Várpalotától északra mintegy 5 km-re, a Fajdas-hegység egyik völgyében meredek és szűk területű sziklacsúcson találjuk Ópalota vagy mai nevén Pusztapalota várának romjait.
Radnai Lóránt leírása szerint: ,,a kis fellegvár négy, egymástól jól elkülöníthető épületrészből állt. A sziklabérc nyugati oldalán, ahonnan egyedül volt megközelíthető, állott az udvart kerítő és bejáratot védő fal, e fölött magasodott a 3 emeletes torony, amelyből csúcsíves ajtón keresztül vezetett egy híd az átjáró toronyba. Ezen keresztül egész keskeny, többlépcsős folyosó vezetett a negyedik épületrészbe, az alsó toronyba. A kb. 15 m magas 3 emeletes torony csak nyugatról volt megközelíthető. Itt volt kapcsolata a völgy nyugati oldalával, de azt az összekötő kis részt is biztosan elvágta abban az időben, és egy árok húzódhatott a vár bejárata előtt, amelyet ma már feltöltöttek a leomlott falrészek. Felvonóhíd vezethetett az árkon keresztül, amelyen át az előudvarba lehetett jutni. Az udvart határoló falak a torony falaihoz hasonlóan, egyenesen a sziklára vannak ráépítve, és csak a hátsó kisebb torony északi fala nyúlik le egészen a völgy aljáig. Ez végig rakott fal, amelyet egy hatalmas felnyúló, 1,5 m magas támpillér erősít. Az előudvarból a sziklába vájt keskeny, most is jól látható feljáró vezetett a torony fölszintjébe. A torony 6,5 x5 m alapterületű és 3 emeletes volt, 2,20 m vastag terméskő falakkal, kívül vakolva. A földszinti helyiség kb. 4,5 m magas a többi emeleti helyiség 3 és 2,8 m magas volt. Az egyes helyiségek mennyezetét tartó kemény fagerendák 0,25 x 0,25 m méretű nyílással még jól láthatók. A földszintről az I. emeletre felvezető lépcsőfeljárat a nyugati, a II. emeletre felvezető a keleti oldalon volt. A földszinti csúcsíves ajtón keresztül jutunk ki egy nyitott ajtórészre. Itt a szikla egészen meredek. A nagy torony északi részén egy falmaradványt látunk, amely azt a nyitott részt védte. De az… átjáró tömbjének keleti oldalán észlelhető homorú fal arra mutat, hogy itt egy fallal elzárt és korábban raktárnak vagy tömlöcnek használt helyiséget hoztak létre. Most oly keskeny a nagy toronyból vezető átjáró, hogy csak a sziklához erősített vaskorlát segítségével lehet átjutni az átjáró részbe. Itt is jól látható a keskeny, alig 50 cm széles lépcsős folyosó feletti befalazott gerendák gyámlyukai és a ma is meglevő meredek lépcsők. Az átjáró folyosón keresztül érünk le a 3,50×5,50 m méretű kis toronyba, amely minden oldalon ablakkal rendelkezett.
A nagy torony ablaknyílásai még jó állapotban vannak, legérdekesebb az I. emelet keleti falában levő, kis benyíló fülkévé kiképzett ablak, amelyben ülőpadka is volt. Ez a román ízlésű ablak is megközelítően utal a vár építési idejére”.
A vár a XIII. század végén vagy a XIV. század elején keletkezhetett, amikor a hatalmas Konth család birtoka volt. A Konth család a vár neve után felvette a ,,Palothai Konth” nevet, és bizonyára e vár után nevezték el a völgy déli bejáratánál keletkezett kis községet, a mai Várpalotát korábban Palotának.
Ópalota vára, minthogy előbb épült, mint Várpalota, ezért az első Palotát megkülönböztetésül Újpalotából, ismeretlen időtől kezdve Ópalotának nevezték. Ópalota vára ismeretlen körülmények között, a török hódoltság idején pusztult el, és csak ezután kapta a Pusztapalota nevet.
Faller Jenő szerint a mai Várpalota története Ópalota történetéből indult ki, így mindazok a feljegyzések, oklevelek, melyek 1440 előttiek, és Palota váráról szólnak, kivétel nélkül a mai Pusztapalotának, akkoriban Palotának, majd később Ópalotának nevezett várára, és nem Várpalotára vagy Bátorkő várára vonatkoznak.
Egy 1409-ben keletkezett oklevél említi meg Keszi Balázst, mint ,,castellánus castri Bathorkw alias curialis in Palotha”, vagyis Bátorkő várának várnagya és Palota (Ópalota) udvarispánja. Ez az oklevél tehát a két erősséget, Bátorkő és Palota várakat külön említi.
Ópalota a török időkben is vár volt, melynek sikertelen ostroma is ismeretes. I. Szulejmán szultán 1564.október 1-i rendelete szerint ugyanis ,,Ali – – a budai szandzsákban 5500 akcse timár birtokosa – Ópalota nevű hadi várból egyik hitetlen a lováról ledobva, vitézül viselkedett, és ezért 2000 akcse nagyobbitásra kapott engedélyt”. Ebben az időben tehát Ópalota még állt, és magyar kézen volt.
A ma használatos Pusztapalota név az egykori Ópalotának csak a már elpusztult, romos állapotára vonatkozik. Azt, hogy Ópalota mikor pusztult el, nem tudjuk. Feltehetően a XVI. század második felében már elhagyatott volt, és így fokozatosan romba dőlt
Cím: Várpalotakülterület
Tel: +36 (88) 545-045
E-mail: veszprem-m@tourinform.hu
Web: http://www.varpalota.hu/
