Jelenleg szolidaritási fáradtság tapasztalható az Európai Unióban az ukrajnai menekültek iránt, ami az uniós polgárok lakhatási és megélhetési válságára vezethető vissza – olvasható a Migrációkutató Intézet legújabb elemzésében. Gönczi Róbert elemzőnél a részletek iránt érdeklődtünk.
Az Európai Bizottság jelentése szerint csökkenő tendencia figyelhető meg az ukrajnai menekültek támogatásában – mondta az InfoRádiónak a Migrációkutató Intézet elemzője, ami oda vezethető vissza, hogy az unióban élő EU-állampolgárok is nehezebb körülmények között élnek a különböző válságok miat, így a mások irányába folyósítandó támogatás mértéke is jelentősen csökkent. „Ennek a szép kifejezése a szolidaritási fáradtság, ami az Európai Bizottság Ukrajna-tanácsadójának a jelentéséből származik” – tette hozzá.
Gönczi Róbert kiemelte, 11 millió ukrajnai menekült van, de nem mindenki tartózkodik Ukrajnán kívül. Az ENSZ menekültügyi felmérése szerint mind az Ukrajnán belüli, mind az Ukrajnán kívül tartózkodó menekültek száma 5-6 millió közé tehető, innen ered a 11 milliós szám. Ebből az EU területén tartózkodnak a legtöbben, jellemzően Lengyelországban vagy Németországban, de jelentős az ukrán menekültek száma az Egyesült Királyságban is, Olaszországban, Spanyolországban, Romániában és Bulgáriában is.
A szakértő szerint a munkaerő-piaci integráció az egyik legnagyobb kihívás.
„Krónikus munkaerőhiány van Európában, ezért – még ha tragikusak is a körülmények – jól jön a menekültáradat. Ugyanakkor nem a célcsoport érkezik,
amely be tudná tölteni az álláslehetőségeket, hanem 90 százalékban nők és gyerekek jönnek közösen, és még az ukrán nők integrációja sem történik meg feltétlenül a munkaerőpiacra.”
A nyelvek elsajátítása is problematikus a Migrációkutató Intézet elemzője szerint, és további kihívásként említette a lakhatást, illetve a pszichológiai támogatás hiányát is.
„Megjelentek különböző ukránmenekült-ellenes hangok is, jellemzően Közép-Európában; Csehországban és Szlovákiában. Utóbbi országban a legmagasabb az ukrán menekültek elutasítottsága. Csehországban több politikai szereplő kifejezett kampányokat is elkezdett felépíteni arra, hogy miért az ukránokat támogatják ilyen arányban” – fejtegette.
Gönczi Róbert szerint egy közös támogatási program lehetne a megoldás. A munkaerőpiacon pedig könnyítéseket kellene bevezetni, mint például Németországban, ahol eltörölték a nyelvi kötelezettségeket.
