Tanulás közben Jelentősége van minden körülöttünk lévő apróságnak, de hogy micsodának, az egyénenként változik.
Az egyik ember csak teljes díszkivilágításban tud tanulni, a másiknak elég egy asztali lámpa fénye is. Ugyanez a helyzet a rágcsálással is: általában serkenti az agyműködést, de egyeseknek elvonja a figyelmét.
Sokan fel-alá járkálva tanulnak, de akadnak olyanok is, akik hason fekve vagy valamilyen furcsa pózban. Mindenkinek magának kell kitapasztalnia, hogy neki személy szerint mi válik be.
Lássuk akkor a hatékony tanulás 5 pontját:
1. Először elolvassuk az anyag címét, és elgondolkodunk, hogy mi jut róla az eszünkbe. Felidézhetünk akár vicces emlékeket is – az a lényeg, hogy valamit kapcsolni tudjunk a címhez. Ha semmi nem jut az eszünkbe, akkor tippeljünk, vajon miről szólhat ez a lecke.
2. Elolvassuk az alcímeket, nézegetjük a képeket, az illusztrációkat és az alájuk írt szöveget. Amikor később megpróbáljuk felidézni az anyagot, elsőként nagy valószínűséggel ezek a képek fognak beugrani.
3. Ha valamit nem értünk, rákeresünk a neten, vagy megnézzük az értelmező szótárban. Ez nagyon fontos, ugyanis ha csak egyetlen szó is van, amelyet nem értünk, máris elmegy a kedvünk a tanulástól. Nemcsak az idegen szavak szoktak problémát jelenteni, előfordulhatnak ritkán használt, ismeretlen kifejezések is. A tankönyvekben sok olyan kifejezés, szófordulat, megfogalmazás akad, amelyet a tanulók nem értenek, és sokkal egyszerűbben is ki lehetne fejezni.
4. Elolvassuk az első bekezdést, majd ennek alapján legalább egy kérdést megfogalmazunk ós fölírunk magunknak. Ez természetesen ne eldöntendő kérdés legyen, amelyre igennel és nemmel lehet válaszolni! Az egész anyagon szakaszonként haladunk végig.
5. Becsukjuk a könyvet, elővesszük az összeírt kérdéseinket, és megpróbálunk válaszolni rájuk. Az se baj, ha nem megy, hiszen még nem a tanár teszteli a tudásunkat Ilyenkor nyugodtan kinyithatjuk a könyvet, megkereshetjük a választ, majd rátérhetünk a következő kérdésre.
Ha egy könyvet érdekesnek tartunk, valósággal faljuk a betűket, és csöppet sem okoz gondot, hogy az olvasottakat megértsük és elraktározzuk az agyunkban. De mi van, ha egyáltalán nem köt le az, amit meg kell tanulnunk? Akkor nem ér bennünket elég impulzus, és a gondolataink messzire kalandoznak. Ilyenkor segítségképpen érdemes bevetnünk különböző módszereket, ahelyett, hogy újra és újra elolvasnánk és megpróbálnánk gondolatban elismételni az anyagot Ezek a módszerek a gyerekektől az idősekig minden korosztály tagjainak segítenek.
Miért jó a drámajáték?
Ha tanulás közben cselekszünk, akkor jobban le tudjuk kötni a figyelmünket Ilyenkor nem a tananyag válik hirtelen érdekessé, hanem maga a tanulás. Kutatások kimutatták, hogy ha csak olvasunk valamit, annak a 10 százalékát jegyezzük meg, ha csak hallunk valamit, annak a 20 százalékát, amit csak látunk, annak a 30 százalékát. Ha halljuk, látjuk és olvassuk is, akkor 50, ha emellett még el is mondjuk, akkor 70, ha pedig halljuk, látjuk, olvassuk, elmondjuk és csináljuk is, akkor 90 százalékát Ezért eredményesek azok a tanítási módszerek, amelyek drámajátékokat kapcsolnak a tananyaghoz.
Kérdezz-felelek
Ezt az ősi módszert sajnos tanulásra nem használjuk, csak számonkérésre. Pedig jó kis játék, amely minden életkorban hatékonnyá teszi a tanulást, mert gondolkodásra serkent. Nem más ez, mint tesztelés, amellyel a figyelem lekötésére alkalmas motivációt iktatunk be. A tanulás egyszerre olyan lesz, mint a keresztrejtvényfejtés: egy kérdésre kell megtalálni a helyes választ.
Forrás: delina
