A régi korok emlékei szinte minden lakásban fellelhetőek, azonban nem mindig kerülnek az őket megillető helyre. Bemutatjuk, milyen csodálatos ötlettel állt elő egy régi tárgyakért rajongó, aki a nagyanyja padlásán talált teknőből menő asztalt készített.
Nagyanyáink korában még mindennapos dolognak számított a kenyérsütés, és ehhez bizony minden háztartásban voltak is eszközök. A legtöbb udvaron volt kemence, ahol megsülhettek a finomságok, de ugyanúgy mindennapos eszköz volt a rosta és nem kevésbé a teknő is.Érdekes, nyugodt és talán a mainál szebb élet volt az, amikor minden otthon készült, és a családminden eszközt, élelmet saját munkájával állított elő. Gondoljunk csak a gabonaföldekre, búzát termeltek, elvitték a malomba és kenyérliszttel tértek haza. A tyúkoktól származott a tojás, a tehenektől a tej és a többi állattól a hús. Idilli, ám munkás élet volt ez, sajnos mára már letűnőben van, átvette helyét a rohanó világ, azonban egy kicsit belophatunk lakásunk képébe ezekből a szépségekből.
A teknő minőségi keményfából, faragással készült és elképzelhetetlen volt nélküle az élet, hiszen a mindennapi betevő elkészítéséhez volt rá szükség. Ebben az edényben dagasztották a kenyeret és egyéb süteményeket a háziasszonyok, itt kelt a tészta, majd a kemencében sült ropogósra, finomra. Remek illatok terjengtek körülötte, így a gyerekek is előszeretettel csimpaszkodtak fel az oldalára, hogy anyjukat figyeljék munka közben, s közben türelmetlenül várják a megsült finomságokat. Mint ilyen megbecsült helye volt minden konyhában, mára azonban elvesztette funkcióját. Ma már falun is felgyorsult az élet, a falusi ember sem sütöget otthon kenyeret, maximum ünnepek alkalmával. Napjainkban falun is a boltban vásárolnak kenyeret, így a teknő már csak egy letűnt idő nosztalgikus emléke lehet.
Egyszer egy férfi azonban gondolt egy nagyot, előhalászta nagyanyja régi teknőét és egy igen mutatós asztalt fabrikált belőle. Első lépésként érdemes kicsit lecsiszolni a teknő felületét és valamilyen ápoló és tartósító lakkal bevonni, hogy szebben mutasson, na meg konzerválja a fát. Másodsorban lábakat kell erősíteni rá, ezeket vasakból, vagy épp fából is ki lehet alakítani, majd erős csavarokkal a teknőhöz kell illeszteni.
Ezután jöhet az asztallap kialakítása, mely lehet üvegből, vagy átlátszó plexiből is. A plexi egyébként sokkal jobb ötlet ugyanis strapabíróbb az üvegnél, sokkal nehezebben károsodik. Ha ezt is ráerősítettük kész is az egyedi asztal, mely a családi ebédlő központi része is lehet akár.
Azonban további tipp, hogyha az asztal lapja átlátszó, érdemes a teknő belsejét kibélelni valamivel, legyen az színes fonal, vagy esetleg szintén a múltat idéző otthontalált régiség. Az asztal mellé érdemes fából faragott széket helyezni, mert az remekül illeszkedik az asztal stílusához.
Ebből is látszik, hogy nem kell feltétlenül sok pénzt költeni drága holmikra, elég, ha körülnézünk a nagyi padlásán, mert ott sokszor igazi kincsek várnak ránk. Szép gesztus ez az idősek felé is, ha látják, hogy életük mindennapi része a szemük előtt van, akár egy szülinapi meglepetésnek is kitűnő a nagyi számára. A lakás egyedivé és megunhatatlanná válik egy ilyen bútortól, és garantáltan minden vendég megcsodálja majd. Ha nem szeretnéd lakába, akár egy kocsmában, vagy étteremben is remekül mutathat dekorációként, hiszen mindenki számára érdekes és újszerű ez a megoldás.
Ez egy olyan praktika, ami mindenki által igazán könnyen elkészíthető, nem mellesleg igen mutatós és hasznos tárgy is, szóval, ha találtok, egy teknőt ki ne dobjátok, inkább alakítsátok gyönyörű asztallá saját ízlésetek szerint.
Forrás: delina;
Korrektúra: www.hirmagazin.eu
