Nacionalista és populista retorika a terrorizmus és migráció összekapcsolása azok részéről, akik félelmet akarnak kelteni az emberekben azzal a kijelentéssel, hogy a migránsok terrorizmust hoznak – mondta Tanja Fajon EP-képviselő az M1-nek adott interjúban. A szlovén képviselő elválasztaná a kettőt egymástól.
Tanja Fajon írta a 2016-os EP-jelentést, amely alapján minden tagországban egységesítenék és felgyorsítanák a menekültügyi eljárásokat. Tagja a terrorellenes, valamint az állampolgári jogokkal, a bel- és igazságüggyel foglalkozó LIBE szakbizottságnak. Ez utóbbi tagjaként szavazta meg a felső korlát nélküli kötelező migrációs kvóták rendszerét.
Továbbá szerepel azon a 266 nevet tartalmazó listán, amelyet Soros György alapítványa, a Nyílt Társadalom Alapítvány készített az Európai Parlamentben dolgozó megbízható szövetségeseiről. Többször is kijelentette: Európát nem szabad falakkal körbezárni, hiszen szerinte ez „nagyon veszélyes elszigeteltséghez vezetne”.
Csökkent az áradat az egyezmény következtében
Az EU és Törökország által kötött egyezmény következtében lezárult a nyugat-balkáni útvonal. A migránsáradat csökkenését egy akcióterv is elősegítette. Persze továbbra is vannak illegálisan érkezők, és ahogy a tél közeledik, van ok aggodalomra amiatt, hogy hol rekednek majd meg. Ugyanakkor sok migráns és menekült érkezik a Földközi-tengeren át Afrika felől is, ami még mindig nagy gondot jelent az Európai Unió számára – mondta az M1-nek Tanja Fajon.
Szerinte az unió határain kívüli intézkedések eredményesnek bizonyultak. De sokan fejezték ki aggodalmukat az iránt, hogy „Európa-erőd” épül, és az unió Európán kívülre hárítja a felelősséget, valamint az unió nem nyit meg elégséges számú biztonságos és törvényes útvonalat a valóban nemzetközi védelemre szorulók számára.
Minden országnak megvan a maga felelőssége
„Egy új, ambiciózus menekültügyi politika elfogadására próbáljuk a tagállamok kormányait biztatni az Európai Parlamentben, többek között magyar kormányt is.” Ez a dublini rendszer reformja – tette hozzá a politikus, aki szerint jelenleg hiányzik a rendszerből a szolidaritás, hiszen a migránsválság az unió külső határain fekvő országokat, mint Olaszország, Málta vagy Görögország sújtja leginkább.
A menekültrendszer központosítása azt jelenti, hogy ha egy menekült vagy migráns Európába érkezik és menedékjogot kér, akkor az az ország dönt arról, hogy hova kerüljön. Ha közös megoldást akarunk egy közös európai problémára, akkor abban minden országnak megvan a maga felelőssége – fűzte hozzá.
Magyarország bezárná az ajtót a migránsok előtt
Tanja Fajon emlékeztetett, hogy a korábbi próbálkozás, amikor 160 ezer embert helyeztek volna át Olaszországból Görögországba, és csak – Magyarország segítsége nélkül – 30 ezret sikerült, szégyen volt Európa számára. Pedig, ha minden ország végrehajtotta volna a rá vonatkozó kötelezettségeket, akkor most lenne egy működőképes áthelyezési rendszere Európának – szögezte le.
Hozzátette, Magyarországot azért emelte ki, mert hazánk bezárja az ajtót a migránsok előtt, és migránsellenes retorikától hangos Magyarország, miközben a tehetősebb külföldiek pénzért vásárolhatnak magyar állampolgárságot és letelepedési engedélyt. Megjegyezte, hogy nemcsak Magyarországon van ilyen, hanem Máltán, Bulgáriában, Ausztriában és néhány más uniós tagországban is.
Megjegyezte azt is, hogy Magyarország az Európai Bírósághoz fordult panaszával, melyet a bíróság elutasított. Ezért a szlovén EP-képviselő arra számít, hogy Magyarország elkezdi az emberek befogadását, hiszen együttműködésre, a szolidaritás felmutatására van most szükség. Azt mondta, hosszú távú következményei lennének ugyanis annak, ha egyetlen kormány sem kötelezné el magát a migráció és a menekültek gondjainak megoldása mellett.
Ameddig háború és szegénység van a világban, lesznek menekültek
Tanja Fajon beszélt arról is, hogy Európán belül létre kell hozni a közös migrációs és menedékjogi politikát, amelyből minden európai kormány kivenné a részét, továbbá együttműködésre van szükség az unión kívüli, harmadik országok támogatására. Hiszen ők jelentik a probléma forrását, emberek menekülnek el a szegénység, a háború és az erőszak elől, ezt kell megállítani, biztonságos, legális utat nyitni Európa felé.
Úgy vélte, ameddig háború és szegénység van a világban, mindig lesznek olyanok, akik Európába akarnak eljutni. Hozzátette, Európa migrációs kontinens, sem határok, sem kerítések nem fogják megakadályozni a menekülteket, hogy ide jöjjenek. Éppen ezért szükség van intézkedésekre megállítani mindazon okokat, amelyek elől az emberek menekülni kényszerülne, de a törvényes és biztonságos lehetőségeket is meg kell nyitni azok számára, akik nemzetközi védelemre szorulnak.
Kiemelte: Európának példát kell mutatnia, egy valóban jól működő menekültügyi és migrációs rendszerrel. Ehhez lenne jó lépés az új dublini rendszer, amelyben minden tagállam megoszthatja a terhét a másikkal az újonnan érkezők ellátásában egy központi európai menedékjogi rendszer keretében.
Szolidaritásra van szükség
Az európai étlapról nem lehet „á la carte” csipegetni – mondta a képviselő az interjúban. Különösen Európának azon a részén nem, ahol Magyarország és Szlovénia is található, „ha mi pénzt kapunk az Európai Uniótól, nettó haszonélvezői vagyunk a tagságnak, akkor ezért a szolidaritásért valamit vissza is kell adnunk”. Az Európai Unió a szolidaritáson alapul. Példaként említette Németországot, ahol a második világháború után közel 12 millió menekült volt, mára azonban az egyik legerősebb gazdasági hatalommá vált, mivel az integrációra fókuszált.
A migrációt és a terrorizmust külön kell választani
Szerinte nacionalista és populista retorika a terrorizmus és migráció összekapcsolása azok részéről, akik félelmet akarnak kelteni az emberekben azzal a kijelentéssel, hogy a migránsok terrorizmust hoznak. A Szocialisták és Demokraták képviselőcsoportjának alelnöke elválasztaná a kettőt egymástól. A migránsok, gazdasági migránsok vagy menekültek olyan emberek, akik jó okkal jönnek Európába, hogy jobb életet keressenek. Terroristák, terrorcselekmények vagy bűncselekmények elkövetői azonban a társadalom minden rétegében megtalálhatók. Új jelenségnek minősül a radikalizáció, de ez olyanokat is érint, akik már Európában születtek és nőttek fel, és itt válnak terroristává. Ezzel a jelenséggel foglalkozni kell, de ennek semmi köze nincs a migrációhoz – állapította meg.
Mint hozzátette: ma gazdasági migráns törvényesen gyakorlatilag nem érkezik az unióba, mert ezek a lehetőségek zárva vannak. Ezért van szükség megállapodásokra a visszafogadó országokkal azok esetében, akik nem kapnak menedékjogot és vissza kell térniük. Ezen dolgozni kell még – hangsúlyozta.
Tanja Fajon úgy véli, ha minden európai kormány erőfeszítéseket tenne a migráns probléma megoldására, lehetőséget biztosítva a munkára, egy jobb életre azok számára, kiknek Európában kell maradniuk, ma nem lenne semmi gond. Az elmúlt két évben érkezett másfélmillió ember semmi ahhoz képest, hogy 500 millióan vagyunk az unióban.
Az M1 összegyűjtötte a képviselőnő néhány fontosabb állítását:
„Magyarország az Európai Bírósághoz fordult, és a bíróság elutasította Magyarország panaszait. Ezért arra számítok, hogy Magyarország elkezdi majd az emberek befogadását, hiszen erre szükség van, együttműködésre, a szolidaritás felmutatására.” Az Európai Bíróság döntése nem kötelezi Magyarországot a migránsok befogadására. Magyarország a kötelező szétosztási mechanizmusról az uniós belügyminiszterek csúcstalálkozóján meghozott döntés jogszerűsége ellen emelt kifogást az úgynevezett kvótaperben. Az Európai Bíróság ítélete szerint a határozathozatali eljárás jogszerű volt, a szétosztási mechanizmus jogszerűségéről, illetve annak végrehajtásáról, vagy végrehajtatásáról a bírósági ítélet nem szól.
„Európa migrációs kontinens, sem határok, sem kerítések nem fogják megakadályozni a menekülteket, hogy ide jöjjenek.” Mindez megegyezik az amerikai milliárdos Soros György tervével. A spekuláns ugyanis azt írta: „a mi tervünknek a menekültek védelme a célja, és a nemzeti határok jelentik az akadályt.”
„Menekültek jönnek Szíriából, Afganisztánból, de a gazdasági bevándorlók számára Európa, úgy mondanám, bevehetetlen erőd marad. A magam részéről én nem szeretném, ha ez így is maradna.” Az ENSZ júliusban közzétett jelentése szerint minden 10 migránsból 7 gazdasági bevándorló, vagyis nem lenne jogosult menedékjogra Európában. AZ ENSZ jelentés azt is kiemeli, hogy Líbia partjainál több mint egymillióan várakoznak arra, hogy az idén átkeljenek a Földközi tengeren. Ha a szlovén politikusnőn múlna, akkor közülük – a számok szerint – nem 300 menekültet kellene befogadnia az uniónak, hanem mind az egymilliót. Ez a matematika illeszkedik Soros György tervébe, aki szerint: „az előre látható jövőben az Európai Uniónak be kell fogadnia legalább egymillió menedékkérőt évente.”
A szlovén képviselő kijelentette, hogy a terrorizmus és a migráció között nincs összefüggés: „nagyon nacionalista és populista retorika ennek a kettőnek az összekapcsolása azok részéről, akik félelmet akarnak kelteni az emberekben azzal, hogy a migránsok terrorizmust hoznak. Én teljesen elválasztanám a kettőt.” A számok mindazonáltal, mást mutatnak. 2015 óta összesen 34 iszlamista terrortámadásban több mint 280 ember vesztette életét az Európai Unió területén. Az 58 elkövető több mint fele, 31 bevándorló volt, sokan közülük a migránsáradatot kihasználva az utóbbi években érkeztek menedékkérőkként. Rajtuk kívül nyolc olyan merénylő volt, akik már Európában születtek bevándorló családba, az Iszlám Állam terrorszervezet felhívására harcolni mentek a Közel-Keletre, majd onnan visszatérve követtek el véres terrortámadásokat.
Forrás: MTI, hirado.hu
