Öllős László szlovákiai politológus szerint a Benes-dekrétumok tagadását büntető szlovák jogszabály leginkább azért született meg, hogy a szlovák földhivatal arra hivatkozva magyar földeket szerezhessen meg.
„A probléma mai, aktuális magja onnan ered, hogy a szlovák földhivatal megpróbált úgy hozzájutni fontos földterületekhez egy útépítés kapcsán, hogy ne kelljen értük fizetnie” – mondta az InfoRádióban Öllős László szlovákiai politológus. Mint mondta, valószínűleg valaki előállt azzal az ötlettel, hogy ezek a parcellák a Beneš-dekrétumokra hivatkozva elkobozhatók. Ennek érdekében elkezdték felkutatni a tulajdonosok származását és megállapították róluk, hogy volt magyar vagy német ősük, akitől annak idején nem lett elvéve a föld, ezért az akkori intézkedést most hajtják végre – magyarázta a helyzetet.
Mikor ez kiderült, hatalmas felháborodást okozott a szlovákiai magyarok körében. A szlovák állam és kormányzat korábban többször is leszögezte, hogy a Beneš-dekrétumok holt jogszabályként vannak benne a jogrendben, már nem érvényesek, most mégis elkezdték érvényesíteni őket – taglalta a politológus.
Öllős László szerint a kormányzatnak minden bizonnyal számítania kellett a felháborodásra, elsősorban a földtulajdonosok részéről. Olyan is van, aki perre vitte a dolgot. Mint mondta,
az egészből egy olyan ügy keletkezett, ami mozgásba hozta a teljes szlovákiai magyar politikai életet.
Emellett a legerősebb ellenzéki párt, a Progresszív Szlovákia úgy gondolta, hogy magyar szavazatokat szerezhet az ügy felkarolásával, tartottak is egy sajtótájékoztatót az ország déli részén, ahol nehezményezte, hogy elveszik ezeknek az embereknek a földjét. A kormányzat viszont viszont úgy gondolta, hogy ezzel a témával úgy lehet bemutatni az ellenzéki pártot, hogy az meg akarja szüntetni a Beneš-dekrétumokat, holott erről nem volt szó, ebből is nagy belpolitikai vita kerekedett – magyarázta a politológus.
A szakértő szerint a harmadik feltételezhető ok, hogy a legerősebb szlovák kormánypárt, a Smer jelentős mennyiségű szavazót veszített a szélsőséges, nacionalista Republika párt felé. Mint mondta, a szociáldemokraták is gyengültek, és az egyik koalíciós partnerük, a Szlovák Nemzeti Párt támogatása is 4 százalék alá süllyedt, ki kellett valamit találniuk, hogy visszavonzzák a szavazókat, vagy legalább ne veszítsenek többet, ehhez pedig alkalmasnak tűnt a Beneš-dekrétumok ügyének bevetése. Öllős László szerint ebből a három tényezőből tevődik össze az egész ügy.
A történtek hatására elindult egy önfeljelentési akció, egy polgári engedetlenségi mozgalom, valamint egy petíció is.
A politológus úgy véli, mindenkinek minden tőle telhetőt meg kell tennie ez ellen, tehát mind a szlovákiai magyaroknak, mind Magyarországnak, mind az Európai Uniónak; nem pusztán jogi lépések sorozatát, hanem értékrendi lépéseket is. Leszögezte: addig, amíg a kollektív bűnösség eszméje Szlovákiában elfogadott, ez a probléma nem oldható meg. Hozzátette, társadalomnak és a politikai életnek is ki kellene vetnie ezt magából.
Az alkotmánybíróság esetleges döntése kapcsán a politológus úgy fogalmazott, hogy nem mer jóslatokba bocsátkozni, hiszen a szlovák legfelsőbb jogi testület hajlamos „elfektetni” bizonyos témákat, ahogyan tette azt a kettős állampolgárságok kapcsán. Mint mondta,
az alkotmány feketén-fehéren kimondja, hogy akarata ellenére senkitől sem vehető el a szlovák állampolgárság, ennek ellenére mégis sokaktól elvették a beleegyezésük nélkül, akik felvették a magyar állampolgárságot.
Öllős László egyetértett abban, hogy a Fico-kormány időt is akarhat nyerni a diplomáciai és jogi csatározással, ráadásul tovább fokozza a helyzet groteszk mivoltát, hogy azok egy része, akiktől elvették a földjüket, már nem is magyarok, legfeljebb magyar vagy német felmenőkkel rendelkező, de asszimilálódott szlovák nemzetiségűek. Gyakran nem is első, hanem második-harmadik generációs szlovákok, és mégis elveszik a területeiket – hangsúlyozta a szakértő.
Mindez egy, a szlovák nacionalistáknak nem tetsző következménnyel is jár, hiszen jó néhány magyarnak megfordulhat a fejében, hogy
teljesen értelmetlen asszimilálódni, hiszen így is, úgy is végrehajtják a kisajátítást, ha az érdek úgy kívánja.
A lehetséges végkifejlet kapcsán a politológus óvatosan fogalmazott. Peter Pellegrini köztársasági elnök korábban, amikor magyar támogatókra volt szüksége, megígérte egy bizottság felállítását, amelyik megvizsgálja a Beneš-dekrétumok ügyét. Ez végül nem történt meg, akkor sem, amikor ezt magyar tanácsadója szorgalmazta. A köztársasági elnök most ismét kijelentette, hogy az állapot tarthatatlan, nem lehet 80 évvel ezelőtti törvényekre hivatkozva földeket elvenni, és most már tényleg felállítja a bizottságot.
Öllős László végezetül hangsúlyozta: részben egy, az emberi jogokat durván sértő elvről van itt szó, részben pedig egy kiáltó politikai önellentmondásról, amikor külföld felé azt nyilatkozzák, hogy a jogszabály már nem él, másrészről viszont napjainkban is érvényesítik.
