A társadalombiztosítás legfontosabb változása 2020-ban, hogy július 1-jén hatályba lép az új járuléktörvény, megszüntetve a korábbit, és magába olvasztva annak végrehajtási rendeletét.
Az új Tbj. (2019. évi CXXII. törvény) számtalan lényeges módosítást, kiegészítést tartalmaz a júniusig még hatályos régi jogszabályokhoz képest.
Januártól új ellátás az örökbefogadói díj (öfd), amelyre az a biztosított lehet jogosult, aki 2. életévét (ikrek esetében 3. életévét) betöltött gyermeket örökbefogadási szándékkal nevelésbe vesz. Az örökbefogadói díj a nevelésbe vételtől számított 168 napig jár, mértéke megegyezik a gyedével, maximuma a minimálbér kétszeresének a 70 százaléka.
Szintén januártól igényelhető a nagyszülői gyed, amelynek számtalan feltételei közül a legfontosabb, hogy a nagyszülő ne legyen nyugdíjas, továbbá, hogy az ellátást megelőző két éven belül legalább 365 nap biztosított legyen. A nagyszülői gyedet a gyed szabályai szerint kell kiszámítani, összege nem lehet több a minimálbér kétszeresének a 70 százalékánál, az ellátásból nyugdíjjárulékot vonnak, így időtartama szolgálati időnek számít.
2020. július 1-jétől a nyugdíjjárulék, a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint a munkaerő-piaci járulék összeolvadásával új, egykulcsos társadalombiztosítási járulékot kell fizetni. A biztosítottat terhelő tb-járulék mértéke 18,5 százalék, vagyis megegyezik a korábbi járulékmértékek összegével. Az új törvény a nyugdíjjárulékot továbbra is külön nevesíti, mert egyes ellátások (például gyermekgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátás, gyermeknevelési támogatás, ápolási díj, álláskeresési támogatás stb.) után a jövőben is csak nyugdíjjárulék fizetendő.
A járulékok összevonásával a megbízási jogviszonyban dolgozók, a nem főfoglalkozású társas és egyéni vállalkozók, valamint a biztosított mezőgazdasági őstermelők társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettsége a beolvadó munkaerő-piaci járulék mértékével, 17 százalékról 18,5 százalékra nő. Ugyanakkor 2020. július 1-je után ezen személyek álláskeresési ellátásokra is jogosultságot szereznek.
Az új törvény minimum járulékalapot vezet be a munkaviszonyban foglalkoztatott személyek díjazásánál is: a tb-járulékot minden hónapban legalább a minimálbér 30 százaléka után kell megfizetni (akkor is, ha a foglalkoztatott tényleges havi jövedelme kevesebb ennél). A 2020. évi havi minimálbér és a garantált bérminimum összege 8 százalékkal magasabb az előző évinél, havi 161 ezer, illetve 210 600 forint. Azon naptári napokat nem szükséges figyelembe venni a minimum járulékalap számításakor, amelyen a munkavállaló táppénzben, baleseti táppénzben részesül, vagy valamilyen ok miatt szünetel a biztosítása (például: fizetés nélküli szabadság, igazolatlan távollét időtartama). A rendelkezést nem kell majd alkalmazni bizonyos személyek (például nappali rendszerű képzésen részt vevő hallgatók, valamint gyermekgondozási díjban, ápolási díjban részesülők)foglalkoztatásánál.
A járulékfizetési alsó határra vonatkozó szabályokat a szociális hozzájárulási fizetési kötelezettség alapjának meghatározásakor is alkalmazni, azonban a járulékalap eltérhet majd a személyi jövedelemadó alapjától részmunkaidőben foglalkoztatott személyek esetén.
Júliustól enyhülnek a minimum-járulékalap szabályok társas és egyéni vállalkozók esetében, azaz megszűnnének a különböző mértékű járulékalap korrekciók. Így a társadalombiztosítási járulékot a járulékalapot képező jövedelem, de legalább a mindenkori minimálbér/bérminimum után kell megfizetni. Azaz míg jelenleg az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot legalább a minimálbér/bérminimum 150 százaléka után kell megfizetni, 2020. július 1-jétől a minimum-járulékalap egyéni vagy társas vállalkozók esetében a minimálbérrel/bérminimummal egyezik meg. Az érintett személyek után fizetendő szociális hozzájárulási fizetési kötelezettség minimuma nem változott, annak alapja továbbra is a minimálbér/bérminimum 112,5 százalékával megegyező összeg.
Júliustól általános járulékmentesség illeti meg a saját jogú nyugdíjasokat, függetlenül a foglalkoztatás formájától. A járulékmentesség tehát nem csak a munkaviszonyban állókra terjedne ki, hanem a más jogviszonyban (például megbízás keretében) munkát végzőkre is vonatkozik. Következésképpen a nyugdíjasoknak önálló vagy nem önálló tevékenységére tekintettel juttatott kifizetést általános jelleggel csak a 15 százalék mértékű személyi jövedelemadó terheli. Ezzel összhangban már nem csak a munkáltatók, hanem a saját jogú nyugdíjas személyt foglalkoztató kifizetők is mentesülnek a szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség alól az e jogviszonyra tekintettel adott kifizetés után.
Új kedvező szabály, hogy a nyugellátás megállapítása során az adózásban általános öt éves elévülési időn túl is lehetőség lenne a nyugdíjjárulékkal és nyugdíjalappal kapcsolatos kötelezettségek (bevallás, befizetés) pótlására, vagy ha nem állt fenn a biztosítási kötelezettség, akkor a befizetett járulék visszaigénylésére.
Nő a gyermekek után igénybe vehető családi kedvezmény maximális összege, ugyanis az összevont járulékok miatt a jövőben a családi járulékkedvezmény a teljes, 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékkal szemben érvényesíthetővé válik. (Jelenleg az 1,5 százalékos munkaerő-piaci járulékkal szemben nem érvényesíthető e kedvezmény.
A nem biztosított, illetve az egészségügyi szolgáltatásra nem jogosult személyek továbbra is egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezettek, melynek mértéke januártól – a nyáron elfogadott törvénymódosítással összhangban – havi 7710 (napi 257) forint.
Új eljárási szabályok alapján az adóhatóságnak 8 napon belül értesítenie kell a magánszemélyt, ha biztosítási jogviszonyának vagy az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságának megszűnése miatt egészségügyi szolgáltatási járulék fizetési kötelezettsége keletkezne. Ha a magánszemély egészségügyi szolgáltatási járulékra vonatkozó hátraléka meghaladná annak három havi összegét, akkor a magánszemély TAJ kártyáját érvénytelenítik, és ezáltal a tb által támogatott egészségügyi szolgáltatásokat nem veheti igénybe térítésmentesen.
Ha egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére nem köteles személy (így különösen az EGT másik tagállamában biztosított személy) 2020. július 1-jét követően egészségügyi szolgáltatási járulék fizetése alapján vesz igénybe tb támogatott egészségügyi szolgáltatást, akkor a magánszemély köteles lesz az egészségügyi szolgáltatás költségeit megtéríteni.
Továbbra is lehetőség van megállapodást kötni társadalombiztosítási ellátásra (ilyen a szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából kötött megállapodás, a szolgálati idő szerzése céljából kötött megállapodás, valamint az egészségügyi szolgáltatás biztosítására kötött megállapodás).
Szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem céljából kötött megállapodás esetén a minimálbér alapján fizetendő nyugdíjjárulék kulcsa 24-ről 22 százalékra mérséklődik.
Egészségügyi szolgáltatás biztosítására kötendő megállapodás előtt egy ezentúl egy állapotfelmérés szükséges. Az egészségi állapotfelmérés során megállapított fennálló betegséggel, egészségkárosodással összefüggő egészségügyi szolgáltatásra a megállapodás nem terjedhet ki.
hvg, Hirmagazin.eu
