Tálalj úgy, mint egy mesterszakács!

Mesteri ételeket enni ma már nem csak a leggazdagabbak kiváltsága, egyre többen vannak,akik az éttermek látogatása mellett akkor sem esnek kétségbe, ha maguknak kell különlegeset alkotniuk. A Nespresso ATELIER csapata, Segal Viktor vezetésével épp ezért öt tippet állított össze, hogy úgy tálalhassunk, mint a mesterszakácsok.

1. Minden a tányérnál kezdődik

Egyszerű kerek fehértányérra is lehet gusztusosan tálalni, de manapság annyi féle színben, anyagban és formában lehet már gondolkodni, hogy tényleg csak a fantáziánk szabhat határt. Egy alapszabályt azonban mindig szem előtt kell tartani: a tányér elég méretes legyen azokhoz a finomságokhoz, amiket rá szeretnénk tenni. Bár éhesen gyakran álmodozunk erről, a csúcsgasztronómiában nincs illúziórombolóbb látvány, mint egy túlzsúfolt tányér.

2. Az összetevők legyenek készen

A tálalás megkezdése előtt mindent készítsünk el, és legyenek azon a hőmérsékleten, amin fogyasztani szeretnénk majd őket. A meleg ételek előkészítése során a kevésbé érzékeny összetevőket betehetjük akár egy hatvan-hetven fokra előmelegített sütőbe is, akárcsak a tányérokat (mikor megfogjuk őket, használjuk textilszalvétát). Az érzékenyebb összetevőket hagyjuk a legvégére, és ezek készüljenek el a legfrissebben. A hideg ételeknél természetesen egyszerűbb a dolgunk. Azt azonban sose feledjük el, a tálalásnál már gyorsan kell dolgoznunk.

3. A tervezés a kulcsa mindennek

Előfordulhat, hogy egy fogás a fejünkben fantasztikusan néz ki, a valóságban viszont nem áll össze a kép. Kerüljük el, hogy ez a vendégeink előtt forduljon elő. Legyen egy koncepciónk arról, mit szeretnénk látni végül a tányéron, kiemelve a fogás kulcselemét – például egy haltányér szóljon a halról. Tervezzük meg gondosan, akár papíron már a főzést megelőzően, hogyan szeretnénk tálalni az ételeinket. Fontos az arányos tálalás is, egy szép szelet, 20 dkg-os steakhez sem kell elszállni több kilónyi körettel. A szépérzékünk segíthet a helyes arányok megtalálásában, itt egy fél krumpli, ott egy-két kanál zsengeborsó, néhány díszítőelem, és kész is.

4. Színek és formák

Egy jól kitalált és kellőképp elkészített „tányér” nem lehet egyhangú. Úgy kell a színeket megválasztani, hogy azok harmonizáljanak egymással, így a céklát ne feltétlen helyezzük együtt a spenóttal (bár már az íz összeállítás is furcsán hangzik…). A formák sokszínűségére is ügyeljünk, de persze ezt se vigyük túlzásba: három variáció után már inkább játéknak, és nem komoly fogásnak tűnik az étel. Az alakzatoknak is legyen vizuális értéke, a húsokat például vágjuk fel, az egyik darabon mutassuk meg a pirult részeket, a másikon pedig a szaftos belsőt.

5. Állagok és textúrák

A változatos tálalás kulcsának is tekinthetjük a különböző textúrák megjelenését a tányéron. Ha például sok puha, lágy összetevőt tettünk fel, akkor gondoskodjunk valami roppanósról is, amit élmény elrágni. Ha viszont szárazabbak az összetevőink, akkor a tányérra megfelelő mennyiségű szósznak vagy jus-nek is kerülnie kell. Izgalmas és gyakran alkalmazott fogás, hogy ugyanaz az alapanyag több formában kerül fel a tányérra – például zellerhab, párolt zellerkocka és zeller chips. Persze, sose vesszünk el a részletekben, ne hanyagoljuk el a fő attrakciót.