Egyre több kutatás bizonyítja, hogy a műanyag ételtároló dobozok és az ásványvizes palackok is tele vannak a hormonrendszerbe súlyosan beavatkozó vegyületekkel. De vajon milyen betegségek kockázata nőhet meg ezáltal?
A legutóbbi kutatások ijesztő képet festenek a műanyag tárgyaktól: a játékoktól a műanyag ételtároló dobozokon és az ásványvizes palackokon keresztül egészen a kozmetikumokig több ezer minden nap használt termék tartalmaz a hormonrendszert károsító vegyületeket. A hormonális egyensúly felbomlása pedig nemcsak a termékenységet befolyásolja (a férfiak termékenységének csökkenésén és az endometriózis kockázatának növekedésén keresztül), hanem növeli az olyan betegségek kockázatát is, amilyen a cukorbetegség vagy a daganatok, de az elhízás, az ADHD és az autizmus kockázata is nő, sőt, az intelligenciahányados csökkenése is megfigyelhető.
A kutatók arra figyelmeztetnek, hogy ha a veszélyes vegyületeket tartalmazó műanyagok használatának nem sikerül valamilyen módon gátat vetni, akkor mindez óriási népegészségügyi problémává nőheti ki magát, ami ráadásul az egészségügyi kasszát is rendkívüli módon megterheli.
Hogyan hatnak?
A hormonrendszerre ható vegyületek általában a természetes hormonokra, például az ösztrogén női nemi hormonra hasonlítanak, és a hormonreceptorokhoz kapcsolódnak – ez viszont azt jelenti, hogy a természetes hormonok már nem tudnak hozzájuk kötődni. A vegyületek ráadásul a szervezet hormontermelő, úgynevezett endokrin szöveteire is hatnak. Bizonyos vegyületek, például egyes ftalátok gyermekeknek készülő termékekben való használatát az Európai Unióban már betiltották, mások, például a Biszfenol-A viszont még mindig megtalálhatóak például a konzervdobozok bélelő anyagában, egyes ételtároló anyagokban és kozmetikumokban (szerencsére azonban gyerekeknek készülő termékekben már ezt is tilos használni).
Amerikai kutatók vér- és vizeletmintákban is vizsgálták a vegyületek jelenlétét, és a 15 leggyakrabban előforduló betegség kockázatára utaló jeleket, és kapcsolatot találtak a vegyületeknek való kitettség, illetve a különféle betegségek között. Pedig minden egyes elveszett IQ-pont csökkenti a munkavállalók termelékenységét – már csak ezért sem mindegy, milyen fizikai és szellemi állapotban látnak neki a munkának.
Forrás: Ripost
