Az úgynevezett háttérsugárzás mindennapjaink része, elkerülhetetlen, és nem is foglalkozunk vele. Miközben sok nő azért nem megy mammográfia-vizsgálatra, mert attól fél, hogy fáj, és a szervezetet ért sugárterhelés daganatot okoz. Ez nem más, mint nagyfokú tájékozatlanság. Az természetes, hogy valaki repülőre ül, és távoli helyekre utazik. Ezalatt is éri kozmikus sugárzás minket. A hosszan tartó utazáskor ez nem is kevés. Mégsem aggódik senki!
Szakemberek évtizedek óta vizsgálják a mammográfiás szűrés okozta sugárterhelést, a mammográfiás gépek üzembe helyezését. Működését sugárfizikusok rendszeresen ellenőrzik, engedélyük nélkül nem lehet használni egyetlen gépet sem – reagál Dr. Náhm Krisztina radiológus főorvos. A fájdalom pedig szubjektív, és az életben számos olyan vizsgálaton esünk át, amelyik fáj, kellemetlen, de valamilyen okból szükséges.
A főorvosnő szerint az évek óta, a témáról megjelent cikkek, laikusok által közölt vélemények szakmai hibákat, ferdítéseket, nem pedig a valóságnak megfelelő adatokat tartalmaznak. Olyan diagnosztikai módszereket javasolnak ezek a riogatások, amelyeket a szakmai kollégiumuk alkalmatlannak tart, a tudomány mai állásának megfelelően nem validált, és a módszerek diagnosztikai értéke nem éri el a hagyományos módszerekét – mondja a főorvosnő. S mindezt kontroll nélkül tehetik. Ha egy megvásárolt termék összetétele vagy ismertetője nem a valóságnak megfelelő adatokat tartalmaz, a fogyasztóvédelmi hatóság eljárást indít a gyártó ellen, és az elkövető komoly büntetésre számíthat. Ezzel szemben a nők életével, egészségével bárki játszhat – folytatja.
A radiológusok azért ragaszkodnak a mammográfiához, mert objektív, az emlő összes részét ábrázolja, standardizálható, és ez az egyetlen módszer, amely a mikro-meszesedéseket ki tudja mutatni, az elrendeződésük-jellegzetességük alapján a jó vagy rosszindulatúságukat is láttatja. Az emlőrák egyik nagyon korai formájában, a DCIS-ben nincs tumortest, csak speciális mikro-meszesedés jelzi, hogy ott „in situ” daganat van, amelyben a daganatsejtek még nem lépték át a határokat. A mammográfia kb. 2 évvel korábban mutathatja ki a rosszindulatú daganatot, még mielőtt az tapintható lenne. Ez a mammográfiás szűrés alaptétele.
Az emlő ultrahangvizsgálata csak a nagyon fiatal (30 év alatti) hölgyek esetében „elég” a véleményadáshoz, de nem ritka, hogy kérdéses esetben még a fiataloknál is elvégezzék a mammográfiát. Később, 40 éves kor felett az ultrahangvizsgálat nem alkalmas önállóan a mellrák szűrésére, ám hasznos kiegészítő eljárás a mammográfiát követően.
A CT lézer mammográfia, az akusztikus impedancia vizsgálat, a transzillumináció, a hőtérkép és egyéb módszerek diagnosztikus értéke a tudomány mai állása szerint messze alatta marad az előzőekben említetteknek. Nincs tudományosan elfogadott mérési adat ezeknek a módszereknek a fajlagosságáról és az érzékenységéről. A CT lézer mammográfia olyan sok nőnek vezette félre az ellátását, hogy a Magyar Radiológusok Társasága szakmai állásfoglalásban írta le, hogy ez a módszer nem alkalmas emlődiagnosztikára.
A világ fejlett országaihoz hasonlóan, kiemelt programként Magyarországon is bevezették mammográfiás emlőrákszűrést a 45–65 év közötti női lakosság körében. A szűrés ingyenes, a megjelenési arány mégis csak 40% körüli. Pedig a betegség ebben a korcsoportban a leggyakoribb, az összes emlőrákok negyede a fiatalabb, másik negyede pedig az idősebb korosztályt érinti. Sajnos a szűréssel a mellrákoknak csak kb. 90%-át tudják időben felismerni, 5–10% körüli a nagyon agresszív, gyorsan növekedő daganatok aránya, ezért nem hagyható el az otthoni önvizsgálat sem – hangsúlyozza a főorvosnő. Ha a csomót érzékeli a beteg és azonnal orvoshoz fordul, akkor is jó a gyógyulás esélye a megfelelő vizsgálattal és a személyre szabott kezeléssel.
Szigethy Emma
forrás: életforma.hu
