Teljes kijárási tilalom jöhet Párizsban, drámai vakcinahiány Belgiumban, összeomlás szélén az olasz kórházak..

Párizsban és környékén teljes kijárási tilalom jöhet

Franciaországban 2021. január 16. óta az egész ország területén részleges kijárási tilalom van érvényben, melynek értelmében 18 órától csak az engedéllyel rendelkezők tartózkodhatnak az utcán. Nizzában például már hetek óta, egész hétvégén teljes kijárási tilalom van, és nem nizzaiak be sem jöhetnek engedély nélkül a városba, olyan rossz a helyzet. Elfogytak a lélegeztetőgépek, a kórházak az összeomlás határán vannak.

Január 31. óta az Európai Unión kívüli országokból csak halaszthatatlan okból lehet beutazni Franciaország területére, továbbá minden beutazó, függetlenül attól, hogy uniós országból érkezik-e, csak negatív PCR-teszt bemutatásával léphet be az ország területére. A korlátozások a kereskedelmet is érintik, február 1. óta zárva vannak azok az üzletek, amelyek alapterülete 20 000 négyzetméternél nagyobb, és nem élelmiszert árusítanak, továbbá zárva vannak a vendéglátóipari egységek, szórakozóhelyek és a kulturális létesítmények is.

A francia nyitásról pedig egyelőre semmi konkrétum nem hangzott el.

Franciaország miniszterelnöke, Jean Castex annak érdekében, hogy felgyorsítsák az oltásokat és minél hamarabb nyithassanak, bejelentette, hogy március 15-től már a patikákban is elvben lehetne oltani. Ez ellen azonban hevesen tiltakoznak a háziorvosok, így ugyanis nekik jóval kevesebb vakcina áll a rendelkezésükre, tehát az oltás valójában nem gyorsul fel.

A francia kormány honlapján közzétett információk alapján az oltási sorrendben az idős emberek és az egészségügyi dolgozók állnak az első helyen, a március 15-i adatok szerint eddig nagyjából 5 millió 300 ezer személy kapta meg az első oltást, a másodikat pedig 2 millió 250 ezer fő. Azaz, lakosságarányosan sokkal rosszabbul állnak, mint Magyarország.

A kormány által kitűzött cél az, hogy nyárig a felnőtt lakosság kétharmada, vagyis 30 millió ember be legyen oltva a koronavírus ellen, jelenleg azonban alig 11 millió adag oltóanyag áll rendelkezésre. Az átoltottsági arány országos szinten 3,37 százalék, a legnagyobb arányban beoltott régió 4,9 százalékkal Korzika, a főváros környéki Île-de-France régió azonban 2,6 százalékkal messze elmarad az országos átlagtól.

Jean Castex miniszterelnök csütörtök este jelenti be az újabb korlátozásokat. Macron elnök erősen arra utalt, hogy Párizsban és az azt körülvevő régióban teljes zárlat jön. Párizsban – az elővárosokkal együtt – nagyjából 8 millióan élnek, de minden mutató szerint sokkal rosszabb a helyzet (pl. lélegeztetőgépek terén), mint a közel 10 milliós Magyarországon.

Belgiumban a kormány becslései alapján a 18 év feletti lakosság 70 százalékos beoltottsága szükséges ahhoz, hogy az ország visszatérhessen a normális élethez. Ez majdnem 6,5 millió beoltott személyt jelent, amit a kormány első számításai szerint szeptemberre érhetnek el. Most már novemberről beszélnek.

Az átoltottság tekintetében azonban nagyon rosszul az ország, eddig a lakosság 6,93 százaléka, azaz nagyjából 800 ezer fő kapta meg az első adag vakcinát, ám a második oltás esetében ennél jóval rosszabb a statisztika, ezt a lakosságnak csak a 3,45 százaléka kapta meg.

Ráadásul az egyik legnagyobb belga városban, Liege-ben a hét közepén az összes oltópontot bezárták ideiglenesen, mivel nincs oltóanyag. Szerdán az RTBF közszolgálati médium rádióműsorában reggel bejelentették, hogy a 200 ezer lakosú vallon városban legalább két napig senkit nem fognak tudni beoltani.

A belgiumi lakóhellyel rendelkező személyek külföldi utazása egyelőre nem engedélyezett, kizárólag halaszthatatlan okból lehet külföldre menni, amit igazolni is kell, és ugyanez vonatkozik a külföldi állampolgárok Belgiumba történő beutazására is.

Akárcsak a franciáknál, Belgiumban is zárva vannak a vendéglátóhelyek, kizárólag elvitelre szolgálhatnak ki, de azt is csak 22 óráig, este 8 óra után azonban csak alkoholmentes italokat adhatnak az éttermek a megrendelt ételek mellé. Zárva vannak továbbá a szórakozóhelyek, mozik, színházak. Csak a könyvtárak, a szabadtéri játszóterek, a múzeumok és az állatparkok vannak nyitva, de 13 éves kor felett kötelező a szájmaszk viselése, amennyiben az előírt távolság nem betartható.

Belgiumhoz hasonlóan a holland kormány is azt tűzte ki célul, hogy a lakosság 70 százaléka be legyen oltva, ám nem bocsátkoztak jóslásokba e téren, mondván, több tényezőtől függ az oltás tempója. A három fő tényezőkéntegyrészt az elérhető vakcinák mennyiségét jelölték meg, azt, hogy a készleten lévő oltóanyag alkalmas-e minden korosztály számára, valamint az emberek oltakozási kedve is befolyásolja az oltások beadásának a menetét.

Hollandiában február 15-én kezdték a lakosság oltását, először a 18 és 60 év közötti krónikus betegekkel és az otthonukban élő 60 és 64 év közötti személyekkel. Őket követték az egészségügyi dolgozók, március 13-tól pedig az otthonukban élő, mobilis 75 és 80 év közötti idős embereket oltják. Az oltási terv szerint ezután következnek majd a 65 éves és annál idősebb olyan személyek, akik nem mobilisak, majd a 18 és 60 év közötti, egyéb egészségügyi problémákkal küzdő betegek jönnek, utána pedig a 70 és 75 év közötti otthon élő, mozgásra képes személyek következnek.

Ami a külföldi utazásokat illeti, a holland állampolgároknak nincs megtiltva az utazás, de mindenképp arra kérik őket, hogy ha csak nem halaszthatatlan útról van szó, április 15-ig ne utazzanak külföldre, és ugyanezt kérik a külföldi állampolgároktól is, tehát egyelőre mindenkit arra kérnek, hogy ne lépjenek be Hollandia területére, ha nem feltétlenül szükséges.

Hollandiában az intézkedések március 30-ig vannak érvényben, ezek szerint kijárási tilalom van este kilenc óra és hajnali fél öt között.Zárva vannak a nem alapvető termékeket árusító üzletek, a szórakozóhelyek, a bárok és éttermek, az állatkertek, vidámparkok és a fedett sportlétesítmények, és arra kérik a lakosságot, hogy csak akkor utazzanak tömegközlekedési járművön, ha muszáj.

Keleti vakcinák felé érdeklődnek

Magyarországon március 8-22. között szigorú intézkedések vannak érvényben, bezártak a nem létfontosságú termékeket árusító boltok, és egyes szolgáltatások is szünetelnek. Az iskolákban online oktatás van.

Gulyás Gergely a csütörtöki Kormányinfón elmondta, a kormány úgy látja, még nincs itt az ideje a lazításnak, de a következő hetek konkrét terveiről Orbán Viktor miniszterelnök ad majd tájékoztatást pénteken a Kossuth rádióban.

Mindeközben folyamatosan halad a tömeges oltás az országban, a beoltottak száma már az 1,4 millióhoz közelít. Ezzel Magyarország az élvonalban van a beoltottságot tekintve, ami annak is köszönhető, hogy nemcsak az uniós (szinte minden esetben késő, vagy a vártnál kevesebb mennyiségben érkező) vakcinákra várnak, hanem beszereztek orosz és kínai vakcinát is. Orbán Viktor miniszterelnök szerint, ha nem rendeltek volna keletről is vakcinákat, akkor most nagy bajban lennénk.

Szlovákiában jóformán kormányválságot idézett elő a koronavírus-járvány, a négypárti kormánykoalíció közül vannak, akik a miniszterelnök, Igor Matovic lemondását követelik. A visegrádi államban többször is volt országos tesztelés, azonban még ezzel sem tudták elkerülni a katasztrófát. Miután januárban megjelent a brit mutáció az országban, válságos helyzet alakult ki az egészségügyben, ami miatt uniós segítséget is kellett kérnie Szlovákiának.

Eduard Heger megbízott egészségügyi miniszter a keddi járványbizottsági ülés után azt mondta, hogy a járványhelyzet mérsékelt javulást mutat országos szinten, így nincs szükség a teljes lezárásra. Ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy ez nem jelenti azt, hogy a jelenleg érvényben lévő intézkedéseken enyhítenek.

Jövő héttől azonban csökken a feketével jelölt járások száma, amelyekben a legsúlyosabb a járványhelyzet.

Az 5,4 millió lakosú Szlovákiában a beoltottak száma valamivel több mint 660 ezer, míg a vakcina második adagját több mint 220 ezren kapták már meg. A lakosság 4 százaléka kapta már meg a teljes védettséget, azaz mindkét oltást. A vakcinabeszerzés azonban állandó problémát jelent az országban, többek között emiatt is sodródott a válság szélére a kormány. Így már felmerült, hogy kínai vakcinákat is kell vásárolni.

Nemrég az derült ki a Hospodárske Noviny információi alapján, hogy Szlovákia 3 millió Pfizer-vakcinától esett el, mert a minisztérium nem használta ki a felajánlott mennyiséget. A portál szerint a visegrádi ország decemberben 2,4 millió Pfizer-vakcinát rendelt az Európai Unió csomagjából, márciusban pedig egy szintén uniós vakcinacsomagból további 2,4 millió adagot kaphatott volna, ám ennél kevesebbre tartott igényt. (A teljes járványügyi összeomlástól az mentette meg Szlovákiát, hogy Igor Matovic kormányfő bejelentette: kétmillió orosz Szputnyik V vakcinára kötöttek szerződést.) Marek Krajčí volt egészségügyi miniszter a 2,4 millió helyetti 600 ezer oltóanyag megrendelését azzal indokolta a HNonline számára, hogy a Szakértői Konzílium ezt a mennyiséget javasolta.

Korábban azzal számoltak egyébként a szakértők Szlovákiában, hogy csupán nyár végére lehet annyi vakcina, hogy be tudják oltani a lakosság 70 százalékát.

Bár mérsékelten, de lassul a koronavírus-járvány terjedése Csehországban is – kedden valamivel több mint 10 ezer új fertőzöttet azonosítottak, ami már kevesebb, mint az eddigi 14-15 ezres esetszámok. Továbbra is magas azonban a kórházban kezeltek száma, és a súlyos állapotban lévő betegek száma is kétezer körül mozog.

Jan Blatný egészségügyi miniszter szerint a járványhelyzet mérsékelten javult, de a dolgok nem a legoptimálisabb forgatókönyv szerint alakulnak. Emiatt a korlátozó intézkedések nagyfokú enyhítésére nem lehet számítani a közeljövőben – azaz, egyelőre zárva maradnak az üzletek, az éttermek és az iskolák.

A mintegy tízmilliós lakosú Csehországban mintegy egymillió embert már beoltottak legalább az első adag vakcinával. A második adagot 318 ezren kapták meg, amivel a lakosság három százalékát teszik ki a teljesen beoltottak.

Lengyelországban már több mint 4,5 millió embert oltottak be, közülük 1,6 millióan a második adagot is megkapták – a teljes beoltottak aránya a lakosság 4,2 százaléka. A lengyelek azzal terveznek, hogy megszűnik az uniós vakcinahiány problémája, és ha ez megtörténik, akkor szeptember végéig mindenkit be tudnak oltani, aki igényli azt, áprilistól pedig gyorsítani akarják már a folyamatot. Lengyelország a második negyedévben 15 millió vakcinára számít a Pfizer-BioNTech-től, a Modernától, az AstraZenecától és a Johnson & Johnson-tól. Ezzel együtt hetente 1,5 millió embert terveznek beoltani, az erre vonatkozó oltási tervet pedig március második felében fogják nyilvánosságra hozni.

Lengyelországban ugyanakkor egyelőre csak a nyugati vakcinákkal oltanak, de az egészségügyi miniszter szerint vizsgálnak más lehetőségeket is. A lengyel kormány – a történelmi hagyományok miatt – szkeptikus az orosz vakcinával szemben,

Kínával azonban már tárgyalt Andrzej Duda köztársasági elnök arról, hogy vásárolnának kínai vakcinát.

A visegrádi országban szintén gondot okoz a brit variáns, az újonnan fertőzöttek száma magas. Emiatt az ország legjobban fertőzött részein szigorúbb intézkedések vannak érvényben, mint a kevésbé érintett területeken. Februárban néhány helyen enyhítettek a korlátozásokon, például kinyitottak a hotelek (bár csak 50 százalékos kapacitással) és a sípályák is. Ennek azonban az lett a következménye, hogy tömegek indultak meg a népszerű síelőhelyekre, és végül a kormány az északi és északkeleti régiókban újra bevezette a szigorúbb intézkedéseket.

Március 15-től többek között abban a régióban is szigorítottak, ahol Varsó is található. Ezekben a régiókban bezártak ismét a hotelek, a mozik és a plázák is, az elsőtől a harmadik osztályig pedig részben online oktatás lépett életbe a gyerekeknek.

A lengyel egészségügyi miniszter, Adam Niedzielski nemrég arról beszélt, hogy nem zárható ki, hogy akár országszerte szigorításokat vezessenek be.

Lezárások Olaszországban, összeomláshoz közel a kórházak

Olaszországban március 15-től április 6-ig rendeltek el zárlatot, válaszul a Covid-19-variánsok terjedésére, húsvétkor így ott sem utazhatnak szabadon az emberek, de négy kategóriába sorolják az egyes régiókat, melyek jelzik a korlátozások mértékét.

A fehér területeken közterületeken és zárt térben maszkot kell viselni, illetve az 1,5 méteres távolságot be kell tartani.

A narancssárga területeken a kávézók, éttermek elvitelre dolgozhatnak csak, a szórakozóhelyek, kulturális létesítmények zárva vannak, az edzőtermek, uszodák, wellnessközpontok és gyógyfürdők tevékenysége fel van függesztve, a hivatalok nyitva lehetnek, de csak időpontfoglalással fogadnak látogatókat. Magánházakba és a területen kívülre utazni csak bizonyított munkavégzés, szükséghelyzet vagy egészségügyi okok miatt lehet. A kijárási tilalom szintén érvényben marad: este 10 és reggel 5 óra között csak munkavégzés, szükséghelyzet vagy egészségi okok miatt lehet az utcán tartózkodni. Az oktatási intézmények jelenléti oktatással működnek, bölcsődétől egyetemig.

Bergamóban a tavaly tavaszi drámai állapotok kezdenek ismét látszani, lényegében már nincs hely a kórházakban. A Le Figaro arról írt, hogy összeomláshoz közeli állapotok vannak az olasz kórházakban, és ha a brit mutáns agresszivitása nem enyhül, még drámaibb lehet a helyzet.

• A sárga területen nagyjából hasonlóak a szabályok.
• A vörös zónában a legszigorúbbak a korlátozások, melyek április 6-ig biztosan érvényben maradnak.

Németországban szintén a régiós adatok alapján akarnak dönteni a nyitásról. Ráadásul az országban egyre többen követelnek enyhítést. Bár a korlátozásokat fokozatosan próbálják lazítani, a járvány újabb és újabb meglepetéseket okoz.

A korlátozások feloldását attól teszik függővé, hogy az adott területen 100 ezer főre mennyi megbetegedés jut egy hét alatt.

A legjobb esetben, ha végig 50 alatt marad a regisztrált új esetek száma, ott április elejére a kiskereskedelmi üzletek fokozatosan egyre több vásárlót fogadhatnak, fokozatosan nyitnak a sporttelepek, a múzeumok, állatkertek és parkok. Ezután nyithatnak a színházak, a mozik, és lehet koncerteket szervezni is, valamint kinyithatnak a vendéglátóhelyek teraszai.

Az unión kívüli Nagy-Britanniában már enyhíteni tudnak

Az Egyesült Királyságban közel 25 millióan megkapták már a koronavírus elleni oltás első adagját, de közülük csak 1,6 millió ember védett teljesen, ennyien kapták meg már a második adagot is. Mint ismert: Nagy-Britannia – szemben Brüsszellel – nem késlekedett fél évig, és már tavasszal szerződést kötött a vakcinagyárakkal. Április közepéig 32 millió embert akarnak beoltani az első adaggal, ebbe a csoportba olyan emberek tartoznak, akik például 50 éven felüliek, egészségügyi és szociális dolgozók, vagy súlyos betegséggel rendelkeznek. Ezután az oltási terv második fázisa szerint július végére további 21 millió embert terveznek beoltani, akik nem tartoznak bele a kritikus csoportokba.

A szigetországban már megkezdődtek a lazítások is. Angliában a diákok visszatérhettek az iskolákba, és a gyakorlati órákat látogathatják az egyetemisták. Most már két, különböző háztartásban élő ember találkozhat szabadtéren, az idősotthonokban lakók pedig egy látogatót fogadhatnak, akit letesztelnek.

Március 29-től tovább lazítanak Angliában, akkor már több háztartásból is találkozhatnak emberek, bár be kell tartaniuk azt a szabályt, hogy maximum hatan vannak. Ekkortól feloldják már az otthonmaradásra vonatkozó szabályt is, ugyanakkor az embereket arra kérik, hogy inkább helyben mozogjanak.

A nyitás újbóli fázisára április közepétől kerülhet sor, erre konkrét dátum még nincsen. Ekkor már kinyithatna minden üzlet, köztük a szépségszalonok is, és az éttermek kintre fogadhatnának vendégeket. Tizenöt fővel lehetne már ekkortól esküvőket tartani, és kinyithatnának az edzőtermek is.

Frissítés: Jean Castex miniszterelnök csütörtökön este hétkor bejelentette az ország 16 körzetének lezárását. Ezeken a helyeken szinte minden üzletet be kell zárni. A többi helyen is megmaradnak az eddigi korlátozó intézkedések. Az iskolákat nem zárják be, ezt a döntést orvosok élesen bírálják. A most bejelentett intézkedések legalább négy hétig érvényben lesznek.

origo

Hirmagazin.eu