A fűtési szezonban számos dolog lehet életveszélyes vagy egészségkárosító hatással, amelyekről nem is gondolnánk, hogy az. Teljesen mindegy, hogy mivel fűtesz a hűvös napokon, mindennel kapcsolatban eláruljuk a veszélyes tényezőket! Emellett nem árt tudni egy-két dologról, amivel a számlákon is spórolhatunk!
A legelső dolog, mielőtt elkezdenéd felmelegíteni a lakást, hogy a fűtési rendszert vizsgáld át alaposan, ha szükséges hívj szakértőt!
Termosztát
A termosztát a belső hőmérsékletet figyeli, ennek megfelelően kapcsol ki és be, hogy a beállított hőmérséklet mindig meg legyen. Ha régi a termosztátod, érdemes újabbra cserélni, amivel minimalizálhatod a költségeket. Az újak azért célszerűbbek, mert heti programozású terméknél például beállíthatod, hogy a kazán csak a megadott időpontra fűtse fel a lakást, amikor viszont ezt nem igényled, akkor a rendszer pihen.
Radiátor
A radiátorok gyakran eliszaposodnak, kilyukadnak, levegőssé válnak, emiatt a hatékonyságuk csökken. Mielőtt elkezdődne a fűtési szezon mindenképp érdemes átmosni, leengedni a radiátorban lévő vizet. Időnként pedig nem árt légmentesíteni! Folyamatosan érdeklődj a piacon lévő legújabb radiátorokról és kalkulálj még idejében, hogy miért is érdemes újabb, takarékosabb termékre váltani.
Mindettől függetlenül az alábbi dolgokra mindenképp figyelni kell, hogy ne legyen veszély az egészségünkre nézve!
A„gázos” balesetek közül jelentős hányadot képviselnek az égéstermék-visszaáramlásból következő szén-monoxid-mérgezéses esetek. Nem ismételve az abban leírtakat, mind a légellátás szükségessége, mind pedig az égéstermék szabad eltávozása tekintetében kénytelenek vagyunk újra kitérni ezek fontosságára.
Amit a szén-monoxid mérgezésről tudni kell!
A szén-monoxid színtelen, szagtalan, a levegőnél kissé könnyebb gáz. Belélegezve a tüdőn keresztül gyorsan a vérkeringésbe kerül, és körülbelül kétszázszor erősebben kötődik a vörösvértest oxigént szállító részéhez, a hemoglobinhoz, mint az oxigén. Így a szén-monoxid az oxigénmolekulák helyébe lép a vörösvértestekben, és a sejtek oxigénhiányos állapotát okozza. A szén-monoxid leggyakrabban akkor képződik, ha a tüzelőberendezésekben (kazánok, kályhák, vízmelegítők, tűzhelyek stb.) nem ég el tökéletesen a tüzelőanyag (pl. földgáz, olaj, fa). A balesetek túlnyomó többsége télen történik, amikor a fogyasztók használják a fűtőkészülékeiket, azonban nem gondoskodnak azok megfelelő állapotáról, a kellő szellőztetésről és a légutánpótlásról.
Ilyen esetekben a szén-monoxid veszélyes mértékben felgyűlhet a lakó- vagy más helyiségekben. Ha az egy lakásban (egy légtérben) tartózkodók közül többnek hasonló tünetei (fejfájás, szédülés, hányás, gyengeség) mutatkoznak, szén-monoxid-mérgezés lehetőségére mindig gondolni kell! A levegő szén-monoxid-tartalmának egészségügyi határértéke 35 ppm (ppm = pars per million, azaz egymillió gázmolekulából legfeljebb 35 lehet szén-monoxid). A 200 egység szén-monoxid-tartalmú levegőn való tartózkodás 2-3 óra után enyhe fejfájást, szédülést okoz. Az ennél magasabb koncentráció következményei: 400 egységnél egy-két óra múlva erős fejfájás, három óra elteltével pedig életveszélyes állapot alakul ki. 800 egységnél 45 percen belül szédülés, émelygés, görcs, két órán belül ájulás, 9000 egységnél pedig egy-két percen belül halál következik be.
Szerző: tudasfaja.com
