A tajvani parti őrség szerdán közölte, hogy a hét elején Tajvan környékén gyakorlatozó kínai hadihajók, valamint a kínai parti őrség hajói visszavonulnak a sziget környékéről.
„A hadihajók és a parti őrség hajói visszavonulnak, de néhányuk még mindig a 24 tengeri mérföldes (44,5 km) vonalon túl tartózkodik” – nyilatkozta az AFP francia hírügynökségnek Hszieh Csing-csin, a tajvani parti őrség helyettes főigazgatója, hozzátéve, hogy a manőverek valószínűleg befejeződtek.
A tajvani parti őrség 11 hajóját a tengeren tartja, mert a kínai parti őrség hajói „még nem hagyták el teljesen a területet” – pontosította Hszieh.
Kína rakétákat lőtt ki, és több tucat vadászgépet, hadihajót és a parti őrség hajóit mozgósította, amikor hétfőn és kedden körbezárta a szigetet olyan manőverek keretében, amelyek szimulálták a stratégiai jelentőségű tajvani kikötők blokádját, valamint tengeri célpontok támadását.
Kína szakadár tartományának tekinti az 1949 óta önálló kormányzattal rendelkező Tajvant, és többször is hangoztatta, hogy Tajvan Kínával, akár erővel történő „újraegyesítésének történelmi folyamata megállíthatatlan”.
Hirmagazin.eu: Mit akar Kína Tajvantól, és miért ilyen veszélyes most a Tajvani-szoros?
A Tajvan és Kína közötti feszültség nem új keletű, de az utóbbi években – és különösen most – egyre látványosabb katonai és politikai formát ölt. Ennek középpontjában a Tajvani-szoros áll, vagyis az a vízterület, amely a kínai szárazföld és Tajvan között húzódik.
Miért fontos Tajvan Kínának?
Kína álláspontja szerint Tajvan nem önálló ország, hanem „elszakadt tartomány”, amelyet előbb-utóbb vissza kell integrálni. Ez az úgynevezett „egy Kína elv”, amelyet Peking évtizedek óta következetesen képvisel, politikai, diplomáciai és katonai szinten is.
Tajvan ezzel szemben saját kormánnyal, hadsereggel, demokratikus választásokkal és gazdasággal rendelkezik, és a gyakorlatban önálló államként működik, még ha nem is minden ország ismeri el hivatalosan annak.
Miért kulcsfontosságú Tajvan stratégiailag?
Tajvan jelentősége messze túlmutat a politikán:
- Földrajzi helyzete kulcsfontosságú a Csendes-óceán nyugati térségében
- A világ egyik legfontosabb chipgyártó központja
- Ellenőrzése befolyásolja a nemzetközi tengeri útvonalakat
- Katonailag egyfajta ütközőzóna Kína és az amerikai–szövetséges jelenlét között
Ha Kína ellenőrzése alá vonná Tajvant, az alapjaiban változtatná meg az ázsiai és a globális erőviszonyokat.
Mit jelent most a kínai hadihajók jelenléte?
Amikor arról szólnak a hírek, hogy kínai hadihajók a 24 tengeri mérföldes zónán túl, de a Tajvani-szorosban tartózkodnak, az jogilag ugyan még nem minősül támadásnak, de politikai és katonai nyomásgyakorlásnak igen.
Ez a jelenlét egyszerre üzen:
- Tajvannak: „figyelünk, itt vagyunk”
- Az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek: „nem hátrálunk”
- A nemzetközi közösségnek: „Kína kész erőt mutatni”
Milyen kockázatokkal jár ez a helyzet?
A legnagyobb veszély nem egy szándékos támadás, hanem egy félreértés vagy incidens:
- egy rosszul értelmezett manőver,
- egy túl közel haladó hadihajó,
- egy figyelmeztető lövés vagy légi incidens.
Egy ilyen esemény láncreakciót indíthat el, amelybe nagyhatalmak is belesodródhatnak. Ezért figyeli a világ kiemelten a Tajvani-szorost: nem a háború elkerülhetetlensége miatt, hanem a kockázatok nagysága miatt.
Miért fontos mindez Európának és Magyarországnak is?
Bár földrajzilag távolinak tűnik, egy Tajvan körüli konfliktus:
- megrázná a világgazdaságot,
- ellátási láncokat szakítana meg,
- technológiai hiányokat okozna,
- és közvetetten Európát is súlyosan érintené.
Ezért nem túlzás azt mondani: ami most a Tajvani-szorosban történik, az az egész világ ügye.
