A város legfőbb nevezetessége a XIV. századi eredetű, de a XV-XVI. században négy saroktornyos várrá kiépített erődítmény. Ma múzeumok otthona, itt látható Közép-Európa egyetlen vegyészeti kiállítása is.
A XIV. századi gótikus palotára épült a XV-XVI. században a négyzetes alaprajzú, négy saroktornyos vár. Egyes részeit az idők során többször átépítették, így több stílus nyomai látszanak rajta; az egykori palotában megmaradtak az eredeti gótikus falképek. Két tornyát 1845-ben lebontották, így a mai épületnek csak az a két tornya van, melyek a homlokzattal a város jelképévé váltak.
A hagyomány szerint Mátyás király is járt itt az Újlaky család vendégeként. Tulajdonosairól Újlaky-várnak nevezik, de gyakran említik a török kor híres várvédő kapitánya nevéről Thury-várnak is. A vár ugyanis a török időkben fontos végvár volt, Thury György hőstetteit több mű örökíti meg, köztük Zrínyi Miklós is a Szigeti veszedelemben.
Ma itt tekinthető meg Közép-Európa egyetlen vegyészeti kiállítása, a Magyar Vegyészeti Múzeum. Itt rendezték be a Várpalotai Bányászattörténeti Gyűjteményt is.
A város központjában, a minden irányból könnyen megközelíthető Szabadság téren áll a várpalotai vár, más néven Palota vára vagy Thury-vár.
A történészek kutatásai szerint közvetlen elődjének számít a tőle néhány kilométerre lévő, Bakony sűrűjében omladozó Pusztapalota {Bátorkő} vára, amit még a XIII. század második felében emeltetett a Csák nemzetség. A XV. században vált szükségessé egy könnyebben megközelíthető földesúri birtokközpont létrehozása, amit az Újlaki főnemesi család építtetett, amit természetesen a korszak gyenge közbiztonsága miatt erős kőfalakkal védelmeztek. A későbbi évtizedekben fokozatosan négy saroktornyos, lakó – és gazdasági épületekkel körbevett belső udvaros nagyúri rezidenciává formálta az Újlaki família, akik egészen 1524-es kihalásukig laktak benne. Újlaki Lőrinc herceg özvegye a mohácsi csata utáni belháborúkban rablólovaggá züllött Móré Lászlóhoz ment feleségül, aki Szapolyai János és Habsburg Ferdinánd közül mindig annak pártjára állt, aki többet ígért neki. Ezért 1533-ban János király hívei török csapatokkal megerősítve ostromban elfoglalták a zsiványtanyát, ahonnét Mórénak sikerült gyermekei és kincsei hátrahagyása mellett elmenekülnie. Később Palota vára is betagozódott a hódító törökök ellen a bécsi haditanács által kialakított végvárrendszerbe, annak egyik fontos bázisát képezve. A tizenöt éves háború idején, 1593-ban azonban Palota tornyaira is felkerült a török zászló, a rommá lőtt erődítményből kivonuló magyarokat az ellenség hitszegő módon lekaszabolta. A 17. században is többször cserélt gazdát a katonai szempontból kevésbé megerődített végvár, melynek utolsó csatái a kuruc szabadságharcban zajlottak le falai előtt. Mivel akkori földbirtokosa, a Zichy család feltétlen Habsburg-hűnek számított, csak külső védőműveit rombolták le, a lakóépületeket kényelmes barokk ízléssel kialakított kastéllyá alakították át. Ilyen állapotban érte meg vár a 20. századot, amikor a műemlékvédelmi szakemberek munkája nyomán megújultak évszázados kőfalai.
A várpalotai vár ma a Magyar Vegyészeti Múzeumnak és a Bányászattörténeti Gyűjteménynek ad helyet, valamint 1998-tól a várudvar megnyitásával nyári színházi és kulturális rendezvényeknek is otthona lett.
Cím: ZalaszántóSzabadság tér
Tel: (+36) 88 575-670
E-mail: vegymuz@vegyeszetimuzeum.hu
Web: www.varpalota.hu
