2015. 06. 03. – 15:50
forrás: MTI, Fotó: Pityinger László (Dopeman) érkezik az ellene nyilvános rendezvényen elkövetett garázdaság bűntette miatt indított büntetőper első tárgyalására, a Budai Központi Kerületi Bíróságra 2015. június 3-án. Balra Kónya Péter független országgyűlési képviselő, a Magyar Szolidaritás Mozgalom társadalmi elnöke. MTI Fotó: Kovács Tamás
Az Orbán-szobor ledöntése kapcsán garázdasággal megvádolt Pityinger László tagadta bűnösségét a Budai Központi Kerületi Bíróságon megkezdődött első fokú büntetőper szerdai tárgyalásán.
A vádirat szerint 2013. szeptember 29-én az Együtt-PM és a Szolidaritás Egyesület politikai demonstrációt tartott az I. kerület Clark Ádám téren. Pityinger László, a Dopeman néven ismert rapper a rendezvény műsorvezetőjeként a kormányt és a kormányfőt trágár stílusban, durva káromkodások közepette bíráló dalt adott elő, eközben a Himnusz több sorát is elénekelte.
Amikor a rendezvényen Orbán Viktor miniszterelnök hungarocellből elkészített, letakart szobrát leleplezték, a szobor ledőlt, a feje letört és Pityinger elé gurult, ő pedig belerúgott. Az ügyészség szerint a vádlott e két cselekménye alkalmas volt arra, hogy másokban megbotránkozást, riadalmat keltsen.
Akár három évet is kaphat
A büntető törvénykönyv szerint az követ el garázdaságot, aki olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen. Büntetése alapesetben két évig terjedő szabadságvesztés, minősített esetben – például ha köznyugalmat súlyosan megzavarva vagy nyilvános rendezvényen követik el – akár három év is lehet.
Pityingernek nem ez az első ilyen ügye
Pityinger a tárgyaláson elmondta, hogy nem kapcsolódik egyetlen szervezethez sem, de „ellenzéki figura”, nyilván ezért kérték fel showmannek. A trágár kormánykritikába kevert Himnusz-idézetek kapcsán kiemelte: hasonló esetek nyomán korábban már többször is eljárást indítottak ellene a hatóságok nemzeti jelkép megsértése miatt, ám azokat az eljárásokat megszüntették, ezért merte akkor is elénekelni.
A miniszterelnök hungarocell szobráról letört fej kapcsán elmondta: pillanat szülte fricska volt, hogy lábbal odébb gurítja. Ezt a mozdulatot nem tervezte meg előre, de mikor elé gurult a „tárgy”, a kormányfő kedvenc sportjára gondolva „lábbal megállította, majd odébb passzolta”. A vádlott hangoztatta, hogy a véleményét akarta kifejezni, nem állt szándékában erőszak kinyilvánítása vagy annak sugalmazása, hogy a demokrácia szabályaival ellentétesen elmozdítsák a kormányt.
Poénnak gondolta, de elnézést kért
Pityinger a rendezvényt politikai performance-nak minősítette, melynek egyik fontos üzenete, hogy kritizálják a miniszterelnök bálvánnyá válását. „Ez egy poén volt” – tette hozzá, és megjegyezte azt is: a jelenlévők tetszéssel fogadták a történteket, a rendezvényt biztosító rendőrök nem léptek közbe. Pityinger László elmondta azt is: a történtek után a sajtóban elnézést kért azoktól, akiknek az ízlését, érzéseit sérthették a történtek.
A tanúk féltek és megbotránkoztak
A tárgyaláson meghallgattak több tanút, aki feljelentést tett a demonstrációról a tévében vagy az interneten látottak nyomán. A tanúk többnyire a törvény szavait idézve a látottak miatti megbotránkozásukról, félelmükről számoltak be.
Egy idős balassagyarmati férfi arról beszélt: rosszul esett neki, hogy ilyen Magyarországon megtörténhet. Sok félelem van benne a Rákosi-rendszer és az azt követő időszak miatt, nincs szüksége lelki terrorra, szorongásra, békés országban szeretne élni, nem anarchiában.
A vádbeli események hatására unokája sírva fakadt, kollégái is elborzadtak – tette hozzá.
„Egyszerű, keresztény emberek vagyunk, másként gondolkodunk mint a fővárosiak” – jegyezte meg a tanú, aki ismételten hangsúlyozta, hogy nem tartozik semmilyen párthoz. Vallomástétele során a tárgyalóban jelen volt egy vele érkező úgynevezett tanúsegítő ügyvéd.
Egy másik középkorú férfi tanúvallomásában szóvá tette, hogy a vádbeli demonstráció Sztálin szobrának 1956-os ledöntését idézte, továbbá egy vudu szertartásra emlékeztette, ahogyan a magyarokat képviselő miniszterelnök szobrát darabokra szaggatták, ütötték, rúgták, szurkálták. Mindez a tanút szerint megengedhetetlen, a kommunizmusra, fasizmusra emlékeztető, félelmet ébresztett benne, hogy hová fajulhatnak az események.
Egy harmadik tanú, aki szintén feljelentést tett a vádbeli cselekmények miatt, arról beszélt, hogy a Sztálin szobrának ledöntésére emlékeztető cselekmény azt sugallta, jogos lenne az erőszak a politikai vezetőkkel szemben, a szimbolikus erőszak a hatalom erőszakos megdöntésének képzetét ébresztette benne.
Kónya Péter, a Szolidaritás elnöke (b) és Székely Sándor társelnök (j) leleplezi Orbán Viktor miniszterelnök dekorációs anyagból, az alkalomra készített szobrát a Magyar Szolidaritási Mozgalom demonstrációján Budapesten, a Clark Ádám téren 2013. szeptember 29-én. MTI Fotó: Kovács Attila
A szervezők szerint vicc az eljárás
A bíróság tanúként hallgatta meg a demonstráció egyik szervezőjét is, ő arról számolt be, hogy az eredeti elképzelésnek megfelelően a Sztálin-szobornál 1956-ban történtek mintájára a miniszterelnök hungarocell szobrát leleplezték, ledöntötték, részeit a Terror Házához vitték, ám az nem volt a terv része, hogy Pityinger László belerúg az egyik darabjába.
A tanú viccnek minősítette a vádlott elleni eljárást, mert az szerinte egy olyan demonstráció miatt folyik, ahol csupán a jelenlegi rendszer bálványimádó jellegét akarták kifigurázni.
A bíróság további bizonyítást rendelt el és szeptemberre napolta a szobor ledöntése kapcsán Pityinger László ellen garázdaság vádjával induló büntetőpert.
