A világgazdaság helyzete a hét legfejlettebb ipari ország (G7) szombaton kezdődő éves csúcstalálkozójának egyik központi témája.
A hétfőig tartó csúcsértekezletet a délnyugat-franciaországi Biarritzban tartják. Idén Franciaország tölti be a G7-ek elnöki tisztségét. A csoport tagjai az Egyesült Államok, Franciaország, Nagy-Britannia, Japán, Németország, Olaszország, Kanada és az Európai Unió.
Fehér házi tisztségviselők csütörtökön elmondták, hogy a világgazdaság témakörét az utolsó pillanatban, Donald Trump amerikai elnök kérésére vették fel a napirendi pontok közé. Trump szerint az amerikai gazdaság erős, bár többen egy közelgő recessziótól tartanak. A világgazdaság növekedésében tapasztalt jelenlegi lassulás részben Németország és Kína gyengébb teljesítményének tudható be. A 2018-as adatok alapján a világ második legnagyobb nemzetgazdaságának számító Kína az utóbbi időben megsínylette a világelső Egyesült Államokkal folytatott kereskedelmi háborút.
A csúcstalálkozó hivatalos főtémája az egyenlőtlenségek elleni küzdelem, különös tekintettek a férfiak és a nők közötti egyenlőtlenségekre. A házigazda Emmanuel Macron francia köztársasági elnök azt szeretné, ha egy hosszú és semmitmondó közös zárónyilatkozat helyett konkrét lépések mellett köteleznék el magukat a résztvevők.
Ezért elképzelhető, hogy nem is adnak ki zárónyilatkozatot.
A G7 vezetői munkavacsorával indítják a találkozót szombaton, amelyen a várakozások szerint külpolitikai és biztonsági kérdések is terítékre kerülnek. Vasárnap és hétfőn hivatalos ülésekkel folytatódik az értekezlet. Az egyes ülésekre más országok vezetőit is meghívták.
A csúcsértekezlet helyszíne, Biarritz egy előkelő fürdőhely, ahol többször adtak találkozót egymásnak Európa koronás fői a XIX. században. A találkozó alkalmából és tüntetésekre számítva a biztonsági erők több mint 13 ezer tagját mozgósítják a térségben.
Trump több vezetővel folytat majd kétoldalú megbeszéléseket a találkozó margóján, köztük Macronnal, Boris Johnson brit, Abe Sindzó japán, Justin Trudeau kanadai kormányfővel, Angela Merkel német kancellárral és Narendra Modi indiai miniszterelnökkel is.
Az amerikai elnök a tervek szerint a digitális szolgáltatókra kivetett francia adók ügyét is felveti. Az Amazont, a Google-t, a Facebookot, az Airbnb-t és más hasonló nagyvállalatokat Párizs arra hivatkozva sújtotta ezzel az adóval, hogy túl kevés illetéket fizetnek azokban az európai országokban, ahol székhellyel rendelkeznek. Az érintett cégek diszkriminatívnak nevezték a döntést, az amerikai elnök pedig ellenlépéseket helyezett kilátásba.