Ábrahám Róbert állhatatosságának köszönhetően dőlnek a dominók, nyílnak a szekrényajtók és borul a bili – a Magyar Nemzet, Hegyi Zoltán cikke
Vessetek a mókusok elé! – mondta Woody Allen az Annie Hall című remekműben, és mint oly sokszor, a jövőbe látott. Magam nem rendelkezem hasonló képességekkel, így jelen sorok írásakor halvány fogalmam sincs az amerikai elnökválasztás kimeneteléről. Reménykedem csupán. A küzdelem kiélezett, a demokratákat elképesztő média- és szórakoztatóipari nyomás támogatja, de a republikánusok mellett megjelent egy mókus és egy mosómedve.
Amerikában pedig minden megtörténhet. Ennek a történetnek a kezdetén, mintegy hét esztendővel ezelőtt egy Mark Longo nevű férfi New Yorkban észrevette, hogy egy autó elgázolt egy mókust, és a szerencsétlenül járt jószág után maradt egy árva. Ölbe vette, megsajnálta, hazavitte a kis házába, és Mogyoró nemcsak nevet, kosztot-kvártélyt és szeretetet kapott a Longo által létrehozott P’Nuts Freedom Farmon, de hamarosan a közösségi média egyik kedvencévé vált, különös kalandjait tízezrek követték a különféle felületeken. Az idillnek azonban nemrégiben – nehezen értelmezhető és brutális módon – vége szakadt.
Ismeretlenek (ezeket az alakokat ismerjük) bejelentése alapján a New York-i környezetvédelmi (!) hatóság emberei megjelentek Longo házánál, és magukkal vitték Mogyorót, valamint a szintén az ingatlan területén tartózkodó Fredet, a mosómedvét. Nem sokkal később a megyei egészségügyi hivatal közölte, hogy – minden könyörgés ellenére – a két állatot elaltatták.
Na most ez eleve elég durva és csak indokolt esetben igazolható, de a hatóság ezzel kapcsolatos közleménye minden képzeletet felülmúlt. Idézem, illetve a The Guardiant idézem, és amennyiben a fordítás közben nem történt valami gikszer, a kommüniké tartalma igencsak messzire vezet. „Az állatok együtt éltek emberekkel, ami a veszettség terjedésének kockázatát jelenthette. A veszettség kimutatása érdekében mindkét állatot elaltattuk.” Jelenthette, feltételes módban. Nem jelentette ugyan, de fő a biztonság. Miközben a városban patkányok milliói grasszálnak elégedetten. A mókus, ha úgy vesszük, hasonlít rájuk, de sokkal jobb a PR-ja.
Ezek szerint a veszettséget csupán a halott élőlényből lehetséges kimutatni. Egy komolyabb járvány esetén Isten irgalmazzon New York lakosságának. Először valószínűleg a macskák és a kutyák jönnének, majd az emberek, biztos, ami biztos. A kecskémet sem bíznám rá erre a társaságra.
Itt jegyzem meg, hogy a Longo család másfél évvel ezelőtt nyitotta meg az említett P’Nuts Freedom Farmot, ahol jelenleg mintegy háromszáz állat él békében, köztük kecskék, lovak és alpakák. Jelen állás szerint a spiclik elégedettek lehetnek, a kretén hivatal szintén, de azért nem aludnék nyugodtan a helyükben, Amerikában ennél kevesebbért is törtek már ki zavargások.
Momentán ott tartunk, hogy
az internet felháborodott népe mémekkel és művészi alkotásokkal fejezi ki nemtetszését, a kommentek szerint pedig a liberális hatóságok egy szeretett háziállat tartása miatt rohamosztagot vetnek be, míg például az illegális migrációt tétlenül szemlélik vagy éppen támogatják.
És persze lehet azt mondani, hogy miként jön ez a kettő egymáshoz és azt is, hogy annyi baj van mindenfelé és pont egy mókus (plusz egy mosómedve) megölése akasztja ki a polgárokat, de a világ néha irracionális és mindenkor szenvedélyekkel teli. Van az úgy, hogy egy macska halála nagyobb érdeklődésre tarthat számot, mint hogy mi történik Mahacskalában. Mindenesetre a netet ellepő fotográfiákon Donald Trump és Mogyoró vértanú fürkészi keményen a bizonytalan jövőt, kezükben stukkerrel.
Mindeközben idehaza más szörnyűségek borzolják a kedélyeket. Erről sem tudjuk még, hogy hová fut ki, de
Ábrahám Róbert állhatatosságának köszönhetően dőlnek a dominók, nyílnak a szekrényajtók és borul a bili. A Márk meg a Zsolti, ugye. A nehéz kő röppályáját figyelve fogalmam sincs, hol áll majd meg, ez egyébként is rendőrségi és ügyészségi meló. Egyvalamit viszont tudok, mert élénken emlékszem, nem volt olyan rég. A „gyermekvédő” tüntetés után, amikor elhalkult az „Odakint most szörnyek járnak” kezdetű gajdolás, azt találtam mondani, hogy elérték a céljukat.
Kilőttek a csatamezőről két okos és tehetséges nőt és ránk szabadítottak egy pszichopatát, de a gyerekekről hamarosan olyan kuss lesz, mint ide Lacháza. Így is lett. Csak azok gondolják komolyan, hogy el a kezekkel a gyerekeinktől, eddig és ne tovább, mert akkorát csördítünk a szívlapáttal, hogy a Holdon is meghallják, akik eddig is, vállalva ennek az összes ódiumát.
A celebek eltűntek. Persze szörnyek évadán és nyelvromlás idején nem árt megjegyezni, hogy a celebritás hírességet jelent, nem olyan személyeket, akiknek százezernyi „követőjük” van, de sötétek, mint az éjszaka.
