A múlt héten három iráni nukleáris létesítmény ellen végrehajtott amerikai légitámadás okozta károk mértéke továbbra sem tisztázott. Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter az iráni állami televíziónak, az IRIB-nek azt mondta: a támadások „jelentős” károkat okoztak az ország nukleáris infrastruktúrájában.
Rafael Grossi a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) főigazgatójaként az egyik legmegbízhatóbb és leginkább informált szereplő az iráni nukleáris programmal kapcsolatban. Az IAEA folyamatos (bár korlátozott) ellenőrzést gyakorol Irán felett, így ha Grossi ilyet nyilatkozik, annak többnyire technikai és diplomáciai realitásai is vannak.
Ami a hitelességet támasztja alá:
- Irán már korábban is dúsított uránt magas szinten (60%-ig), ami közel van a fegyverminőséghez (90%),
- A technikai infrastruktúra nagy része évek óta készen áll, csak idő kérdése az újraaktiválás,
- Az USA-iráni konfliktus kiéleződése (különösen a közelmúltbeli légicsapások után) motiválhatja Teheránt arra, hogy ismét nyomást gyakoroljon a Nyugatra,
- Irán fokozatosan eltávolodott a 2015-ös nukleáris megállapodás (JCPOA) előírásaitól, miután az Egyesült Államok 2018-ban kilépett a megállapodásból.
A légitámadások és azok következménye:
A három iráni nukleáris létesítmény elleni amerikai támadás valóban súlyos károkat okozhatott, főként, ha célzottan a dúsító kapacitások és infrastruktúrák ellen irányultak. Ugyanakkor a következő is igaz:
- Irán saját forrásból képes lehet a helyreállításra,
- a „néhány hónapon belül” kitétel nem azt jelenti, hogy már most készen állnak, hanem hogy a technikai újraindítás reális időkerete ennyi.
Politikai-pszichológiai oldal:
Ez a nyilatkozat diplomáciai figyelmeztetés is lehet: egyrészt a nyugati közvélemény felé, másrészt Irán számára egyfajta nyomásgyakorlás. Grossi célja, hogy elkerüljék a nukleáris eszkalációt, és visszatereljék az iráni vezetést a tárgyalóasztalhoz.
Hírmagyarázat – elemzés: Újraindulhat az iráni urándúsítás – mit jelent ez a világ számára?
Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) főigazgatója a CBS News televíziónak adott interjúban kijelentette: Irán néhány hónapon belül újraindíthatja az urándúsítást. Szerinte a technikai kapacitás már most is adott, és amint politikai döntés születik, több centrifuga-kaszkád is működésbe léphet.
Ez a kijelentés nem csupán regionális feszültséget jelez előre, hanem nemzetközi szintű biztonsági és diplomáciai következményeket is hordoz. Az iráni atomprogram sorsa ugyanis túlmutat a Közel-Kelet határain: hatással van az Egyesült Államok, az Európai Unió, Oroszország, Kína, Izrael, Szaúd-Arábia, sőt az egész nemzetközi nonproliferációs rendszer stabilitására is.
Az urándúsítás politikai üzenete
Irán többször kijelentette, hogy nukleáris programja békés célokat szolgál. Ugyanakkor az a tény, hogy 60%-os tisztaságú uránt is dúsítottak – ami már csak egy technikai lépésre van a fegyverminőségű, 90%-os urántól – komoly aggodalomra ad okot. Grossi figyelmeztetése szerint az IAEA nem tudja teljes körűen ellenőrizni a fejleményeket, mivel Irán korlátozta az ügynökség hozzáférését több létesítményhez.
Az újraindítás lehetősége különösen feszült időszakban kerül elő. A közelmúltban végrehajtott amerikai légicsapások iráni nukleáris létesítményeket is célba vettek, amelyek a teheráni külügyminisztérium szerint „jelentős károkat” okoztak. Irán ennek hatására megerősítheti politikai elszántságát, hogy helyreállítsa és továbbfejlessze atomprogramját – részben megtorlásból, részben stratégiai nyomásgyakorlás céljából.
A nemzetközi közösség dilemmája
A világ nagyhatalmainak (USA, Kína, Oroszország, EU-tagállamok) közös célja az, hogy Irán ne fejlesszen ki atomfegyvert. Ezért született meg a 2015-ös JCPOA (Közös Átfogó Cselekvési Terv), amely korlátozta Irán dúsítási képességeit és cserébe enyhítette a gazdasági szankciókat. Az Egyesült Államok 2018-as egyoldalú kilépése a megállapodásból Donald Trump elnöksége alatt azonban aláásta a diplomáciai konszenzust.
Azóta Irán fokozatosan elengedte a JCPOA korlátait, és ma már gyakorlatilag nincs érdemi akadálya annak, hogy újraindítsák a dúsítást, ha úgy döntenek. A tárgyalások újraindítása többször is kudarcba fulladt, főként az iráni belpolitikai helyzet, a nyugati bizalmatlanság, valamint az orosz–ukrán háború és a közel-keleti konfliktusok miatt.
Miért aggódik a világ?
- Izrael: Évek óta nyíltan hangoztatja, hogy nem engedi meg Iránnak az atomfegyverhez jutást. Egy újabb dúsítási hullám könnyen vezethet megelőző izraeli katonai csapásokhoz, ami totális háborúval fenyeget a térségben.
- Szaúd-Arábia és a Perzsa-öböl államai: Egy esetleges iráni atombomba fegyverkezési versenyt indíthat el a régióban, különösen a szaúdi vezetés részéről, amely már most is fejlett katonai programokon dolgozik.
- Egyesült Államok és NATO: Washington számára Irán nukleáris fenyegetése kulcsfontosságú stratégiai kérdés. Egy újabb dúsítási forduló indokolhat újabb szankciókat, kibertámadásokat vagy katonai fellépést.
- Oroszország és Kína: Noha formálisan ellenzik az atomfegyverek elterjedését, Irán erősödése hasznos eszköz lehet számukra a Nyugat befolyásának gyengítésére a Közel-Keleten.
- Európai Unió: Az EU egyensúlyozni próbál a diplomácia és a biztonságpolitika között, de az iráni dúsítás újraindítása közvetlen fenyegetést jelenthet európai biztonságra és energiaellátásra is.
Következtetés
Grossi nyilatkozata nem puszta figyelmeztetés, hanem valós biztonságpolitikai jelzés. A technikai képességek már most is adottak Iránban, a politikai döntés pedig a légicsapások és a nemzetközi nyomás hatására bármikor megszülethet. Ha Irán valóban újraindítja az urándúsítást, az lavinát indíthat el a Közel-Keleten és a nemzetközi diplomáciában. A következő hónapok tehát kulcsfontosságúak: eldőlhet, sikerül-e megállítani a nukleáris eszkalációt, vagy új korszak nyílik a globális fegyverkezés történetében.
