Szlovákia

Szlovákia

Hivatalosan Szlovák Köztársaság (szlovákul Slovensko, hivatalosan Slovenská republika) kelet-közép-európai állam a Kárpát-medence északi részén. Nyugatról Csehország és Ausztria, délről Magyarország, keletről Ukrajna, északról pedig Lengyelország határolja. Fővárosa és egyben legnagyobb városa Pozsony (szlovákul Bratislava, korábban Prešporok, németül Pressburg). 2004. május 1-je óta az Európai Unió tagja, 2009. január 1-jén csatlakozott az euró zónához.

Földrajza

Szlovákia felszíne túlnyomó részt hegyvidéki jellegű, a Kárpátok foglalja el majdnem teljesen az ország északi felét. Az ország legmagasabb vidéke a Tátra hegység csoportja, mely nyugat-keleti irányban, a következő részekből áll: Liptói-havasok vagy Nyugati-Tátra, az igazi magashegység a kristályos felépítésű Magas-Tátra, mely a világ legkisebb területű alpesi hegysége. Legmagasabb pontja: a Gerlachfalvi-csúcs (2655 m), valamint a Bélai-havasok. Az Alacsony-Tátra földtani szempontból nem része a Tátra hegységnek.
Az ország déli része inkább síkvidéki, míg nyugaton és keleten széles völgyekkel szabdalt dombság a jellemző.
Három nagy síkság van az országban: az Erdőháti-alföld a Kis-Kárpátoktól nyugatra fekszik, a Dunamenti-alföld a Kisalföld Dunától északra eső folytatása, a Kelet-Szlovákiai-alföld pedig a Bodrogköz északi folytatása.
Szlovákia határainak hossza 1672 km, ebből Ukrajnával 98 km, Magyarországgal 679 km, Lengyelországgal 547 km, Ausztriával 106 km, Csehországgal 252 km a közös.

Az ország legnagyobb része a Duna vízgyűjtő területe. Legfontosabb folyói maga a Duna, aztán a Vág és a Garam, a Nyitra, az Ipoly, a Hernád és a Bodrog. A Szepesség vizeit a Poprád-folyó gyűjti össze, a Dunajecbe vezeti, amely a Visztula mellékfolyója. Így e terület vizei végső soron a Balti-tengerbe jutnak.
A legtöbb természetes tó a Magas-Tátrában található (175 db). Ezek egy része a jégkorszak végén a gleccserek elolvadásával keletkezett tengerszem. Ilyenek például: a Csorba-tó, Nagy-Hincó-tó, Poprádi-tó, Zöld-tó.

Éghajlat

Mérsékelten szárazföldi éghajlatát erőteljes hőingadozások jellemzik, a hideg telet hűvös nyár követi (kivétel az alföld), a csapadék mennyisége bőséges, a Tátrában a 2000 mm-t is meghaladja.

Élővilág

A hegyvidéki területeken előforduló barna medve becslések szerinti egyedszáma 500-800. A csekély számban előforduló, azonban súlyos sérüléseket okozó medvetámadások, óvatosságra intik a hegyvidéken túrázókat. A Tátrában ritkán előfordul a hiúz is. Szirti sasok a Pieninekben fordulnak elő. A Szlovák paradicsomban szaporodik a zerge, a siketfajd, a nyírfajd és a Tátrában őshonos mormota. A sziklás területek lakója a szirti uhu.

A lejjebb lévő dombvidékek és a síkságokon fordulnak elő a gímszarvas és az őz. A jegenyefenyők övezetében élnek a süvöltők. A Zsitva folyó mellett elterülő Kistapolcsány fölött él az európai bölény a nekik szánt rezervátumban.
A Duna menti alföldön (főleg Csallóközben és a Vág mentén) előfordulnak a túzokok, de egyedszáma kicsi és védett. Déli területeinek lomblevelű erdeiben előforduló európai dámvad egyedszáma 5000 körüli.
Egy 2000-ben végzett felmérés szerint az ország 1768 vadászterületén megközelítőleg 194 000 nyúl, 105 000 fácán, 75 000 őz, 33 000 szarvas, 24 000 vaddisznó és 7000 muflon él.
A Kárpát-medencében őshonos, a középkorban elsősorban a hegyvidéki területeken még gyakori előfordulású farkas a 18. század végére szinte teljesen kipusztult a Felvidéken. Számottevő mennyiségben csak a 20. század kezdetén jelent meg újra és növekvő egyedszáma a 21. század kezdetén már 1000 körül volt.

Növényzet

Természetes növényzetét elsősorban fenyvesek (lucfenyő, erdeifenyő, jegenyefenyő) és lombhullató erdők alkotják. Terjedelmesek a legelők és kaszálók is.

Nemzeti parkok

9 nemzeti parkot és 14 természetvédelmi területet szerveztek. Lásd még: Szlovákiai nemzeti parkok listája
Természeti világörökség
Az UNESCO Szlovákia két táját vette fel a természeti világörökségek listájára:

Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai (Magyarországgal közös). Ebből Szlovákia területére esik
Baradla-Domica-barlangrendszer;
Vaddisznó-zsomboly;
Somodi-barlang;
Gombaszögi-barlang – Szilicei-jégbarlang rendszere;
Körtvélyesi-barlang;
Jászói-barlang;
Krasznahorkai-barlang;
Martonházi-aragonitbarlang;
Óriás-zsomboly;
Köves-patak-barlang – Kunia-zsomboly rendszere;
Hólyuk-barlang;
Csengő-zsomboly;
Dobsinai-jégbarlang.

A Kárpátok ős bükkösei (Ukrajnával közös). Szlovákiában a Polonina Nemzeti Park egy része tartozik a világörökség területébe.

Történelem

Határváltozások

A Párizsi békeszerződésben érintett területek
1. Pozsonyi hídfő, 1947-től Csehszlovákia
2. Jablonka és környéke 1924-39 között és 1945 óta Lengyelország
3. Nedec és környéke, 1924-39 között és 1945 óta Lengyelország
4. Csap, 1945 után Szovjetunió, majd Ukrajna
5. Lakárd, 1945-től Csehszlovákia
A Tiso-féle első önálló szlovák állam (1938-1944) területe a mai Szlovákián belül

Az 1918-ban megszületett csehszlovák állam határait az első világháborút lezáró Párizs környéki békeszerződésekben rögzítették. Az új állam több tartományból állt, melyek közül kettő, Szlovákia (Slovensko) és Kárpátaljai Oroszország (Podkarpatská Rus) az egykori Magyarország területéből szakadt ki, ennek megfelelően déli határuk Magyarországnak a trianoni békeszerződésben meghatározott északi határvonala lett. A két tartomány Lengyelország felé eső, északi határa viszont nagyjából Magyarország korábbi északi határával esett egybe, attól csak az egykori Árva és Szepes megyék területén tért el kissé, ezek egy részét Lengyelországnak juttatva. Szlovákia nyugati határa Ausztria felé, illetve északnyugati határa a Csehszlovákiához tartozó Morvaország és (cseh) Szilézia felé teljesen megegyezett az egykori magyar határral. Szlovákia keleti határát Podkarpatská Rus felé az Alföld peremvidékén a nyelvi-etnikai határvonal körül, a hegyvidéken azonban attól keletebbre húzták meg, így Ung vármegye területét felosztották, Zemplén viszont egészen Szlovákiához került.

A béketárgyaláson a nagykövetek tanácsa által megállapított csehszlovák–lengyel határral mindkét ország elégedetlen volt, ezért 1923-24-ben a két állam közötti tárgyalások alapján néhány falu átcsatolásával módosították azt.
1938 októberében Csehszlovákia nemzetközi döntőbírósági döntések alapján jelentős területeket vesztett Németországgal, Magyarországgal és Lengyelországgal szemben. Szlovákia (és Kárpátukrajna) területéből a déli magyarlakta sávot lényegében az etnikai határnak megfelelően Magyarországhoz csatolták, a Duna jobb partján Pozsonnyal szemben fekvő Pozsonyligetfalu, illetve a Pozsony melletti Duna-balparti Dévény Németországhoz került, Lengyelország pedig visszakapta azt a területet, amit 1923-24-ben adott át, azonban az akkor ezért kapott csereterületet megtartotta.

1939 márciusában került sor Csehszlovákia teljes felszámolására és az első szlovák állam megalakulására. Ez azonban önálló államnak nem mondható, mert katonai, gazdasági és politikai értelemben egyaránt Németországtól függő bábállam volt. Ekkor Kárpátukrajnát Magyarország szállta meg, megakadályozva ott önálló ruszin állam létrehozását, majd a magyar csapatok keletről behatoltak Szlovákia ukránok lakta északkeleti területére is, és egy sávot a magyar uralom alatt Kárpátalja néven megszervezett területhez csatoltak.
1939 szeptemberében, Lengyelországnak a második világháború kitörését jelentő német lerohanása után ismét fordult a kocka, a lengyel–szlovák területi viták Szlovákia javára dőltek el: az ország északon az egész 1920 előtti magyar területet megszerezte Árva és Szepes vidékén.
A második világháború végén, 1945-ben a moszkvai szerződésben Kárpátalját átadták a Szovjetuniónak, azon belül az Ukrán SZSZK-nak. A csehszlovák-szovjet határ az északi, hegyvidéki szakaszán megegyezett a Csehszlovákián belüli szlovák-kárpátukrán határral, Ungvártól délre, az alföldi részen azonban lényegében egy egyenes vonalat húztak a térképen a Tiszáig. Ennek következtében egy kis terület Kárpátukrajnától Szlovákiához került, egy valamivel nagyobb rész viszont Szlovákiától Ukrajnához.

A második világháborút lezáró párizsi békeszerződés alapján Kárpátaljától eltekintve helyreállt Csehszlovákia 1938 előtti területe, de a pozsonyi hídfő három községét (Dunacsún, Horvátjárfalu, Oroszvár,) csatolták Magyarországtól Szlovákiához. Szlovákia északi határa az 1923–24-es csehszlovák-lengyel egyezménnyel megállapított vonalra került ismét.

Államszervezet és közigazgatás

Alkotmány, államforma

Szlovákia alkotmánya értelmében szuverén és demokratikus jogállam, amely egyetlen ideológián vagy valláson sem alapul. Államformáját tekintve parlamentáris köztársaság. Politikai rendszere az alkotmány értelmében működik. Az alkotmányt 1992. szeptember 1-jén ratifikálták (szeptember 1-je az alkotmány napja), életbe 1992. október 1-jén (néhány rész pedig 1993. január 1-jén) lépett. Felépítését tekintve preambulumból és kilenc fejezetbe sorolt 156 cikkelyből áll. Módosításához vagy kibővítéséhez a parlamentben háromötödös többség szükséges, ez eddig nyolcszor történt meg.

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás

Az alkotmányban foglaltak alapján az ország egyetlen alkotmányozó és törvényhozó szerve Nemzeti Tanács. Százötven tagját a szlovák állampolgárok négy évre választják arányos, közvetlen, titkos szavazáson. Jogköréből adódóan alkotmányozhat, alkotmányt módosíthat, törvényeket hozhat, felügyeli azok betartatását, szavaz az éves költségvetésről, nemzetközi szerződéseket fogadhat el, ellenőrzi a kormány munkáját, háborút indíthat és békét köthet. A Nemzeti Tanács bizalmatlansági indítványt fogadhat el a kormánnyal szemben, amely esetben a kormány megbízatását a köztársasági elnök visszavonja. Az utolsó parlamenti választásokat 2012. március 10-én tartották. A parlamenti képviselők büntetőjogi mentelmi jogát 2012 szeptemberében megszüntették.
A végrehajtó hatalom legfőbb szerve a kormány, melynek tagjai a miniszterelnök, helyettese és a miniszterek. A miniszterelnököt az elnök nevezi ki. A kormányfő javaslatára az elnök nevezi ki és hívja vissza a kormány többi tagját is. Az egész kormány tetteiért a Nemzeti Tanácsnak felel. Ha a Tanács megvonja bizalmát a kormánytól, az elnöknek kötelessége visszavonni a kormány megbízatását. Az alkotmányban foglaltak értelmében a kormány feladata a törvények végrehajtása, új törvények és a költségvetés javaslása, emellett dönt az országot érintő bel- és külpolitikai kérdésekben. A Szlovák Köztársaság jelenlegi kormánya élén Robert Fico miniszterelnök áll (lásd: második Fico-kormány).
Az igazságszolgáltatás élén a Legfelsőbb Bíróság áll, amely a fővárosban székel. Alatta vannak a kerületi bíróságok (8), ezek alatt pedig az első fokú, járási bíróságok. Az alkotmány tiszteletben tartására az Alkotmánybíróság ügyel, amelynek székhelye Kassán található. Az Alkotmánybíróság tagjait a parlament választja (26 jelöltet), akik közül a köztársasági elnök választja ki a 13 alkotmánybírót és nevezi ki közülük a bíróság elnökét és alelnökét. 2003 novembere óta része a szlovákiai igazságszolgáltatásnak a Speciális Bíróság, amelynek székhelye Bazinban van. Ez a bíróság a különösen nagy érték ellen elkövetett és nagy veszélyességű bűncselekmények ügyében dönt és területenkívüliséget élvez, ami azt jelenti, hogy döntései egyben az első- és másodfokú bíróságok döntéseivel egyenértékűek – fellebbezés esetén a Legfelsőbb Bíróság döntése az irányadó.

Közigazgatási felosztás

Szlovákia az 1996-os közigazgatási reform óta 8 kerületre (kraj), azon belül összesen 79 járásra (okres) oszlik. Az ország területén 2002-ben 2891 község volt, melyek közül 138 város.

Szlovákia kerületei

Kerület Székhely
1 Pozsonyi (Bratislavský kraj) Pozsony (Bratislava)
2 Nagyszombati (Trnavský kraj) Nagyszombat (Trnava)
3 Nyitrai (Nitriansky kraj) Nyitra (Nitra)
4 Trencséni (Trenèiansky kraj) Trencsén (Trenèín)
5 Zsolnai (Žilinský kraj) Zsolna (Žilina)
6 Besztercebányai (Banskobystrický kraj)
Besztercebánya (Banská Bystrica)
7 Kassai (Košický kraj) Kassa (Košice)
8 Eperjesi (Prešovský kraj) Eperjes (Prešov)

A zárójelben a szlovák elnevezés áll.

Általános adatok

Népesség: 5 410 728 (2013)
Népsűrűség: 111 fő/km2
Születéskor várható élettartam: férfiak 71,5 év, nők 79,5 év
0-14 éves korig terjedő lakosság: 16,1%,
15-64 éves korig terjedő lakosság: 71,7%,
65-X éves korig terjedő lakosság: 12,3%
Népességnövekedés: 0,143%
Városi lakosság aránya: 58,8%
Írástudatlanság: 1%

Legnépesebb települések

Pozsony
Kassa
Nyitra
Besztercebánya

Szlovákiában 138 város található.
Hivatalos nyelv a szlovák.
Népek a legutóbbi, 2011. évi szlovákiai népszámlálás adatai szerint: szlovák 80,7%, magyar 8,5%, cigány 2,0%, cseh 0,6%, ruszin 0,6%, ukrán 0,1%, lengyel 0,1%, morva 0,1%, német 0,1%, egyéb 1,3%.
Szociológiai kutatások és becslések szerint azonban a cigányok jelentős részét – más országokhoz hasonlóan – a többségi nemzet tagjaiként vették számba. Valóságos létszámuk ezért lényegesen nagyobb a hivatalosan közöltnél, bizonyosan több mint 300 000 főt tesz ki, egyes becslések szerint elérheti az 500 000 főt is, ami az összlakosság 5,7–9,5%-át jelenti.
Vallások: római katolikus 62,0%, evangélikus 5,9%, görög katolikus 3,8%, református 1,8%, ortodox 0,9%, egyéb 0,3%, felekezeten kívüli 13% (2001)

Írásrendszer: latin ábécé

Szlovákiai magyarság

Szlovákiában ma közel félmillió magyar él (mintegy 458 467, a teljes lakosság 8,5%-a), döntő többségük a szlovák-magyar határ menti sávban, legnagyobb számban a Csallóközben.

Szlovákiai cigányság

A szlovákiai cigányság pontos számára csak becslések léteznek, mivel a cigányok egy része a népszámlálások során magát szlovákként, vagy magyarként határozza meg. Sokak anyanyelve is már ezen két nyelv egyike. Szlovákiában a legutóbbi 2011-es népszámlálás alapján 105738 cigány él, ami 2%-ot tesz ki, ennél azonban a számukat minden elemző többre becsüli.

Gazdaság

A gazdaság fő jellemzője a tartósan magas gazdasági növekedés. 2006-ban a bruttó hazai termék 8,9%-os növekedése az OECD tagállamai közül a legmagasabb volt. A 2007-es évi növekedés elérte az átlagos 10,4%-ot, a leggyorsabban a negyedik negyedévben, 14,3%-kal bővült.
A munkanélküliség 1999-ben tetőzött 19,2%-on, 2008-ban a Szlovák Statisztikai Hivatal adatai alapján a 7,8%-os szinten állt.[7] A gazdasági fejlődés mellett a munkások kivándorlása is hozzájárult a csökkenéshez. Az Eurostat adatai alapján, amely a Szlovák Statisztikai Hivataltól különböző számítási módszereket használ, a munkanélküliség Szlovákiában Spanyolország után 9,9%-kal a második legmagasabb volt az Európai Unióban.
Az infláció a 2000-es 12,0%-ról a 2002-es parlamenti választások idejére 3,3%-ra csökkent, de az adónövelés és árszabályozás után, 2003-2004-ben csekély mértékben növekedett és 2005-ben 3,7%-os értéket ért el.

A Mikuláš Dzurinda vezette kabinet reformjai alakították ki a gazdasági növekedést erősítő vállalkozóbarát környezetet, egyszerűsítették az adózást és külföldi stratégiai beruházóknak kedvezményeket nyújtottak. Fokozatosan visszaszorult a fekete- és a szürkegazdaság, a bevezetett egy kulcsos, 19%-os adókulccsal így több éven át növekedhetett az állam bevétele.
Bár ezek megalapozásához az államháztartási hiány radikális csökkenésére volt szükség, mely komoly megszorításokat jelentett. A szociális segélyek összegét a felére csökkentették, melyet követően 2004-ben roma „éhséglázadás” tört ki.
Az Európai Bizottság jóváhagyta, hogy Szlovákia 2009. január 1-jén bevezesse az eurót, mely meg is történt.
A GDP-arányos államháztartási hiány 2010-ben kedvezőtlenül magas értéken 7,84 százalékon tetőzött, 2011-ben 4,8 százalék volt.
A minimálbér összege 2012-ben 337,7 €.
Az élelmiszer fogyasztás szempontjából az euró zóna legszegényebb országának számít. Az Európai Központi Bank 2013-as elemzése szerint az euró zóna 6400 € átlagától lemaradva Szlovákiában az egy háztartásra eső átlagos élelmiszer fogyasztás 3800 €. Figyelembe véve az alacsony béreket, ezért a háztartások bevételeik meghatározó részét élelmiszerek vásárlására fordítják.

Mezőgazdaság

Az ország területének 33%-a szántóföld, 41%-a erdő, 17%-a rét, legelő. 1990-2002 között a mezőgazdasági termelés majdnem 1/3-ával csökkent, majd 2002 után újra növekedésnek indult. A Duna-menti-alföld és a dél-szlovákiai medencék éghajlata és talajviszonyai kedveznek a gabonafélék termesztésének. A hűvösebb éghajlatú medencékben burgonya és takarmánynövények teremnek. 1988-ban 190 ezer tonna burgonyát termesztettek 13,9 tonnás hektárhozammal.
Az ország déli régióiban termelt szőlő termőterülete csökkenő tendenciát mutat, egy évtized alatt megközelítőleg 25 000 hektárról 2008-ra 12 000 hektárra csökkent.

Ipar

Az ipari termelés értéke a 21. század első évtizedében gyorsan nőtt. A fő ágazat a gépipar és az autógyártás. (Volkswagen: Pozsonyban, Peugeot-Citroën: Trnava/Nagyszombat, Kia: Žilina/Zsolna). Pozsonyban és környékén számos üzem képviseli a villamos gépipart. Kelet-Szlovákiában Kassa, Eperjes és Szinna/Snina a gépipar fontos központjai.
Kiemelkedő a vegyipar (kőolaj finomítás, petrolkémiai üzemek, műtrágyagyártás), az építőanyag ipar (cementgyártás). Jelentősebb még a könnyűipar és a faipar.

Közlekedés

Fejlett közlekedési hálózatának gerincvonalai a folyók mentén teremtenek összeköttetést Nyugat- és Kelet-Szlovákia legfontosabb városai között. Az átmenő forgalom is jelentős.

Kulturális intézmények

Könyvtárak, múzeumok, színházak, a zene és tánc intézményei.
Képzőművészetek

Szlovákia területének híres képzőművészei:

Jozef Hanula, a 19-20.század jeles szlovák festője
Martin Benka
Dominik Skutecky
Maria Medvecka
Koloman Sokol
Albín Brunovský
Janko Alexy
Ernest Zmeták
¥udovít Fulla

Irodalom

A szlovák irodalmat kevesen ismerik, fontos nevek a 18-19. századból: Juraj Fándly, ¥udovít Štúr, Pavol Országh Hviezdoslav, Pavol Dobšinský, Ján Hollý, Karol Kuzmány, Janko Kráµ, Andrej Sládkoviè, Samo Chalupka és Ján Botto. 20. és a 21. század: Janko Jesenský, Milan Rúfus, Vincent Šikula, Božena Slanèíková-Timrava, Alfonz Bednár, Ladislav Mòaèko, Margita Figuli, Milo Urban, Dominik Tatarka, Hana Zelinová, Ladislav Ballek, Martin Chudoba, Zora Jesenská, Vincent Šikula és Milka Zimková. Néhany név a szlovákia magyar irodalomból: Grendel Lajos, Ozsvald Árpád, Mécs László, Cselényi László, Tőzsér Árpád, Duba Gyula és a kassai Márai Sándor.

Filmművészet

A szlovák filmgyártást amerikai szlovákok indították el Csehszlovákia kikiáltását követően, s az ő segítségükkel készült el az első szlovák film, a Jánošík. Az első Szlovák Köztársaság idején az állam ideológiai okokból támogatta a híradózást, ami elősegítette egy szakmailag felkészült alkotói gárda kialakulását.
A háború utáni első filmet még a cseh Martin Friè rendezi, de már színészként és társrendezőként megjelenik mellette Paµo Bielik, aki 1948-ban elkészíti a szlovák nemzeti felkelésről az első szlovák hangosfilmet, „Farkasverem” (Vlèie diery) címmel. Ezt követően egyre több játékfilm készül, többnyire háborús témában. A korszak egyik legjelentősebb filmje a Ján Kadár és a cseh Elmar Klos által rendezett Oscar-díjas „Üzlet a korzón” (Obchod na korze).
A hatvanas évek elején Peter Solan, Martin Hollý és Štefan Uher visz új lendületet a szlovák filmbe. A legjelentősebb mű ebből az időből Uher 1962-es filmje, a „Nap a hálóban” (Slnko v sieti), amit sokan a cseh új hullám első jelentős filmjének tartanak. Ezt a generációt újabb hármas követi: Juraj Jakubisko, Elo Havetta és Dušan Hanák. Az ő munkásságukban csúcsosodik ki a szlovák filmművészet, ám a normalizáció (a prágai tavasz utáni kommunista rendteremtés) nem enged a művészetnek. Az ideológiailag a rendszernek nem tetsző filmeket dobozba zárják, több rendező tiltólistára kerül, míg az állam kevésbé tehetséges rendezőket támogat.
A rendszerváltást követően megszűnt az addig szlovák filmeket gyártó Koliba filmgyár, és ez megpecsételte a szlovák film sorsát. Befektetők híján neves szakemberek mentek át Prágába dolgozni (a legjelentősebb Jakubisko), így a szlovák filmgyártásnak mindent elölről kellett kezdenie. Napjainkban szinte Martin Šulik az egyetlen jelentős rendező Szlovákiában.

Zene

Az 1970-es évek magas színvonalú szlovák jazz-rock és progresszív rock zenekarai voltak a Fermáta, és a Collegium Musicum. További együttesek: Elán, Gladiátor, Horkýže Slíže, Iné Kafe, No name, Peha, IMT Smile, Team, Vidiek, Zóna A.
Szlovákiai magyar etno-rockzene: Ghymes. Napjaink nemzetközileg is elismert dark psytrance előadója Cosmo.

Kulturális világörökség

Az UNESCO a kulturális világörökség részének tekinti Szlovákiában:

Vlkolinec hegyi falu, Rózsahegy város része;
Selmecbánya;
Szepesváralja, Lőcse, Szepesi vár és a kapcsolódó műemlékek;
Bártfa belvárosa;

A szlovákiai Kárpátok fatemplomai Hervartó, Turdossin, Késmárk (Késmárki evangélikus templom), Lestin, Garamszeg (Garamszegi evangélikus templom és harangláb), Rózsadomb, Ladomérvágása és Oroszsebes településeken.

Sport

Szlovákia legnépszerűbb sportja a jégkorong, továbbá a tenisz és a labdarúgás. A szlovák jégkorong-válogatott legnagyobb sikere a 2002-es svédországi (világbajnoki) aranyérem, a 2000-es oroszországi ezüstérem és a 2003-as bronzérem, illetve a 2010-es olimpiai 4. hely valamint a 2012-es világbajnoki ezüstérem. Legeredményesebb játékosa Miroslav Šatan a címeres mezben 69 gólt szerzett 117 mérkőzésen. A legjobb szlovák jégkorongozók az NHL-ben szerepelnek. Legeredményesebbek: Miroslav Šatan, Peter Bondra, Žigmund Pálffy, ¥ubomír Višòovský, Ján Lašák, Peter Budaj, Zdeno Chára, Marián Hossa, Marián Gáborík, Pavol Demitra, Richard Zednik.
A független Szlovákia 1994 óta vesz részt a nyári és téli olimpiákon. A legtöbb érmet szlalom kajak-kenuban szerezték. A 2010-es vancouveri olimpián az eredetileg orosz Anastasiya Kuzmina biatlonos szerzett aranyérmet, a jégkorong-válogatott épp csak lecsúszott a dobogóról. Kuzmina 2014-ben megvédte olimpiai bajnoki címét.
Szlovákia legjelentősebb futballcsapatai: ŠK Slovan Bratislava, MFK Košice (korábban VSS Košice, illetve 1. FC Košice), MŠK Žilina, Inter Bratislava, Spartak Trnava, Artmedia Petržalka, Tatran Prešov, DAC 1904 Dunaszerdahely.
A szlovák labdarúgó-válogatott kijutott a 2010-es dél-afrikai foci vb-re, a független Szlovákia először vehetett részt a vb-n, ezelőtt még Eb-n sem szerepeltek. A legjobb játékosok rendszerint külföldi ligákban játszanak.

Állami ünnepek és munkaszüneti napok

Az állami ünnepek munkaszüneti napnak számítanak Szlovákiában:

január 1. a Szlovák Köztársaság megalakulása
július 5. a Szent Cirill és Metód napja
augusztus 29. a szlovák nemzeti felkelés évfordulója
szeptember 1. a Szlovák Köztársaság alkotmányának napja
november 17. a szabadságért és demokráciáért folytatott küzdelem napja

Egyéb munkaszüneti napok:

január 6. Vízkereszt
Nagypéntek
húsvéthétfő
május 1. a munka ünnepe
május 8. a fasizmus felett aratott győzelem ünnepe
szeptember 15. Hétfájdalmú Szűz Mária napja
november 1. Mindenszentek napja
december 24. Szenteste
december 25-26. Karácsony

Forrás: Wikipedia; Képek: Google;
Korrektúra: www.hirmagazin.eu;
Cím: Nem köthető városhoz Szlovákia
Tel: 0036705322177
E-mail: [email protected]
Web: www.hirmagazin.eu