Nagyszombaton az esti vigília szertartással kezdetét veszi a húsvét, a kereszténység legnagyobb, Jézus feltámadását hirdető ünnepe.
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia közleménye szerint húsvét éjszakáján, az egyház talán legszebb ünnepén a liturgia szimbólumaiban megjelenik a fény és a sötét, a tűz és a víz, a nap és a csillagok, hogy „együtt magasztalják a feltámadott Krisztust, aki legyőzte a sötétséget, a halált”.
A vigília szertartása négy, jól elkülönülő lényegi részből áll: a fény liturgiájából, az igeliturgiából, a vízszentelésből és az áldozati liturgiából. A jelenlegi liturgikus rend a IV. századra vezethető vissza.
A liturgia abban a sötétben kezdődik, amely a világra borult Krisztus halála után, amikor úgy látszott, hogy a halál legyőzte az életet, a bűn legyőzte Krisztust. Ebben a sötétben gyullad meg a remény: Krisztus feltámadásának fénye – írták.
A húsvéti vigília a templom előtt, a tűzszentelés szertartásával kezdődik. Erről az új tűzről gyújtják meg a húsvéti gyertyát, amely Jézus testét szimbolizálja, benne a Jézus halálos sebeit jelző tömjénszegekkel. Ezután a pap elindul a fénnyel a sötét templomba és három lépésben „szétosztja” Krisztus világosságát a híveknek, akik a húsvéti gyertyáról meggyújtják saját gyertyáikat. A húsvéti örömének elhangzása után kezdődik az igeliturgia, amely végigvezeti a híveket az üdvösségtörténet nagy állomásain, eljutva az Újszövetségig. Ekkor felhangzik a Glória, Isten dicsőítése és ismét megszólalnak a nagycsütörtök óta hallgató harangok. A szentleckét követően az ünnepélyes alleluja Isten népének ujjongó örömét fejezi ki.
MEÖT: húsvét az élet ünnepe, amikor a halál felett győzött az élet
A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa tagegyházainak vezetői azt írták: Jézus vallja és ígéri: „Én élek, ti is élni fogtok”.
A földi élet a maga sokszínű megjelenésében isteni ajándék. Amikor azonban Jézus az élet ígéretéről szól, nemcsak a földi élet értékéről és szépségééről beszél, hanem az örök élet ajándékáról is.
Úgy fogalmaztak: „ő, aki győzött a halál felett, minket is részesíteni kíván az elmúlás fájdalmas valóságán túlmutató élet ígéretében”. Ez az első húsvét eseményének ígérete. Kitértek arra: Jézus, aki „ismeri nyugtalan szívünk minden rezdülését”, így köszönti tanítványait húsvét után: Békesség nektek! Szava ellentmond minden háborúságnak, gyűlölködésnek és pusztító erőszaknak.
Az egyházi vezetők szerint húsvéti imádságunk ez lehet: „teremts köztünk békét Urunk mindenütt világban! Hadd legyünk mi képviselőid életet teremtő, értéket megőrző és békességért kiáltó szent akaratodnak” – fogalmaztak.
Az evangélium Jézus feltámadását, az igazi örömhírt hirdeti. Az evangélium után következik a keresztkútnál végzett vízszentelés, közben a mindenszentek litániáját éneklik a hívek. A katolikus templomokban ősi hagyományt követve általában húsvét vigíliáján, a nagyszombati szertartás során keresztelik meg a felnőtteket. Ha nincsenek keresztelendők, a közösség akkor is megújítja a keresztségben tett fogadalmait. A szertartás ezután a szentmise szokott rendje szerint folytatódik. A szentmise után a feltámadási körmenettel a hívők ünneplése kilép a templom falai közül, és a világnak hirdeti a feltámadás örömét.
