Azt hiszed, a testtömegindexed elárulja, hogy megfelelő-e a súlyod? Tévedés! Mutatjuk, mivel kell még számolnod!!
A testtömegindex kiszámítása nagyon egyszerű: a kilogrammban kifejezett testsúlyt kell csak elosztani a méterben mért testmagasság négyzetével. Ha az eredmény 18,5 alatt van, az illető kifejezetten sovány, 18,5 és 25 között egészséges, 25 és 30 között túlsúlyos, 30 fölött pedig elhízásról beszélünk.
Ám ennek a képletnek van egy komoly hiányossága: mégpedig az, hogy nem veszi figyelembe a testalkatot. Az eredmény csak akkor volna helytálló, ha minden ember magassága teljesen arányos volna. Ám a magas embereknek gyakorta hosszabb a lábuk: ha egy 190 centiméter magas ember lábait egy 150 centiméter magas ember arányai alapján rajzolnánk meg, máris összemenne 185 cm-re.
A zsír több helyet foglal, mint az izom (Fotó. Pinterest)
Ráadásul egyáltalán nem mindegy, hogy valakinek mennyi a testtérfogata. Egy 170 cm magas, 70 kilogrammot nyomó, sportos ember, akinek mindössze 10 százalékos a testzsírszázaléka, a számítások szerint 65 literes testtérfogattal rendelkezik. Egy ugyancsak 170 cm magas, 70 kilós, ámde 40 százaléknyi testzsírral rendelkező ember testtérfogata viszont 69 liter, mivel a zsír sűrűsége kisebb, mint az izomé, így több helyet foglal. Ugyanakkor mindkét ember testtömegindexe ugyanakkora – az alkatuk valószínűleg mégsem egyezik teljesen.
A kutatók épp ezért folyamatosan dolgoznak a valóságot jobban megközelítő számítási módokon.
A Body Shape Index, azaz Testalkat-index elnevezésű mérőszám a testmagasság és a testsúly szerint kiigazított derékbőségre alapoz. New York-i kutatók dolgozták ki 14 105 felnőtt vizsgálata alapján, amelyben azt fedezték fel, hogy a testtömegindex és a derékbőség alacsony és magas értékei esetén is nagyobbak a halálozási arányok. Az új mutató a kockázati tényezők viszonylag pontos előrejelzője.
A derékbőség sem mindegy! ((Fotó: Pinterest) (Fotó: 123RF)
A testefelület-alapú testalkat-index kiszámításához megmérik a törzs hosszanti körméretét (a válltól a lágyékig, majd vissza), a magasságot és a derékbőséget. A szintén amerikai Nyugat-Virginiai Egyetem kutatói a képlet kidolgozása során 11 808 résztvevő adatait elemezték. Az orvosok szerint ez a képlet szintén jól jelzi a kockázati tényezőket.
Arra sajnos még várnunk kell, hogy az alkathoz is alkalmazkodó számítási módok olyan egyszerűvé, és a nagyközönség számára is könnyen alkalmazhatóvá váljanak, amilyen a testtömegindex. Azt azonban már ma is érdemes figyelembe venni, hogy a testtömegindex kiszámítása önmagában csak a valóság egy részletét mutatja meg. Ha kiszámítottad, mérd meg a testzsírszázalékodat és a derékbőségedet is, így sokkal teljesebb lesz a kép.
Forrás: Ripost
