Értesülések szerint a Vörös-tenger alatti adatkábelek közül elvágtak hármat, más források szerint négyet, amelyek fontos részei a globális internet- és kommunikációs hálózatnak.
A hírt a Sky News jelentette, hozzátéve, hogy a jemeni húszi lázadók, akik november óta aktívak a térségben, azonnal cáfolták, hogy bármi közük lett volna a támadáshoz. Egyébként már februárban keringtek hírek arról, hogy az iráni támogatást élvező és komolyan felszerelt húszik már nemcsak a Vörös-tengeren haladó kereskedelmi hajók ellen folytatják akcióikat, hanem a tenger alatti adatkábelek megrongálásával is igyekeznek káoszt előidézni a globális kommunikációban.
Az első jelentések szerint az Afrika, Ázsia és a Közel-Kelet irányába tartó adatforgalom 25 százalékát érinti a kábelszakadás. A húszik a brit és az amerikai katonai műveleteket teszik felelőssé a rongálásért, de bizonyítékot ehhez nem szolgáltattak.
Térkép az Észak-Afrika környéki tenger alatti adatkábelekről 2024-ben
Forrás: Submarine Cable Map
Az elsősorban internetforgalomért felelős tenger alatti optikai kábelek közül az Asia-Africa-Europe 1, a Europe India Gateway, a Seacom és a TGN-Gulf nevűek érintettek. A Dzsibutiban is szolgáltató Seacom közleménye arról ír, hogy az elsődleges vizsgálataik szerint a jemeni vizek alatti térség, azaz a Vörös-tenger déli része érintett a sérülésekben. Az adatforgalom egy részét átterelték ugyan, de bizonyos szolgáltatások nem működnek.
Az indiai Tata Communications, amely a Seacom-TGN-Gulf internetes kábelek tulajdonosa, jelezte, amint bejelentést kaptak a kábelszakadásról, azonnal elkezdték a hiba felderítését és a forgalom csökkentését.
Magyarországon is lassulhat az internet?
Tóth István, az Indexnek nyilatkozó szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy a víz alatti kábelek gyakran megsérülnek, hiszen hajók horgonya bármikor felszakíthatja azokat, de ezek elszigetelt esetek, a mostaninál viszont egyszerre négy adatkábel sérült meg, ami komoly, szándékos incidensre utal. Ez pedig azt jelenti, hogy mindez kihat a globális internet forgalomra.
Javításukra megvannak a protokollok. Ilyenkor szerelőhajót indítanak a térségbe, azonban a Vörös-tenger húszik által ellenőrzött déli része olyan veszélyes, hogy nem valószínű a karbantartó hajó elindítása. Így várhatóan hetekbe telik majd a sérült vezetékek helyreállítása.
Fotó: Németh Emília / Index
Tóth István utalt arra is, ha egy ilyen hálózat egyik pontja sérül, akkor mivel redundáns, tehát terelhető az azon áthaladó adatforgalom, viszont ezáltal más térségeket terhelnek meg, ami az internet lassulását eredményezi. Mint mondta,
ELSŐSORBAN ÁZSIAI TÉRSÉGEK SZENVEDIK MEG A KÁBELSZAKADÁST, DE SZERENCSÉRE EGYETLEN ORSZÁG SEM SZAKADT LE A NETRŐL.
A kiberbiztonsági szakember szerint a támadás egyik következménye, hogy mindez negatívan befolyásolhatja az üzleti folyamatokat.
Magyarországon is érzékelhető a lassulás, elsősorban azoknál a felhasználóknál, akik Ázsiával kommunikálnak valamilyen formában. A videóhívások esetleg ellehetetlenülnek, ilyenkor bizony vissza kell váltani – mondjuk – csak hangban folytatott kommunikációra, esetleg visszatérni a szöveges üzenethez, ha nagyon zavaró a lassulás.
Az adatforgalom elleni támadásnak voltak jelei
December végén egy, a húszi lázadókhoz köthető Telegram-fiók fenyegetéseknek tűnő üzeneteket tett közzé a Jementől nyugatra fekvő Bab el-Mandeb-szoroson át húzódó tucatnyi optikai kábel ellen. A lehetséges problémára szakértők is felhívták a figyelmet, hiszen az Európa és Ázsia közötti hatalmas mennyiségű adat- és pénzmozgás, valamint az üvegszálas kábelek kötege éppen azon a területen halad keresztül, ahol a húszik a legaktívabbak.
Eddig azzal a magyarázattal áltatták magukat a téma szakértői, hogy a kábelek általában alaposan beágyazódnak a tengerfenékbe, és a húszik eddig ismert fegyverarzenáljában nincs olyan eszköz, amelyet az optikai kábelek ellen bevethetnének. Erre bizony a mostani akció alaposan rácáfolt.
Bruce Jones a Brooking Institutiontől, aki sokat írt a tenger alatti kábelek fontosságáról, azt mondja, vannak potenciálisan egyszerűbb technikai eszközök egyes tenger alatti kábelek megrongálására, különösen azokon a helyeken, ahol azok sekélyebb vizekben vannak lefektetve. Stronge nem tartotta kizártnak, hogy a húszik képesek lennének legalább néhány tenger alatti kábelt részben megrongálni.
A NATO már tavaly – az Északi Áramlat elleni támadásokat követően – új részleget hozott létre a kritikus tenger alatti infrastruktúra védelmének koordinálására. Tengerészeti elemzők úgy látják, ezen eszközök védelme egyre fontosabb feladat a haditengerészet számára, különösen Európa infrastruktúrával telített vizeiben.
Nyitókép? index
