Magyarország — Bár a legtöbb sofőr tisztában van a KRESZ szabályaival, nagyon sokan megdöbbentő tévhitekkel a fejükben ülnek autóba és hajtanak fel a sztrádára, veszélyeztetve ezzel önmagukat és a többieket is
– derül ki az OTP Mobil legújabb, autópálya-ismereti felméréséből.
A 2019 novemberében közel 10 500 Simple by OTP-felhasználó körében végzett felmérés szerint a sofőrök 9 százalékának fogalma sincs arról, hogy jobbról nem előzünk, pláne nem az autópályán! Csupán kétharmaduk tudja, hogy mit kell tennie, ha a sztrádán a visszapillantó tükörben egy szirénázó autót vesznek észre.
„Könnyen emberéletekbe kerülhet, ha nincs mindenki tisztában azzal, hogy ilyen esetekben a megkülönböztető jelzést használó jármű minél gyorsabb haladása érdekében a legbelső sávban haladóknak balra, a két külső sávban haladóknak jobbra kell húzódniuk” – hívják fel a figyelmet a felmérés készítői, hozzátéve: a válaszadók közül 100 autós úgy vesz részt a forgalomban, hogy belátásuk szerint akár meg is fordulhatnak a sztrádán, 27-en pedig tolatnának is, ha a helyzet úgy kívánja.
Ismerni kellene a szabályokat
Pausz Ferenc közlekedésbiztonsági szakértő szerint az a legmegdöbbentőbb, hogy olyan tévhitek élnek a fejekben, amiknek egyáltalán nincs alapja. Éppen ezért nem ártana gyakrabban forgatni a KRESZ-könyvet, ám erre semmi nem kötelezi az autósokat.
–1975 óta – bár sokszor módosították – ugyanarról a KRESZ-ről beszélünk, illetve ezt alkalmazzuk az utakon. Aki tehát 76-ban vizsgázott, azt senki nem kérdezte, tudja-e, mi változott. Teljesen elvárható lenne, hogy az emberek fejében tisztába legyenek téve a dolgok – fejtegette a szakértő, aki szerint a képzési rendszert kellene átgondolni mindenekelőtt, az ugyanis nem a közlekedésre, hanem a vizsgára készíti fel a leendő sofőröket. Mint fogalmazott: az lehet a kulcs, ha olyan emberek kerülnek a volán mögé, akik tudják, mi történik körülöttük, hogyan kell megfelelően reagálni. – Jó lenne, ha az oktatási rendszer sokkal inkább rendszerszemléletű lenne. Nem arról szólna, hogy a tanulók begyakorolják a tesztek kérdéseit, hanem megértenék az összefüggéseket – magyarázta Pausz, aki szerint egy-egy változás nem ismerésével nemcsak a másik, de a magunk életét is kockáztatjuk.
Nem kell önkéntes rendőr
Aki közlekedik, gyakran tapasztalhat felháborító, megdöbbentő dolgokat, épp így van ezzel László (41) is, aki autókereskedőként rengeteget van úton, így a tarsolyában végtelen számú történet van.
– Gyakran látom azt, hogy sávszűkületnél autósok beállnak a felezőre, ezzel feltartva az autósokat és lezárva a sávot. Egy esetben csak egy hajszálon múlt, hogy nem történt baleset előttem, amikor egy kocsi elé az utolsó pillanatban húzta ki a felezőre a kamiont a sofőr – mondta lapunknak László.
A közlekedésbiztonsági szakértő szerint nagyon fontos, hogy ne kezdjünk önbíráskodni, s ne legyünk úgynevezett „önkéntes rendőrök”.
– Minden további nélkül feljelentést lehet tenni a megfelelő hatóságnál – tanácsolta Pausz. – Így tehát, ha egy sáv megszűnik, ne álljunk be a felezővonalra, ezzel feltartva a forgalmat, mert könnyen megüthetjük a bokánkat.
A rivalizálás okozza a bajt
A pszichológus szerint a balesetek 80 százaléka nem azért történik, mert valaki szabálytalan, hanem azért, mert van, aki felveszi a kesztyűt a szabálytalan autóssal, és megpróbálja megtorolni annak szabálytalanságát.
– Az utakon lévő jelenetek egyértelműen rámutatnak arra, hogy az ember az autóját sokszor eszközként használja és agresszívvé válik. Elindul egy rivalizálás, amely arról szól, hogy nem akar alulmaradni. Ha valaki sértőnek érzi a másik autós szabálytalanságát, előfordulhat, hogy abba a hibába esik, hogy megpróbálja visszaszerezni a megtépázott önbecsülését azzal, hogy megtorolja azt. Ezeknek a vége pedig szinte egyértelműen baleset – mondta Makai Gábor klinikai szakpszichológus . – Az ember az autóban személytelennek érzi magát, azonosul vele, s erősebbnek véli magát. Bár szimbolikus erő, ám komoly fizikai károkat tud okozni ezzel az erőfitogtatással – magyarázta a szakértő, aki szerint a szabálytalanságok gyakran nem a KRESZ nem ismeretéből adódnak, hanem abból, hogy a rivalizálók a saját meglátásukat tartják jónak. – Mindemellett pedig a veszélyérzet is csökken egy ilyen szituációban, torzul egy picit az emberek gondolkodása. Elhalványul a félelem, mert fontosabbá válik az önbecsülés visszanyerése.
Jó példa az M6-os
Az autópályák közül a legkevesebb baleset 2018-ban az M6-os sztrádán történt (18), a legtöbb pedig az M0-son (118) – derül ki a KSH friss adataiból. A balesetek 92 százaléka a járművezetők hibájából történt, s a balesetet szenvedők 68 százaléka nem használta a biztonsági övét. A leggyakoribb okok között szerepel még a sebesség nem megfelelő megválasztása, a szabálytalan irányváltoztatás, a haladás és bekanyarodás szabályainak be nem tartása, valamint az elsőbbségadás elmulasztása.
Kommentár
Gyökerek az úton
Régóta úgy sejtem, hogy sokkal több embernek van jogsija és/vagy autója, mint ahánynak valóban kellene. Legutóbb csütörtök este éreztem így, amikor indexeltem, leparkoltam a kijelölt helyre kábé három másodperc alatt, és az addig az autóm seggére tapadó sofőr őrült módon elkezdett dudálni, majd vélt igaza biztos tudatában lehordott mindennek. Mondhatnám, hogy biztosan rossz napja volt, de a szókincséből inkább úgy gondolom, hogy ő egy valódi gyökér lehet.
Éppen olyan, mint azok, akik – így vagy úgy – megszerezték a jogosítványt, aztán ész nélkül mennek mindenhol. Gyalogos a zebránál? Majd kivárja a sorát! Hetven a megengedett sebesség? Csak nektek, lúzerek, az én verdám bír többet is! Leállósávon nem száguldozunk? Én fontos ember vagyok, nekem lehet!
Ismerős ez a típus? Sajnos nekem is. Ők azok, akik rendszeresen életveszélyes helyzeteket teremtenek, legalábbis azt hiszik magukról, hogy jó sofőrök.
Szerintem egyáltalán nem volna baj, hogy ha idővel újra kellene vizsgázni a KRESZ-ből, ne adj’ isten nem engednének át mindenkit a vizsgán, pláne akkor, ha látszik, hogy az illető felelőtlen marha. Mert aztán belőle lesz a gyökér az úton, amiben a többiek felbuknak.
blikk, Hirmagazin.eu
