A technológia kiemelt téma idén a davosi Világgazdasági Fórumon. Számos szekcióban tanácskoznak azokról a fejlesztésekről, amelyek átalakíthatják mindenapjainkat, a munkánkat és költési szokásainkat is.
A világ minden tájáról érkeztek cégvezetők, hogy megvitassák, hogyan kellene levezényelni a negyedik ipari forradalmat.
A Mahindra ügyvezetője szerint túlságosan nagy léptekben haladunk. Vajon van-e terve, van-e tervezője ennek a gyors változásnak – kérdi hozzátéve,hogy vajon a változás társadalmi hatását felügyeli-e bárki. Van-e tervünk az emberi erőforrás szerepének átalakulására vagy a biztonsági szempontok változására – sorolja kérdéseit a szakember.
A negyedik ipari forradalom értelemszerűen a harmadikra épül. A XX. század közepén indult digitális korszakra. Az okostelefonok, a biotechnológia, a mesterséges intelligencia korában gyakorlatilag végtelen a lehetséges új termékek és szolgáltatások sora.
Az Euronews tudósítója, Sarah Chappell arról beszél,hogy ezt a negyedik ipari forradalmat úgy emlegetik ott, Davosban,mint egy cunamit, amely végigsöpör a gadaságon, és teljesen átalakítja azt. A munkaerőpiacot teljesen átszervezi majd, és egyelőre nem tudni, mi lesz azzal a rengeteg emberrel, akiknek a munkáját gépek veszik át.Ezzel összefüggésben egyre nagyobb aggodalmat szül, hogy a technológiai fejlesztések áttételesen növelni fogják a már most is fokozódó társadalmi egyenlőtlenséget.
Az egyik nagy nemzetközi szakszervezeti tömörülés, az Uni Global Union főtitkára, Philip Jennings azt magyarázza, hogy már most is 200 millió munkanélküli él a világban. A munkavállalók fele csak napi pár dollárt keres, azt is illegálisan. Ha ehhez hozzávesszük mindazt, amit a digitalizálás jelent egy ilyen munkaerőpiacon, a kép kifejezetten riasztó.
A Davosban összesereglett szakembereket természetesen megosztja a negyedik ipari forradalom teóriája. Vannak, akik szerint ez már csúcsra jár, mások szerint még el sem kezdődött.
Forrás: euronews
