A beruházás teljes tervezett élettartalma alapján érdemes mérlegelni, hogy milyen fűtési technológiát alakítsunk ki lakásunkban.
Napkollektoros rendszer egy gazdagréti panelházban (Fotó: MTI/Földi Imre)
Egyre többen térnek át az alternatív fűtési technológiákra. A Kossuth Rádió Napközben című műsorában az alternatív fűtésmegoldások, az elektromos fűtési technológiák térnyeréséről volt szó.
Az adásban egy családiház-tulajdonos elmondta, azután döntött a levegő-víz hőszivattyús rendszer kialakítása mellett, hogy a hatóságok kéménycserét javasoltak, amely egymillió forintba került volna, és az új gázkazán beszerelésével együtt a költségei már 2,5 millió forintra emelkedtek volna. Ennek töredékébe került a hőszivattyút napenergiával kombináló rendszer kiépítése.
Egy másik háztulajdonos elmondta, hogy gazdasági okok miatt döntöttek az elektromos fűtés mellett. A házban a vegyes tüzelésű kazán kiépítése 1,5 millió forintba került volna, míg az elektromos fűtőpanelek beépítése a szobákba és a vizes helyiségekbe összesen 300 ezer forintba került.
A klímaváltozás miatt az Európai Unióban több jogszabály született, amely korlátozza, hogy egy újonnan épülő ingatlanban milyen fűtési-hűtési rendszert lehet beépíteni. 2020 után még tovább szigorodnak a követelmények, amelyek a technológiák alkalmazására is hatással lesznek – mondta a Víz, Gáz, Fűtéstechnika és Hűtő, Klíma, Légtechnika szaklap alapítója és kiadóvezetője, Szilágyi László.
Az igényekhez igazítsuk a technológiát
Néhány éve még az volt a közvélekedés, hogy az elektromos fűtés drága, nem éri meg, de ez a szemlélet mára változóban van – mondta Szász János, a Nordinova Energy Kft. vezetője. Ennek oka, hogy a napelemek és fotovoltaikus rendszerek olcsóbbak és hatékonyabbak lettek, és több ember számára váltak elérhetővé.
A hőszivattyúk forgalmazásával foglalkozó Daikin Hungary Kft. ügyvezetője, Zuggó Balázs a különböző hőszivattyú típusokat ismertette a műsorban.
A levegős hőszivattyú típus esetén levegőből nyerjük ki az energiát (kisebb rész villamos energia hozzáadásával), és vizet melegítünk vele. A talajkollektoros hőszivattyúk a felső talajréteg hőjét hasznosítják, míg a hasznosítható energia szempontjából a víz-víz hőszivattyúk a legoptimálisabbak, a legtöbb hőenergiát állítják elő ugyanazon befektetett elektromos energiából az összes hőszivattyú típus közül.
A közös ismérvük, hogy villanyárammal működnek, és inverteres kompresszor technológiát alkalmaznak, amely biztosítja, hogy a 1 kWh villanyáramból akár 3–4 kWh hűtési energiát is elő lehet állítani. A megújuló energiára épülő rendszerek nagyon hatékony működést jelentenek.
Az EU egyik direktívája szabályozza, hogy a villamos berendezések hatékonyságát folyamatosan növelni kell, amely érvényes a különböző hőszivattyús rendszerekre, valamint hőszivattyúként működő split klímákra is.
Mikor érdemes átalakítani a fűtési rendszert?
Különbséget kell tenni egy új építésű és egy használt ingatlan esetén, valamint azt is vizsgálni kell, hogy egy meglévő házban milyen elérhető fűtési rendszerek vannak – fogalmazott Szilágyi László.
Az égéstermékek elvezetésére szigorú szabályok vannak érvényben, a belváros területén nem lehet hagyományos gázkészülékekkel megoldani a fűtést. A belvárosban 2500 olyan lakás van, amelyben elektromos fűtés van, ez megegyezik a távfűtéses lakások számával. Utána kell járni, hogy mennyi a fogyasztása.
Alternatív megoldásként jöhet szóba az elektromos fűtés a kisebb lakásokban, ugyanakkor a gázfűtésnek továbbra is megvan a létjogosultsága. Az ingatlantípusoktól és a felhasználói igények alapján érdemes dönteni a váltásról.
Az árat nem lehet csak a beruházási költség alapján mérni, érdemes hosszabb távon, az üzemben tartási költséggel is kalkulálni – tette hozzá. Ez függ a földgáz és az áram jövőbeli árától is – tette hozzá.
A tisztán napelemes megoldások is teret nyernek. Új építésű társasházaknál vagy családi házaknál van létjogosultsága a technológiának.
A napelemes rendszerrel lehetőség van arra, hogy a nyáron megtermelt áramfelesleget a rendszerbe visszatáplálják a háztulajdonosok, így elképzelhető, hogy éves szinten a téli időszakkal együtt nullszaldóra jön ki a villanyszámla.
A gáznak komoly létjogosultsága van az energiaellátásban, ugyanakkor látni kell, hogy világméretű trend jelenleg az elektrifikáció, és egyre nagyobb szerepe lesz az áramnak. Folyamatosan nő a világon az energiaigény, és ezt fosszilis energiaforrásból egyre nehezebb és egyre drágábban lehet megoldani – mondta Zuggó Balázs.
