Amikor az ember alámerül a Vörös-tengeren, álomszerű látvány tárul a szeme elé: tűzpiros, élénksárga, kobaltkék korallok veszik körbe, amelyek akár egész labirintusokat is létrehozhatnak.
De van, ahol óriási paplant alkotva terülnek el a vízben lebegő búvár alatt a sárga agykorallok. A zátonyok valóságos lakótelepek: számtalan apró hal, rák, muréna lakik bennük.
Minden emeleten, minden zugban másik család él. A cápák is idejárnak élelemért, a korallegyezők közelében ráják suhannak el. A korallvirágokat óriásteknősök legelik, miközben elefántszerű tappancsaikkal összeszorítják és maguk felé húzzák őket, hogy jobban elérjék táplálékukat. A kifehéredett, elhalt korall azonban nagyon szomorú látvány. Olyan a színét vesztett, letöredezett zátony, mint egy város, amelynek a házai összeomlottak, lakói pedig elköltöztek.
Az éghajlatváltozás, amely jelentős pusztítást végez a tengereken, katasztrofális hatással van a korallokra. Több szervezet és egyetem tudósai csütörtökön arra figyelmeztettek, hogy súlyos korallfehéredést okoz a világ óceánjaiban egy tavaly óta tartó víz alatti hőhullám. A jelenség 2014 közepén kezdődött, és valószínűleg még egy évig eltart.
A szokásosnál melegebb víztömeg várhatóan több mint 12 ezer négyzetkilométeren fogja elpusztítani a korallokat a tengerekben ezen időszak alatt – ez a világ összes korallzátonyának öt százalékát jelenti. A jelenség azzal egyenértékű, mintha a szárazföldön a trópusi esőerdők levelei sárgulnának meg, majd elpusztulnának a növények – állítja Richard Vevers, a kutatásban szintén részt vevő XL Catlin Seaview Survey igazgatója.
Így fest egy egészséges korallzátony:
Hasonló “korallfehéredési” riasztás 1998-ban és 2010-ben is volt már az amerikai Nemzeti Éghajlati Adatközpont (NOAA) szerint.
– Ez a harmadik év, hogy globális fehéredés következik be-mondta Mark Eakin, a NOAA’s Korallzátony-felügyeletének illetékese a Reuters hírügynökségnek. – Ekkora mértékű károsodást már évtizedekkel ezelőtt is felfedeztek volna a szakértők, amikor még nem volt olyen kiterjedt a korallok figyelése, mint napjainkban.
Felvétel arról, milyen volt a víz alatti világ Amerikai Szamoán a korallfehéredés előtt és után:
A riasztás szerint a Csendes-óceán északi és egyenlítői részén, az Indiai-óceánon és az Atlanti-óceán nyugati részén károsodtak a korallzátonyok.
Hogyan alakul ki korallfehéredés?
A korallok, amelyek apró teremtmények, szimbiózisban élnek egy egysejtű tengeri algával, a zooxanthellával, amelyek a korallok jellegzetes színét adják.
De amikor a korall stressz hatása alatt van, a zooxanthellák kilökődnek vagy a bennük lévő fotoszintetikus pigmentek száma lecsökken. Ily módon a korall “lecsupaszodik”, láthatóvá válik fehér, kalcium-karbonát alkotta váza. Az ilyen korallok élnek még ugyan, és néhány hét vagy hónap alatt teljesen felépülhetnek, de ha a stresszhatás hosszú ideig fennáll, akkor a kifehéredett szövetekbe nem épülnek vissza a zooxanthellák, és a korall elpusztul.
A korallok számos halfajtának adnak otthont és táplálékot, illetve emberek millióinak biztosítanak megélhetést világszerte. A korallzátonyok az óceánok területének mintegy 0,1 százalékát teszik ki, de a tengeri élővilág mintegy negyedének az élete múlik rajtuk. Megközelítőleg 500 millió ember él halászatból világszerte. Ha a korallzátonyok tovább pusztulnak, helyüket alga veszi majd át.
Így a zátonyok pusztulása nem csupán környezetvédelmi vagy esztétikai szempontból veszteség, de súlyos gazdasági problémákat is okoz.
Mi váltja ki a stresszhelyzetet, ezáltal a fehéredést?
-> az óceán hőmérsékletének változása: melegedés vagy lehűlés
-> túlzott napsütés
-> ha a korall hosszú ideig levegőn van extrém ár-apály jelenség idején
-> környezetszennyezés és túlhalászat
-> klímaváltozás
Gyönyörű videó arról, milyen Bali víz alatti élővilága:
Forrás: euronews;
