hiszen mivel kevesebbet kell világítani, kevesebb a károsanyag-kibocsátás az áramtermelésben. Vannak azonban szakértők, akik azt mondják: az egyre melegebbé váló északi földtekén már nincs is igazán energiamegtakarító hatása az óraátállításnak. Amit megspórolunk az amúgy is egyre korszerűbb közvilágításon és a lakások világításán, azt elviszi a légkondicionálók által felhasznált energia.
Persze nem csak az energiafelhasználás számít: az emberek egyszerűen jobban szeretik a világosságot, márpedig nyáron jóval később sötétedik.
A délutáni forgalmi dugók is hamarabb véget érnek. Ennek azért van jelentősége, mert később van szürkület, amikor már kevesebb az autó az utakon, így csökken a sötétedés miatt bekövetkező balesetek száma. Előny az is, hogy napközben kevesebb bűncselekményt követnek el, mint éjszaka, ennél fogva nyáron kevesebb az áldozat.
Sőt: a több fény hatására a szervezetben több D-vitamin termelődik, az pedig erősíti az immunrendszert, szintén jó.
Az alvásszakértők arra is figyelmeztetnek, hogy nemcsak a karunkon lévőt, de a biológiai óránkat is „át kell állítani” ilyenkor. Csakhogy az nem egyórás, hanem másfél órás ritmusban működik. A biológiai óra az életritmusunkat hangolja össze: olyan, mint a karmester. A „hangszerek” pedig az életfolyamatok. Legalább három-négy napra van szükség ahhoz, hogy ez az áthangolódás megtörténjen.
Egyébként pedig mit is kell átállítanunk? Okos eszközeink figyelemmel kísérik az óraátállítást is, így marad a mikró, a tűzhely, a nem okos digitális és analóg, mechanikus órák – itt tekergethetjük a mutatókat, állítgathatjuk az időt.
Az EU egyébként komolyan fontolgatja, hogy eltörli az évi kétszeri óraátállítást. Februárban megszavazták, hogy felülvizsgálják az évente kétszeri óraátállítás szükségességét.
Forrás: Szeretlek Magyarország
fotók: Pixabay, Unsplash
