Országos sebesség-ellenőrzést tartanak a héten, amelyen minden létező eszközt bevetnek a gyorshajtókkal szemben.
Az egyik budapesti helyszínen éppen egy Véda-oszlop közelében állították fel a hordozható traffipaxot, ezért a mérőkapu után rutinból gyorsító autók a szemünk láttára gyűjtötték be bírságcsekkjeiket.
Gyakran elhangzó érv, hogy „orvoshoz sietek”, de miket szoktak még mondani a lefülelt autósok? Ujj Péter Tamás, az Alapjárat.hu munkatársa érdekes információkat szerzett a razzia során.
Ülök a rendőrautóban, és be kell vallanom, kissé feszélyez a helyzet, hiszen civilek általában csak akkor utaznak így, ha valami rossz fát tettek a tűzre. A Nagykőrösi útra, az ezen a héten zajló országos sebesség-ellenőrzési akció egyik budapesti helyszínére tartunk. Az összes városi bevezetőn általános jelenség, hogy rengetegen nem tartják be a sebességhatárokat, így elsőre úgy tűnik, magas labda lesz ez a budapesti rendőröknek.
Nem csak mi és nem csak az Országos Rendőr-főkapitányság akciózik a héten, hiszen az ellenőrzések összehangoltan, az Európai Közlekedésrendészeti Szervek Hálózatának (ROADPOL) Speed elnevezésű nemzetközi akciójának részeként zajlanak. Augusztus 9. és 15. közt a megszokottnál sűrűbben mérnek sebességet, és ehhez az összes eszközt bevetik. A 134 útszakaszon üzemelő, fix oszlopra szerelt 365 Véda-kamerát, a 160 darab ARH CAM-S1 típusú, állványra helyezhető eszközt is bevetik, sőt, a régebbi FámaLézer III típusú berendezéseket is. Utóbbiakkal akár menet közben, mozgó autóból is lehet dolgozni.
Kevesebb vagy több a gyorshajtás?
Az utóbbi hetekben hol azt olvashattuk, hogy a töredékére csökkent a gyorshajtásos esetek száma, máskor viszont az derült ki, hogy rengetegen túllépik a megengedett sebességhatárokat. Például augusztus 3-án, Óbudán csupán öt óra alatt 272 gyorshajtót fogtak, köztük olyat is, aki a megengedett 50 helyett több mint 100 km/órás sebességgel haladt.
A Vezess.hu nemrég kikérte a rendőrségi összesítést, amely megerősítette, hogy az idei első fél évben valóban sokkal kevesebb autóst büntettek meg sebességtúllépés miatt.
Naponta átlagosan 748 esetet rögzítettek, ami kevesebb mint fele a korábbi évek átlagának. Nem szabálytalan autósból lett kevesebb, inkább a pandémia kapcsán elrendelt korlátozó intézkedések miatt jelentősen kisebb év eleji forgalom és az április végétől július végéig érvényben lévő központi utasítás állhat a háttérben, amelynek értelmében a rendőrség átmenetileg országosan felhagyott a mobil mérésekkel.
A gyorshajtók az átmeneti időkben sem tűntek el az utakról. Tudja ezt Kun Tamás rendőr őrnagy, a BRFK Közlekedésrendészeti főosztályának munkatársa is, akivel közösen mentünk ki a Nagykőrösi útra, ahol már javában dolgozott a traffipax. Amikor arról érdeklődöm, hogy mi várható ma, viccesen megjegyzi, hogy sok napsütés és tikkasztó meleg, de hozzáteszi, valószínűleg sok lesz a teendő is, és számtalan olyan autóssal találkozunk majd, aki fittyet hány a szabályokra.
Nem úgy választják a helyszínt, hogy hol lehet sok bírságot kiszabni
Hamar az M5-ös autópálya bevezető szakaszán találom magam, ahol a megengedett sebesség mindössze 50 km/óra, a mobil traffipaxot pedig egy gyalogos felüljárón állították fel. A helyszín abból a szempontból trükkös, hogy néhány száz méterrel távolabb eleve van egy telepített Véda-kamera, amit elhagyva a vezetők egy része ösztönösen rálép a gázra, mert nem számítanak az ismétlődő mérésre. Kun Tamás mégis állítja, hogy a rendőrségnek nem célja a bujkálás. Ma már nem mérnek lesből vagy szándékosan nehezen észrevehető helyről.
A helyszínt sem az alapján választják, hogy hol lehet sok gyorshajtót fogni, hanem a korábbi évek baleseti statisztikái alapján döntenek. Megvizsgálják, hogy egy adott környéken sűrűbbek-e a gyorshajtásos balesetek, illetve a gyalogosgázolások, sőt, a környék lakóinak bejelentését szintén számításba veszik. A mérések helyszínét, időpontját és irányát a fentiek alapján egy központi rendszerben összesítik. A hordozható kamera ráadásul eleve csak azokon a GPS-koordinátákon képes működésbe lépni, amelyeket korábban betápláltak az adatbázisba. Nem túl nagy mozgástér ez.
Ahogy elnézem a lézeres sebességmérő képernyőjét, ezúttal is a megfelelő helyre jöttek ki a rendőrök. Néhány percenként fennakad egy-egy gyorshajtó, pedig a hatalmas forgalom miatt a legtöbben nem tudnak olyan gyorsan menni, amennyire az autópálya-bevezetőkön sokan szeretnének. Csak akkor látok 50 km/órát vagy azt meg nem haladó (tehát szabályos) értékeket, amikor átmenetileg feltorlódik a kocsisor, egyébként sokkal jellemzőbb az 55-60-65 km/óra. Akik csak kicsit lépik át az ötvenes határt, azoknak szerencséjük van, hiszen
elméletben hiába büntethetnének már 54 km/órás sebességtől (51 km/óra már gyorshajtásnak számít, + 3 km/óra a traffipax hibahatára), a rendőrség is pontosan tudja, hogy nem lenne életszerű ilyen szigorúan elvárni a szabályok betartását
a gyors ritmusú, mindig siető budapesti forgalomban. Így ezúttal kizárólag azok számíthatnak bírságra, akik legalább 69 km/órás sebességgel „száguldanak” a megengedett 50 helyett.
A rekorder 60 ezer forintot fizet
Az ilyen mértékű sebességtúllépést már nevesíti a törvény, így az eljárás során pénzbírsággal büntethetik. A közigazgatási bírság gyorshajtások esetében 30 ezer forinttól indul, de akár 300 ezer forint is lehet, ha valaki 129 km/órás tempót diktál a lakott területen. A Nagykőrösi úton töltött órák alatt nem találkoztunk ilyen durva esettel, de néhányan számíthatnak 45 és 60 ezer forintos büntetésre. A „rekorder” 92-vel gurult be Budapestre, ő 60 ezer forintot fizethet.
Az illető nem volt túlságosan boldog, amit onnan tudunk, hogy ezúttal meg is állították a gyorshajtókat. A mérést végző rendőr rádión szólt a kissé távolabb várakozó kollégáknak, akik az autó típusa, színe és rendszáma alapján egyszerűen kivették a forgalomból a száguldozót. Azok sem jártak sokkal jobban, akik a mérést meglátva gyorsan lekanyarodtak egy mellékutcába, és eliszkoltak, hiszen ők postán kapják meg az értesítőt és a csekket. Ha ilyesmi történik, a rendőrök megjegyzik egymás közt, bizonyára valami nem stimmel a papírokkal vagy az autóval, esetleg nem állnak jól az előéleti pontokkal, és ezért nem akarják kitenni magukat egy igazoltatásnak.
A helyszínen használt ARH CAM-S1 típusú lézeres eszköz nagyjából 500 méterről képes bemérni a sebességet. Ilyen messziről még a legjobb szemű autós sem feltétlenül szúrja ki, hogy éppen felvételt készítenek róla. Mire észbe kap, majd lelassít, már rég késő, az automatikusan elkészített, másodpercenként harminc fénykép egyikén biztosan látszódni fog, mennyivel hajtott. Sokan úgy gondolják, hogy legalább két hiteles felvétel kell a gyorshajtás bizonyításához, de a gépkezelő szerint elég egy is. Ha valakit lemeszelnek, az objektív felelősség hatálya alá tartozó szabályszegésekről jellemzően öt-hat fényképet tud utólag megnézni a rendőrség erre kialakított, jelszóval védett honlapján az iratazonosító és a rendszám alapján.
A kamera a kézben tartott mobilt is látja
Amikor ezeket a többfunkciós berendezéseket néhány éve elkezdte használni a rendőrség, sokáig olyanokat lehetett róla hallani, hogy a kamera valóban kiszűri a be nem kötött biztonsági övet, illetve a kézben tartott mobiltelefont. Mindez elvileg igaz is, ám mivel a mostani akcióban csak a megengedett sebesség betartását ellenőrzik, hiába látnak más szabálytalanságokat is a kijelzőn, azokból nem lesz ügy. Pedig egyértelműen követhető, amikor egy autós kézben tartott készülékkel telefonál, ha viszont ezért is mindenkit megállítanának, talán Röszkéig torlódna a kocsisor.
Miközben az elhaladó teherautók egy része dudaszóval köszönt minket, hamar rájövök, hogy egyáltalán nincs egyszerű dolguk a traffipaxozó rendőröknek. Már egy egészen kis mozdulat is elég ahhoz, hogy a sok száz méterre lévő autóst szem elől tévessze az optika, és meghiúsuljon a mérés. Sokat kell gyakorolni, mire igazán belejön az ember, és nem is mindenki mérhet sebességet a rendőrségnél, hiszen a különböző eszközök kezelése vizsgához és engedélyhez kötött.
Ahogy látom, az itt dolgozók régóta a szakmában lehetnek, mert biztos kézzel irányítják a lézernyalábot autóról autóra hosszú órákon át, a legnagyobb nyári forróságban is. A méréseket rögzítő és rendszerező szoftvert is magabiztosan kezelik, úgy kattintgatnak a hatalmas dobozba szerelt lézeres eszköz érintőképernyőjén, hogy az ujjukat sem tudom követni. A gép elég sok mindenre alkalmas, de hogy egy városi legendával kevesebb legyen, megkérdezem, van-e felülbírálási lehetősége a kezelőnek, ha észreveszi, hogy az ismerőse autóját kapta gyorshajtáson a traffipax. Nem meglepő módon trükközésre vagy a felvételek törlésére nincs mód, mert a rendszer automatikusan rögzíti a gyorshajtást, és továbbítja az eseményt a központi szerverre.
A túloldalon, az autósok közt viszont sokan próbálkoznak. A kamera képernyőjén kékes-lilás színnel azonnal látszódik, ha egy jármű fel van szerelve a rendőrség munkáját ellehetetlenítő eszközzel, például lézerblokkolóval. Míg a radardetektor, tehát a folyamatban lévő sebességmérés jelzésére alkalmas eszköz használata Magyarországon legális, addig a blokkolóé törvénytelen, ezért ha valakit ilyen eszközzel az autójában állítanak meg, komoly büntetésre számíthat. Ráadásul ezek a kütyük a rendőrök szerint nem képesek teljes védelmet biztosítani, így egyszerűbb meg sem venni őket.
A notórius gyorshajtók nem szeretnek büntetést fizetni, és különben is, a traffipaxozást egyszerű pénzbehajtási eszköznek tekintik, a sebességméréseket végző rendőrök pedig az igazi bűnözők felkutatása helyett vegzálják az ártatlan polgárokat.
Évente nagyságrendileg 12 milliárd forint folyik be az államkasszába a gyorshajtásokért kiszabott bírságokból, ami csepp a tengerben az államháztartás nagyságrendjéhez képest.
Orvoshoz sietek
Miután elég ideig láttam a kijelzőn hömpölygő forgalmat, átmegyek az igazoltató rendőrökhöz. Kíváncsi vagyok, hogy a lefényképezett autósok miként fogadják a rossz hírt. Arra számítok, hogy nagy lesz az ellenállás és a káosz, ehhez képest minden olajozottan megy, és az autósok is együttműködőek. Érthető is, hogy nincs ellenállás, elvégre az út szélén sorakozó öt villogó rendőrautó és a körülöttük álldogáló egyenruhások látványa meggyőző.
Pontos számok nélkül is feltűnő, hogy sok kisebb-nagyobb teherautó akad fenn a Nagykőrösi úti ellenőrzésen. Talán a munkájuk miatt is sietnek a sofőrök. Rajtuk kívül sok az erős luxusautó: vezetőiknek meg sem kottyan a büntetés, de meglepően sok az öreg autóval szabálytalankodó is. Hiába érez együtt velük az intézkedő rendőr, nem tehet semmit, nincs mérlegelési joga vagy lehetősége a büntetés elengedésére.
Egyik-másik autós meglehetősen elcsigázottnak tűnik, sokuk nem is sejti, hogy miért állították meg. Amikor végül kiderül, hogy miről van szó, általában az a válasz, hogy észre sem vették, mennyivel hajtottak, néhányan hitetlenkednek és magyarázkodásba kezdenek, kifejezetten ritka, amikor valaki egyből azt mondja, hogy jogos a büntetés.
Sokan kérik, hogy a pénzbírság helyett inkább csak egy figyelmeztetést kapjanak, máskor elhangzik egy-két „enyhítő körülmény”, mint például „orvoshoz sietek”, „éppen szül a macskám”, vagy „gyerekért rohanok”, de mind hiábavaló, mert a gép az összes felvételt egyként kezeli: egyiket sem lehet törölni. Alkudozni szintén nem lehet, a büntetési tételek fixek. Végül mindenki belenyugszik és elfogadja a helyzetet.
Egyre kevesebb baleset?
A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján a személyi sérüléssel vagy halállal járó közúti balesetek száma 2019-ben 16 627 volt, míg 2020-ban már csak 13 778. A javuló tendencia félrevezető lehet, hiszen a kevesebb baleset és a korábban említett kevesebb gyorshajtó hátterében a kijárási korlátozások miatti gyér tavalyi forgalom állhat, illetve az, hogy egy darabig valóban kevesebbet mértek a rendőrök.
A rendőrségi összesítések alapján a sérüléssel járó balesetek harmadát a gyorshajtás okozza, igaz persze, hogy ebben benne van az abszolút gyorshajtás (megengedettnél gyorsabb tempó) és a relatív gyorshajtás is (látási- és útviszonyoknak nem megfelelően megválasztott sebesség). Ez utóbbiból van több.
Ugyan kizárólag az abszolút gyorshajtás mérhető traffipaxokkal, a balesetek szinte soha nem egyetlen tényezőn múlnak, ezért ha innen nézzük, tényleg érdemes volna jobban átgondolni, hogy hol mennyivel megyünk, és nem csak a bírságcsekkek miatt. Amíg csupán a mostanihoz hasonló rendőrségi akciók és a büntetések tartják vissza az autósok egy részét a gyorshajtástól, addig ezek ismétlődni fognak.
Magyarország útjain évente 500-600 ember veszíti életét, és ha legalább a sebességhatárokat betartanánk, illetve jobban figyelnénk az útviszonyokra, a számok alapján minden évben kétszázan életben maradnának.
Ebben a videóban a D.A.S. szakjogásza, dr. Gombolai Éva magyarázza el, hogy mennyire kell odafigyelni például az autópályákon elhelyezett digitális táblák sebességkorlátozásaira, valamint a relatív gyorshajtásról is szó esik.
A sajtkrémes képviselőfánk egy igazán mennyei és ünnepi finomság, ami lehet előétel, de akár sós desszert is. Karácsonyra tökéletes választás. Íme a recept videón.
Our...
Az érintett szakaszon négy személyautó ütközött össze a 93-as és 94-es kilométerszelvény között, a kecskeméti felhajtó közelében. A helyszínen mentőegységek is beavatkoztak.
Forgalmi helyzet:
Korlátozás: Az...
Az intézkedések részeként az uniós tagállamok kötelezően megosztják majd egymással azoknak a járművezetőknek az adatait, akiket három hónapnál hosszabb időre eltiltottak a vezetéstől.
Főbb pontok...
A Terrorelhárítási Központ (TEK) megerősített jelenléte a karácsonyi vásárok környékén a németországi magdeburgi tragikus esemény nyomán került előtérbe. Az intézkedések célja a reagálási idő...
Áldott, békés, boldog karácsonyt, valamint sikerekben és egészségben gazdag új esztendőt kívánt mindenkinek a miniszterelnök, majd együttérzését és fájdalmát fejezte ki a németországi terrortámadásban elhunyt...
