Hamarosan a nyilvánosság elé kerül Magyarország új közlekedési szabályrendszere, amely alapjaiban újítaná meg a jelenleg érvényben lévő KRESZ-t. A mostani szabályozás még az 1970-es években született, és bár az elmúlt évtizedekben számos módosításon esett át, szerkezete és szemlélete mára nehezen követi a közlekedésben, a járműparkban és a közlekedési kultúrában bekövetkezett változásokat.
Az új KRESZ kidolgozása hosszú, többéves előkészítő munka eredménye. A tervezés során több mint száz szakmai és társadalmi szervezetet vontak be az egyeztetésekbe, valamint közlekedési szakértők, oktatók, rendvédelmi szervek és érdekképviseletek is részt vettek a munkában. A cél egy olyan korszerű, átláthatóbb szabályrendszer megalkotása, amely jobban alkalmazkodik a mai közlekedési viszonyokhoz, és egyértelműbb kereteket teremt minden közlekedő számára.
A tervezet kiemelt hangsúlyt fektet a közlekedésbiztonságra, különösen a legvédtelenebb résztvevők, így a gyalogosok, kerékpárosok és rolleresek védelmére. A szabályozás várhatóan világosabban elkülöníti majd az egyes közlekedési szereplők jogait és kötelezettségeit, és egyértelműbb helyzeteket teremt azokon a területeken, ahol jelenleg sok a félreértés, a bizonytalanság és a konfliktus.
Az új KRESZ egyik alapvető célja az is, hogy közérthetőbb nyelvezettel és logikusabb felépítéssel készüljön el. A tervezők szerint a jelenlegi szabályok sok esetben túl bonyolultak, nehezen értelmezhetők, ami hozzájárulhat a szabálysértésekhez és a balesetekhez is. Az új rendszerben egyszerűbb megfogalmazásokkal, egységesebb szerkezettel és átláthatóbb szemlélettel találkozhatnak majd a közlekedők.
A tervek szerint a társadalmi egyeztetés során bárki véleményt mondhat a készülő szabályokról. A beérkező javaslatokat és kritikákat feldolgozzák, és ezek alapján alakítják ki a végleges szöveget. Az elképzelések szerint az új KRESZ 2026 folyamán léphet hatályba, megfelelő és hosszabb felkészülési időt biztosítva az autósoknak, motorosoknak, kerékpárosoknak és a hatóságoknak is.
A változtatás célja nem pusztán a szabályok frissítése, hanem egy olyan közlekedési kultúra erősítése, amelyben nagyobb hangsúlyt kap az egymás iránti felelősség, a kiszámíthatóság és a biztonság. Az új KRESZ így nemcsak jogszabály, hanem szemléletváltás is lehet a magyar utakon.
Az előkészítés során több száz javaslat érkezett, ezekből már kirajzolódnak a legfontosabb irányok. A tervezet egyik központi eleme a gyalogosok és kerékpárosok elsőbbségének megerősítése, különösen lakott területen belül. A zebrák, iskolák, óvodák környéke, valamint a forgalomcsillapított övezetek kiemelt védelmet kapnának.
Külön fejezet foglalkozna az új közlekedési eszközökkel, például az elektromos rollerekkel, amelyek jelenleg sokszor jogi szürkezónában közlekednek. Egyértelműen rögzítenék, hol közlekedhetnek, milyen védőfelszerelés lenne kötelező, és milyen sebességhatárok vonatkoznának rájuk.
Változhatnak a sebességhatárok és az övezeti szabályok is. A lakó-pihenő övezetekben és a városi belső részeken szélesebb körben jelenhetnek meg 30 km/h-s zónák, míg egyes főútvonalakon és korszerű útszakaszokon rugalmasabb szabályozás is elképzelhető.
A tervezet a kerékpáros közlekedést is új alapokra helyezné: pontosítanák az előzési oldaltávolságot, az út szélén haladás szabályait, valamint a kerékpáros utcák és vegyes forgalmú sávok használatát.
Fontos változás várható a jogosítványhoz és a közlekedési oktatáshoz kapcsolódó szabályokban is. A tervek szerint nagyobb hangsúlyt kapna a veszélyhelyzetek felismerése, a városi forgalomban való közlekedés, valamint a sérülékeny közlekedők védelme.
A társadalmi vita lezárása után a tervezetet tovább finomítják, és a jelenlegi tervek szerint az új KRESZ 2026 folyamán léphet hatályba, hosszabb, több lépcsős felkészülési időszakkal.
Új jelzőtáblák és táblarendszer-változások az átalakuló KRESZ-ben
• Fekvőrendőr jelzőtábla – külön, önálló jelzőtábla jelenik meg a fekvőrendőr előre jelzésére, nem csak másodlagos kiegészítésként.
• Akadály az úton tábla – új tábla arra az esetre, ha úton váratlan akadály van, és ezt korábban nehezebb volt jelezni.
• Nemzeti emlékhely tábla – külön jelzés a kiemelt kulturális vagy történelmi helyszínekhez, ami segíti a tájékozódást.
• Városcentrum jelzőtábla – új irányjelző a belvárosi közlekedési területek pontosabb útbaigazítására.
• Külön kerékpáros utcatábla – amelyet nem szabad összekeverni a kerékpárútra vonatkozó táblával; segíti a kerékpáros infrastruktúra pontosabb jelzését az utakon.
Ezek a módosítások a közlekedők számára egyértelműbb, korszerűbb és a mai forgalmi viszonyokhoz jobban illeszkedő táblarendszert teremtenének, amely nem csak a szabályok betartását segíti, de a biztonságot is
