Recep Tayyip Erdogan török elnök bejelentette szerdán, hogy megkezdődött a török hadsereg és szíriai szövetséges milíciája közös hadművelete Északkelet-Szíriában a Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd fegyveres csoport, valamint az Iszlám Állam terrorista szervezet dzsihadistái ellen.
A török államfő a Twitter közösségi portálon azt írta, hogy a beavatkozás a Béke Forrása (Baris Pinari) fedőnevet kapta.
Ezzel párhuzamosan az NTV török hírtelevízió először arról számolt be, hogy több nagyobb robbanás rázta meg a délkelet-törökországi Ceylanpinarral szemben, a határ szíriai oldalán fekvő Rász-el-Ain városát. Az NTV szerint a tüzérség és a légierő adott le lövéseket kurd célpontokra, ahonnan a helyszíni felvételek alapján füstfelhők láthatók. Szárazföldi csapatok egyelőre nem léptek Szíria területére az NTV szerint.
Ezzel kapcsolatban egyelőre hivatalos tájékoztatást nem adtak. A török védelmi minisztérium csak annyit közölt, hogy a hadművelet helyi idő szerint 16 órakor indult meg. A tárca hozzátette: 14 órakor tájékoztatták az Egyesült Államokat, Oroszország, Németországot, Franciaországot, a NATO-t és az ENSZ-t a beavatkozásról.
A védelmi minisztérium egy későbbi közleményében megfogadta: mindent megtesz annak érdekében, hogy civil és ártatlan embereknek, történelmi és vallási emlékeknek, valamint az infrastruktúrának és a térségben tartózkodó szövetséges országok egységeinek ne essen bántódása.
Az Anadolu török állami hírügynökség azt jelentette, hogy 120 kilométerrel nyugatabbra, a délkelet-törökországi Akcakaléval szemben található Tell-Abjadot is lőni kezdte a tüzérség. Az Anadolu szintén közölte, hogy nagy a forgalom a közeli Diyarbakir légitámaszpontján, ahol egymás után szállnak fel és le a harci repülőgépek.
Az állami hírügynökség azt is ismertette, hogy két aknagránát esett Ceylanpinarra Szíria felől, de az incidensnek nincs sebesültje. Mind a ceylanpinari önkormányzat, mind az akcakalei arra szólította a lakosokat, hogy maradjanak otthon. Akcakaléban akadozik a telefon- és internetszolgáltatás.
Egy későbbi Anadolu-jelentésből az is kiderült, hogy török F-16-os vadászbombázók a határtól 30 kilométeres mélységben is csapást mértek egyes szíriai célpontokra. Bombázták Áin Ísza körzetben a Rami légitámaszpontot, annak lőszerraktárát, továbbá az Aluk, Musztel, Eszadije, Fender és Husán falvaknál található ellenséges hadállásokat, de támadást hajtottak végre a Rász-el-Ain, Derik és Kámislíje körzetekben is. Az YPG tagjai gumit égetnek, hogy korlátozzák a látási viszonyokat – írta a hírügynökség.
A Habertürk tekintélyes török hírportál arról írt, hogy a török külügyminisztérium tájékoztatás céljából bekérette az Egyesült Államok ankarai nagykövetét.
Erdogan Twitter-üzenetében kifejtette: a hadművelet célja a béke megteremtése a térségben, valamint annak a „terrorfolyosónak” a megsemmisítése, amelyet Törökország déli határa mentén próbáltak létrehozni. Rámutatott: Törökország biztonsági övezet hoz létre a térségben, így biztosítva a szíriai menekültek hazatérését. A török elnök azt is leszögezte, hogy Ankara megőrzi Szíria területi integritását és kimenti a helyieket a terrorizmus „karmából”.
Erdogan a Szíriai Nemzeti Hadsereg (SNA) ellenzéki milíciát nevezte meg Ankara szíriai szövetségeseként, amely a múlt héten jött létre Északnyugat-Szíriában a törökbarát Nemzeti Felszabadítási Front (NLF), valamint a Nemzeti Hadsereg (NA) nevű ernyőszervezetek egyesüléséből.
Törökország korábban Északnyugat-Szíriában már két hadműveletet is végrehajtott.
Törökország ezúttal Északkelet-Szíriában, az Eufrátesz folyótól keletre a Szíriai Demokratikus Erők (SDF) kurd vezetésű szíriai ernyőszervezet ellen indított katonai beavatkozást. A kurd fegyveres koalíció mintegy 480 kilométer hosszan tartja fennhatósága alatt a határ szíriai oldalát. Az SDF gerincét az a Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milícia alkotja, amely Washington legszorosabb helyi szövetségese volt az Iszlám Állam dzsihadista terrorszervezet elleni harcban, ám Ankara szerint Törökország számára az YPG biztonsági fenyegetést jelent, mert ez az erő a szíriai szövetségese a Délkelet-Törökországban 1984 óta fegyveres felkelést folytató Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) szakadárjainak. A PKK-t nemcsak Törökország, hanem az Egyesült Államok és az Európai Unió is terrorszervezetnek tekinti.
Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter szerdán korábban hangsúlyozta, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának vonatkozó határozatai biztosítják a jogot a beavatkozásra.
Recep Tayyip Erdogan török elnök a közelmúltban többször jelezte: Törökország elégedetlen azzal, ahogy az Egyesült Államokkal az SDF területein közösen tervezett biztonsági övezet kialakítása halad, és ezért rövid időn belül saját hadműveletet indít a térségben. Az amerikai erők hétfőn megkezdték a kivonulást a térségből, megnyitva az utat a török offenzíva előtt. Az SDF szerint az Egyesült Államok ezzel „hátba szúrta” szövetségeseit. Donald Trump amerikai elnök később leszögezte, hogy Washington nem hagyja sorsukra a kurdokat, és azzal fenyegette meg Törökországot, hogy elpusztítja gazdaságát.
Törökországban csaknem 3,7 millió szíriai menekült él.
Ankara a harcok után létrehozandó biztonsági övezetbe tervei szerint legalább egymillió szíriait telepítene vissza.
