A szokatlan meleg megbonlondította a növényeket, ezért egy éven belül másodszor is gyönyörködhetünk a tavaszias virágzásban. De vajon ez milyen hatással van a jövő évi termésre?
Furcsa jelenségre figyelhettünk fel az elmúlt napokban, sok helyen ugyanis idén másodjára is virágba borultak a fák, virágzásnak indultak a zöldségek is. Egy budapesti balkonládában már kezd pirosodni a paradicsom, a Bakonyban kinyílt az ibolya, a Balatonnál pedig az orgona kezdett virágzásba. Mind-mind csodás látvány nyújt, ám a tavaszias hangulat mögött szomorú valóság áll: az időjárás megtéveszti a növényeket, és ennek súlyos következményei lehetnek a szakember szerint.
„Az őszi virágzás negatívan befolyásolhatja a jövő évi termést a gyümölcsfáknál. A virágok, illetve a belőlük kialakuló fejletlen termések elhasználják a fák tápanyagtartalékát, így abból nem marad elegendő tavaszra” – mondta Varga Tamás biológus, aki szerint attól azért nem kell tartani, hogy jövőre nem lesz gyümölcs, csak az érintett fákon lesz kevesebb a termés.
Meg lehet menteni a fákat
A szakember szerint a gazdák pontosan akkor teszik a legjobbat a fákkal, ha leszedik a késői virágokat, így csökkenthető a tápanyagveszteség. A gyümölcs idén már úgysem tudna beérni, hiszen közelednek a téli hónapok.
„Az fontos, hogy jó sokáig maradjon egészséges és zöld a lombozat, ezzel a levelek több táplálékot tudnak termelni, amit a fa elraktározhat a téli időszakra” – fogalmazott a szakember, aki egy régi megfigyelést is kötött a szokatlanul meleg őszhöz. – „A népi jóslat azt mondja, ha meleg október hónapja, hideg lesz a február. Régen nagyon pontosak voltak ezek a megfigyelések” – tette hozzá Varga Tamás.
Az állatokat is megőrjíti az időjárás
Nemcsak a növények, hanem az állatok is megzavarodtak a hosszan tartó vénasszonyok nyarától: a macskákon például még mindig rajta van a párzás.
„Az európai hüllők nem mentek el telelni még, mert jó idő van, és ha egyik napról másikra tényleg beköszönt a fagy, elpusztulnak” – mutatott rá hazánk egyetlen vadállatbefogója. Both Zoltán szerint kevés idejük van felkészülni az élőlényeknek a télre, ami komoly károkat okozhat a természetben.
Még melegebb nyarak és még enyhébb telek jönnek
„Melegrekordokra kell számítani évről évre” – mondta Mika Jánoséghajlatkutató. A szakember szerint a globális klímaváltozás körülbelül egy Celsius-fokot tesz hozzá mindenhez, de van, ahol többet. Az északi területek gyorsabban melegszenek, csökken a hőmérséklet különbség dél és észak között, csökken a nyugati szelek áramlása is.
„Több hőhullám, nagy meleg várható a jövőben, de a nagy hidegek gyakorisága viszont ritkul”
– utalt korábban az éghajlatkutató a most is érzékelhető tavaszias októberre. Az évszakok „eltűnése” kapcsán a szakértő elmondta: valószínűleg a nagyon meleg időszakok kicsit hosszabbak lesznek, a telek pedig enyhébbek. „Mindez azonban évtizedekre vonatkozó tendencia” – vélekedett Mika. A szakértő szerint a legfontosabb, hogy megtanuljuk: amit eddig extrém időjárásnak hittünk, az a jövőben akár mindennapos jelenséggé válhat.
Haldoklanak a gesztenyefák ősszel Pár hete újra virágba borultak a vadgesztenyefák, csodás látványt nyújt például az Szilágyi Erzsébet fasor is. A Ripost utánajárt, hogy mi lehet a gesztenyék virágzásának hátterében, ám a szakember szomorú hírrel szolgált: sajnos a gesztenyefák haldokolnak. Minden áprilisban aknázómoly rakja le a petéit a vadgesztenyék leveleire, a lárvák pedig később belefúrják magukat a levelekbe és a virágokba. A tömeges támadástól a vadgesztenyék túl korán lehullajtják a lombjukat, ám ez átveri őket: azt hiszik a fák, hogy elmúlt az ősz és a tél: újra rügyezni kezdenek. A fák a dupla virágzás után legyengülve kezdik a tavaszt, így az őszi látvány lényegében a fák lassú pusztulása.
Forrás: Ripost
