Téglaégető

2014-09-16

Különös történelmi emlékeket õriz az Õrség földje. Két palánkvár kutatása közben a régészek középkori építményeink fontos anyagának készítõ helyére, egy téglaégetõre bukkantaka földben. A Vas megyei Õriszentpéter az Árpád-korban azország nyugati határát védõ ,,Zalafõ-õrök” birtoka volt.

A Zalafõ-õrök a király szabad népei voltak, s õket Zsigmond király 1391-ben Németújvár várával együtt Sárai László temesi ispánnak adományozta. (Õrség néven 1409- ben említik elõször azt a határõrséget alkotó tizennyolc falut, amelyhez Szentpéterfalva is tartozott.) Az Újlaki család kihalta után II. Lajos király 1524-ben Batthyány Ferencnek adta Németújvár várát és annak tartozékait; ezzel kezdõdött a Batthyány család több mint három évszázados õrségi uralma. E családnak Õriszentpéter
életében is meghatározó szerepe volt.

Egy 1980-ban végzett ásatás egy téglaégetõ kemencét hozott ott napvilágra. A törmelékbõl elõkerült cserépedény-töredékek és kályhacsempék tanúsága szerint a kemence az 1500-as évek elején volt használatban. A kemencét az agyagos domboldalba vágták – tehát nem falazva építették. Oldalfalát az átégetett agyagfal alkotja. Szilárd fala mintegy 60 cm vastag, és keményen át van égve. Három fûtõcsatornája van. A fûtõcsatornákat szintén agyagból alakították ki, s ezek is erõsen át vannak égve. A kemence szélein megmaradtak a téglák is. Kétféle méretû téglát égettek, ezek a méretek megegyeznek a vár tégláinak a méreteivel. A kemence egyik sarkában ötsornyi,lépcsõsen egymásra rakott tégla az eredeti helyén, a nagy szemû, átégett kavicsrétegben maradt meg. Fölöttük
tetõfedõ cserepeket és átégett anyagrögöket találtak.

Egy 1743-as leírás szerint az égetés öt napig tartott, más források szerint hét-nyolc napig égették. Az elsõ két napon a melegítés és szárítás történt. A hõmérsékletet fokozatosan növelték. A kemence hõpróbájának mérése szerint a csúcshõmérséklet 1000 °C lehetett; egy-egy gyártásmenetben 900 °C elérésére törekedtek. Amikor a tûz ,,fehéren izzó” lett, a tüzelõnyílásokat betapasztották. A kemence lehûlése kb. nyolc napig tartott. Utána a köpenyt leszedték, s a kemencét olyan állapotúra szedték szét, ahogyan a régészek a feltáráskor megtalálták. Igen
jó minõségû téglát égettek benne.

Õriszentpéteren több kemence mûködhetett, a hely ugyanis kiválóan megfelelt a téglakészítésnek. A téglagyártáshoz elsõsorban nagy mennyiségben elõforduló, jó minõségû agyag kell. A középkori gyártás elsõ munkafolyamata volt: kibányászni ezt az agyagot. Eszközei: ásó, lapát és kapa. A kibányászott agyagot vizezéssel és gyúrással finomították.
A sár készítéséhez sok vízre volt szükség. (Ezer vályogra 1 köbméter vizet számíthatunk.) Ezért az agyagbánya eleve víz mellé települt, vagy kutat ástak mellette. A sár keverõhelyéhez közel a víz tárolására 1 méter átmérõjû, 50-60 cm mélységû gödröket ástak. A vályogot a finomított agyagból vetették. A formázás eszköze: a formázóasztal és a formák, simítófák. A téglavetõ a formázóasztalra került agyaggal kitöltötte a behomokozott formát, majd léccel lesimította, és homokkal felszórt helyre borították ki. Ott az megszikkadt, megkeményedett.Ezután máglyába rakva szárították ki a szárítószínben, majd kiégették.

A kézi vetésû, kisüzemi téglagyártásnak egyébként egészen a legutóbbi idõkig ez volt a munkamenete és ugyancsak ez az eszköztára.
A tégla gyártásához tehát minden feltétel megvolt Őriszentpéteren. Az agyagos domboldal szolgáltatta az alapanyagot, a közeli Szala-patak a vizet. A palánkvárnak sok téglára volt szüksége. Az 1500-as évektõl a vár
meglétéig – 1680 tájáig – mûködhettek ott kemencék. Batthyány Ádám kapitány ugyanis az 1648. március 2- án kelt levelében még arra utasította németújvári tiszttartóját,Jobbágy Jeremiást, hogy a szentpéteri kastély mindkétkapuja fölé vigyázó górét építtessen, egyúttal hagyja meg a téglavetõnek, hogy hozassa rendbe a kemencéket és téglaszíneket, s kezdje meg a téglakészítést, a pallérok pedig szabják meg a készítendõ tégla mennyiségét.
A jelentõs ipartörténeti emlék fölé az Országos Mûemléki Felügyelet védõépületet emelt a volt Tégla- és Cserépipari Tröszt támogatásával

GPS koordináták: 46.8475 / 16.399

Forrás: www.utazzitthon.hu/oriszentpeter_kozepkori_teglaegeto.html – 54k –