forrás: M1
A Nap legközelebbi csillagszomszédjának is van Földszerű kőzetbolygója, ahol akár élet is kialakulhatott. A bő négy fényévet több tízezer év alatt tehetnénk meg a mai hajtóművekkel.
A földi életre alkalmas, Földszerű bolygót talált egy nemzetközi kutatócsoport a Naprendszer szomszédságában. A Kentaur csillagképben található Proxima B-nek keresztelt égitest nagyjából 11 nap alatt kerüli meg vörösen világító anyacsillagát.
Látványgrafika (Fotó: Shutterstock)
Ám a bolygó hiába található csillagászati szempontból szomszédságunkban, a jelenlegi technológiákkal több tízezer évbe telne, mire egy űrszonda odaérne. A Földtől óriási távolságra – több mint négy fényévre található a Proxima Centauri, ami a mi Napunknál jóval kisebb csillag. E körül kering a Proxima B, amelyen akár az életre is adottak lehetnek a feltételek. Az égitestet felfedező nemzetközi tudóscsoport szerint egy a Földnél harmadával nehezebb sziklabolygóról van szó.
“A szimulációk és más csillagrendszerek tranzitmegfigyelései alapján teljesen biztosak vagyunk benne, hogy egy ilyen nehézségű bolygó a Földhöz hasonló formájú és összetételű” – mondta el Ansgar Reiners, a felfedező csoport egyik csillagásza. Ha a bolygó légkörrel rendelkezik, akkor az az üvegházhatáson keresztül nulla fok fölé nyomja a hőmérsékletet, vagyis lakhatóvá teszi a bolygót – tette hozzá.
Ugyanakkor a Proxima B-t alkalmatlanná teheti az életre az, hogy egy vörös törpe körül kering. Ez a fajta csillag jóval kisebb és hidegebb, mint a Nap, ezért egy bolygónak sokkal közelebb kell lennie hozzá, hogy a földi életre alkalmas hőmérsékletű legyen. Ilyen elhelyezkedésben azonban az égitest több olyan hatásnak van kitéve, amelyek ártalmasak lehetnek az életre. Például a bolygót óriási mennyiségű UV és röntgensugárzás éri, és olyan gyorsan keringhet a pályáján, hogy mindig ugyanazt az oldalát mutatja anyacsillagának. Emiatt tudományos vita folyik arról, hogy a vörös csillag körül egyáltalán kialakulhat-e az élet.
A Proxima B közelsége miatt azonban óriási a lelkesedés a kutatók körében. ”Évezredek óta egy fontos kérdés foglalkoztat bennünket: szeretnénk tudni, hogy van-e élet a földön kívül” – mondta el Claudio Melo, az adatgyűjtéshez használt Európai Déli Obszervatórium igazgatója. Hozzátette: a mostani felfedezés az első lépés a kérdés megválaszolásához.
A Proxima B a csillagászati távolságokat figyelembe véve gyakorlatilag a szomszédban van, ugyanakkor egy mai technológiával indított űrszonda csak több tízezer év múlva érkezne oda.
A Proxima B fantáziarajza
Egy elméletben felvázolt fejlesztéssel azonban akár jócskán lerövidülhet ez az idő. Az áprilisban bemutatott projekt, a Starshot az ígéretek szerint például nagyjából 20 év alatt juttatna el műszereket a Proxima B-hez. Ehhez bélyegméretű űrszondát és a földről kilőtt, lézerekkel meghajtott fényvitorlákat használna. A koncepciónak azonban egyelőre több kihívással is szembe kell néznie. A tudósok egyik következő célja így inkább az, hogy felvételeket készítsenek a Proxima B-ről. Erre a Chile-ében megépülő úgy nevezett: “Rendkívül Nagy Európai Távcsővel” lesz esélyük, amely várhatóan 2024-re készül el.
