A tervek szerint még a nyári szünet előtt az Országgyűlés elé kerülhet az a jogszabály-tervezet, amely szigorítaná a termékbemutatókra vonatkozó előírásokat.
Termékbemutatók: szigorúbb szabályok
A törvényjavaslat várhatóan három területen módosítaná a jelenleg érvényes szabályokat: kötelező lenne a társaságoknak országos ügyfélszolgálatot fenntartaniuk, a termékvásárláshoz esetlegesen kapcsolódó kölcsönszerződést pedig csak pénzintézetben lehetne megkötni. Megtiltanák továbbá azt is, hogy a megtévesztő ingyenesség szerepeljen a termékbemutatók hirdetéseiben.
Egyre több a panasz
– Mostanában az a trükk, hogy ingyenes egészségnapra hívják az embereket, vagy az, hogy nyertek 300 ezer forintot, amit aztán levonnak a termék egymilliós vételárából – említett néhány példát lapunknak a visszaélésekre Kispál Edit, a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségének (FEOSZ) kommunikációs igazgatója.
A probléma méretét jól mutatja, hogy a szervezethez beérkező összes panasz mintegy fele a termékbemutatókkal kapcsolatos. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság ellenőrzései során tíz bemutató közül hétnél találtak szabálytalanságot átlagosan az elmúlt években, az írásos fogyasztói panaszok száma pedig pár év alatt több mint a háromszorosára emelkedett.
Elállás 14 napon belül
A termékbemutatón történt vásárlással kapcsolatos legfontosabb tudnivaló, hogy – mivel üzlethelyiségen kívül kötött szerződésnek számít – a fogyasztó 14 napon belül indoklás nélkül elállhat a szerződéstől. Ezt írásban érdemes megtenni, és ajánlott tértivevényes levélben elküldeni a cégnek. Ráadásul még így is előfordulhat, hogy a vállalkozás nem fizeti vissza a vételárat.
– A hozzánk segítségért fordulók gyakran már túl vannak 14 napon – mondta Kispál Edit. Mivel elsősorban idős embereket csapnak be, sokszor a gyerekeik veszik észre az átverést. De arra is van példa, hogy a család előtt titkolják, mennyire pórul jártak, mert szégyellik magukat.
Az elmúlt egy évben terjedt el az a gyakorlat, amely pont a gyanútlan vásárlók legfőbb jogi támaszát cselezi ki. A termékbemutatókat a megszokott külsőségek mellett, de a cég telephelyére szervezik, így viszont a vásárlás nem minősül üzlethelyiségen kívülinek, vagyis a vevőt az indoklás nélküli elállás sem illeti meg.
Szigorú ellenőrzés
A FEOSZ kommunikációs igazgatója szerint nem könnyű a leginkább érintett fogyasztói kört elérni, és felhívni a figyelmüket az átverésekre, a szövetség ezért például idősotthonokban tart tájékoztatókat.
Kispál Edit azt mondta, hogy az időseknek programot és társaságot is jelenthet egy-egy bemutató, ezért nem hibáztathatók, ha elmennek egyre. Azt viszont mindenképpen meg kell állniuk, tette hozzá, hogy elsőre vásároljanak, hiába hangoztatják az előadók, hogy később nem lesz rá lehetőség. Menjenek haza, gondolják át többször, beszéljék meg a családdal, valóban szükségük van-e a termékre.
Az igazgató szerint nem lehet tudni, mennyit javít majd a helyzeten a várható szigorítás, ugyanis a hatását csak azokon a cégeken lehet lemérni, amelyek betartják a szabályokat. Ezért szerinte nagyon erős ellenőrzésre van szükség.
Ráadásul gyorsan változó szektorról van szó, sorra szűnnek meg a vállalkozások, nem ritka, hogy fél év elteltével már nem is létezik egy társaság.
A legjellemzőbb megtévesztések
Azt állítják, hogy a bemutatott termék alkalmas betegségek, illetve az emberi szervezet zavarainak, rendellenességeinek gyógyítására.
Az előadó azt a hamis benyomást kelti, hogy a fogyasztó már megnyert valamit, miközben ez nem igaz, illetve a nyeremény meghatározott összeg kifizetéséhez kötött.
Megtévesztő módon azt állítják, hogy a bemutatott áru csak nagyon korlátozott ideig áll rendelkezésre.
A termékért annak ellenére fizetnie kell a fogyasztónak, hogy azt korábban ingyenesnek hirdették.
Forrás: metropol; Kép: Google, illusztráció;
Korrektúra: www.hirmagazin.eu
