Csongrád városában az első gyűjtemények a 19. század közepétől jöttek létre. A korábban különböző intézményekben, iskolákban őrzött muzeális értékű leletek, tárgyak, könyvek az 1956 októberétől működő városi múzeumba kerültek, ahol régészeti, helytörténeti és néprajzi gyűjtemények alakultak ki. Ezek mai nagysága egységenként 10-12 ezres nagyságrendű.
A múzeum 1989-ben vette fel Tari László fogorvos, amatőr helytörténész nevét, majd hosszabb felújítás után, 2000 decemberében nyílt meg új állandó kiállításának első része „Föld gyermekei, bronz fiai – Bronzkori földművesek, harcosok és kézművesek emlékei Csongrád megyében” címmel. Egy évvel később elkészült a második egység, a „Csongrád évszázadai” is. A harmadik kiállítási szekció a tervek szerint 2002 végére lesz látogatható.
Az állandó kiállítások mellett a múzeum változatos témájú időszaki tárlatokkal is várja kedves látogatóit.
Kinek a jobb keze bal, az jót sose hall!” – Balkezesek egy jobbkezes világban
A kiállítás apropóját a mindennapi élet tárgykészletében fellelhető hiányosságok, illetve azoknak a jobb kézre való tervezése, bal kézzel való használhatatlansága adta. A tárlaton közel ötven olyan tárgyat mutatnak be, amely tipikusan jobb- vagy éppen balkezes használati eszköz. Találkozhatunk igazi „balos” ollóval, vonalzóval, hegyezővel, füzettel, de kiállításra kerül csak jobbkezesek által használható szekerce, mobiltelefon, hámozó, toll.
A tárlatra érkező látogatók különböző tesztek segítségével maguk is kipróbálhatják, melyik a domináns agyféltekéjük: a jobb vagy a bal. Az egyik teszt lényege a következő: a képen látható egy nyúl és egy kacsa is; a balkezesek többnyire először inkább a nyulat, míg a „jobbosok” főként a kacsát veszik észre.
A kiállítást megtekintők azt is megtudhatják, hogy a világon összesen kétszázmillió balkezes ember él. Az összlakossághoz viszonyított arányuk 10 és 20 % között mozog. A balkezesség nem megszokás, hanem biológiai alapokon nyugvó, a balt a jobbal szemben előnyben részesítő kézhasználat. A balkezesek életében az egyik legcudarabb időszak az első tanév, amikor írni, olvasni tanulnak. A ma is létező primitív természeti népek tagjai között lényegesen több a balkezes, mint a kultúrnépeknél.
Számos kutató szerint az ősembereknél a balkezesek aránya messze nagyobb volt, mint a ma élő emberek esetén. Minél messzebb megyünk vissza az emberiség történetében, annál gyakoribb a balkezesség. Úgy tűnik, hogy a fegyverek használata tette szükségessé a kezek munkamegosztását. Az egyik kéz kizárólag a támadást szolgálta, a másik pedig a szív oldalának védelmét. A bronzkor óta már a jobbkezesség fölénye igazolódik.
Számos neves huszadik századi gitárosról tudunk, aki speciálisan készített balkezes hangszeren játszik – például Paul McCartney, Jimi Hendrix, Bob Geldof és Kurt Cobain. A hangszerboltokban azonban csak elvétve kapható balkezes gitár. A megyei múzeum csongrádi kiállítóhelyén közszemlére kerül egy speciális balkezes hangszer is.
A híres balkezesek között tartják számon többek között Macedóniai Nagy Sándort, Julius Caesart, Napóleont, Charlie Chaplint, Tom Cruise-t, Greta Garbo-t, Marylin Monroe-t, Bruce Willist, Brad Pittet, Angelina Jolie-t, Demi Moore-t, Franz Kaffkát, Mark Twaint, Beethovent, Mozartot, Paganinit, Raffaello-t, Durert, Picasso-t, Rubenst, Einsteint, Petőfit, Leonardo Da Vincit, Bill Gatest, Winston Churchillt, Puskás Ferencet és Pelét.
Cím: Csongrád Iskola utca 2.
Tel: +36 (63)483-103
E-mail: [email protected]
Web: www.museum.hu
