Vírusok, baktériumok, paraziták: a Covid aktuális helyzetéről, az Erisről, az őszi kilátásokról beszélt Szlávik János főorvos, a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője.
Bónusz: miért ne fürdödjünk trópusi folyókban?
Megyünk bele az őszbe, úgy tűnik, minthogyha most sokkal több légúti fertőzés miatt kieső emberünk volna, mint a tavalyi őszön. Meg tudja ezt erősíteni, vagy csak szerencsétlen helyzetben vagyunk?
Szerencsétlen helyzetben vagyunk vagy talán jobban figyelünk a légúti fertőzésekre. Nincs még valódi ősz, jó idő van, akkor lesz majd nagyon sok beteg, amikor bejönnek a fagyok, a hidegek. Ráadásul nyakunkon lesz az influenza, amit nem fogunk megúszni ebben az évben sem, és úgy tűnik, hogy a koronavírus sem nyugszik, az újabb és újabb változatok valószínűleg több esetet fognak okozni.
Koronavírusból mivel fogunk találkozni?
Most nálunk is az Eris a domináns, ami Európában és a világ más részén is megtalálható, ami jó hír, mert ez ugyan jobban terjed, mint a korábbi változatok, viszont enyhe tüneteket okoz. Ezt látjuk. Nagyon sokan koronavírusosak, sokan elmennek tesztet csináltatni, kiderül, hogy hordozzák a vírust, fáj a torkuk, hőemelkedésük van, köhögnek, náthás tüneteik vannak, esetleg az ízületeik fájnak, de semmiképpen nem olyan betegek, hogy emiatt kórházba kerüljenek. Erre azt kell mondanom, hogy jó hír, viszont nem szabad jósolni, nem tudjuk, mit hoz a jövő. Nem tudjuk azt, hogy esetleg nem fog-e elterjedni egy agresszívebb változat. Egyelőre erre semmi nem utal és egyelőre Magyarországon koronavírus-járvány nincs.
Amikor egy variáns, ez esetben az Eris a domináns, ez azt jelenti, hogy a többi variánst szorítja ki és hamarabb betegít meg bennünket, mint ahogy azok meg tudnának betegíteni, vagy a kettő együtt is meg tud bennünket betegíteni?
Általában egy domináns törzs van, ami kiszorítja a többit. De azokban az országokban, ahol az a legújabb törzs megjelent, nem észlelték, hogy súlyosabb esetek lennének. Van olyan nézet, hogy az evolúció miatt ez a vírus majdnem náthává fog szelídülni, higgyük azt, hogy így lesz. A tudomány most tart ott, hogy nagyon komoly genomikai, diagnosztikai eljárással lehet a vírusokat nyomon követni. Egyelőre nagyon sok aggodalomra okot adó variáns nincsen, ezen az őszön nekünk nagyon sok mindenre kell gondolnunk, vírusokra, RSV-vírusra, influenzára, koronavírusra és még sok-sok minden másra, és ezek együttesen fogják megkeseríteni az életünket.
A fesztiválszezon már nagyjából elmúlt. Utána automatikusan megnövekednek a detektált fertőzésszámok Magyarországon?
A fesztiválok nyáron vannak és nyáron nem jellemzőek a nagyobb légúti járványok, idén sem voltak. Mi nem láttuk azt, hogy sokkal több beteg lenne.
Az újabb és újabb variánsokat a régebbi variánsok idején készült tesztek megmutatják?
A vírusnak teljesen más régióját célozza meg a teszt, úgyhogy, ha valaki elmegy a patikába és megvesz egy biztonságos tesztet, akkor biztos lehet abban, hogy az nagy valószínűséggel ki fogja mutatni. Azért, mert új variánsról van szó, a régi tesztek még működnek.
Tehát ami patikában kapható, akár nyalós, akár dugós, akár köpős, ez a három fő fajta van, elvileg ki tudja mutatni?
Elvileg ki tudja mutatni. Nem akarok a tesztek között különbséget tenni, de jómagam azért az orrváladékból végzett teszteket támogatom. Ráadásul vannak olyan elmés tesztek, amelyek két vagy esetleg három vírust is kimutatnak egyszerre. Az RSV, az influenza és a koronavírus hármas teszt nagyon nagy biztonsággal meg tudja mondani, hogy van-e esetleg valami ilyen típusú problémánk. Megkérdezhetnék, hogy miért fontos ez? Otthon maradok néhány napig és el van intézve. Igen ám, de a koronavírus pont nem az egészséges emberekre veszélyes, hanem az idős és beteg emberekre, és ha én nem tudom magamról, hogy mi bajom van és véletlenül őket látogatom, akkor rájuk nézve jóval nagyobb veszéllyel jár maga a fertőzés, mint arra a fiatal, teljesen egészséges emberre, akinek esetleg pozitív a tesztje. Az influenza szintén fontos dolog. Ne felejtsük el, hogy ez ellen a két vírus ellen lehet gyógyszeres kezelést alkalmazni, és a gyógyszeres kezelés a betegség elején életet menthet idős, rizikócsoportba tartozó embereknél. Daganatosoknál, vesepótló kezelésbe részesülőknél, azoknak, akiknek az immunrendszere borzasztóan károsodott, ez nagyon hasznos dolog. Érdemes tesztet csinálni.
Milyen most a tesztelési hajlandóság?
Az emberek már belefáradtak, egy kis koronafáradtság van rajtuk, nem akarnak tesztet csináltatni, nem akarnak ezzel foglalkozni, hiszen látják ők is, hogy a vírus úgy alakult át, hogy gyerekre, fiatal, egészséges emberre nem veszélyes. Én teszthívő vagyok, én szeretem, ha az emberek nézik és tudják, hogy milyen betegségben szenvednek. De a tény az, én is megfigyeltem, hogy sokkal kevesebben mennek el tesztre.
Van-e a tüneteknek olyan együttese, amikor, a idős emberhez megyünk, mindenképpen teszteljünk?
A járvány elején megállapítottuk azt, hogy melyek azok a tünetek, amikkel azonnal orvoshoz kell fordulni, tesztelni kell. Ezek a riasztó tünetek. Egy idős, beteg embernél a nagyon nagy magas láz, a köhögés, a légszomj, a kékes elszíneződése az ajkaknak vagy az ujjaknak, a csökkenő vizelet, a véres köpet, a fuldoklás, az alacsony oxigénszint, ezek mind-mind olyan tünetek, amikor nem működik a „maradj otthon” szlogen. A járvány elején azt mondtuk, maradj otthon. Nem igaz. Ha valakinek az immunrendszere károsodott, akkor minél hamarabb tessék orvoshoz menni, hiszen a kezeléseket a betegség tüneteinek az első öt napján kell elkezdeni, akkor hatékonyak igazán. Ezt azért tudni kell mindenkinek.
Vannak mostanra már olyan gyógyszerek és olyan protokollok, amik, hogyha az ember betartja és elkezdi időben a kezelést, akkor tökéletesen hatásosak?
Nem tökéletesen hatásosak, hanem megakadályozzák azt, hogy az illető súlyos beteg legyen, intenzív osztályra kerüljön vagy meghaljon. De ezt igazból csak a rizikócsoportba tartozó idős embereknél figyelték meg. Ha egy fiatal, egészséges ember szedi ezeket a szereket, semmilyen előnye nem fog belőle származni.
Fiatal, magát egészségesnek tudó esetében, mert ez sem biztos, hogy egészséges, csak úgy érzi, milyen tünetekkel kell orvoshoz fordulni? Nyilván az elkékülés, az oxigénhiány, az egyértelmű, de, mondjuk, „csak” torokfájást vagy egy lázat tapasztal?
Ezt már a nagyanyáink is tudták, ha a gyerek kicsit lázas vagy a fiatal felnőtt egy kicsit lázas, akkor lázcsillapítót kell neki adni, bő folyadékot kell adni és nem kell azonnal orvoshoz szaladgálni. Ez azért maradjon is így, hiszen nem az az elsődleges, hogy egy egynapos láz esetén mindjárt mindenki az orvoshoz szaladjon. De a nagyon sokáig tartó láz, a nagyon súlyos köhögés, a tüdőgyulladásra utaló tünetek azért aggasztók lehetnek. De hangsúlyozom, a jelenlegi variáns nagyon ritkán okoz ilyen tüneteket.
Köhögésből nagyon sokfajta van. Melyik a nagyon súlyos köhögés? A hurutos köhögés, a száraz köhögés?
A koronavírusnak erre a változatára, a sokáig, akár hetekig tartó száraz köhögés a jellemző. Ha valaki bizonyítottan koronavírusos és sokáig köhög, az megint csak nem egy olyan tünet, hogy feltétlenül orvoshoz kell menni. Ezt akár telefonon is meg lehet beszélni. Nyilvánvalóan a véres köpet, a fulladás már aggasztó tünetek.
Egyelőre nincs olyan adat, ami azt mutatná, hogy szigorítások felé mennénk, kötelező maszkhasználat, karanténszabályok újbóli bevezetése, utazási korlátozások.
Magyarországon jelenleg nincs koronavírus-járvány, nincs annyi eset. Sporadikusnak hívják azt, hogy időnként fel-felbukkan a járvány különböző embereknél vagy kisebb közösségekben. Nyilvánvalóan, ha ez járványos méreteket ölt, akkor valamit csinálni kell. Azt szoktam mondani, hogy egy járványtól nem félni kell, hanem fel kell rá készülni egyénileg és társadalmilag. Az egyéni védekezés jelenti azt, hogy amennyiben rizikócsoportba tartozó vagyok, nagyon vigyázok magamra, esetleg maszkot hordok, de mindenképpen beoltatom magam. A társadalmi védekezésnek pedig része az, hogy legyen védőoltás, az van, legyen megfelelő védekezőeszköz, ma már ez is van és súlyosabb esetben intézkedéseket kell hozni. Az intézkedések: legenyhébb esetben látogatási tilalom, maszkhasználat az egészségügyi intézményekben és aztán ezt lehet még fokozni, de ahogy kinéz, bár én nem szeretek jósolni, nem lesznek ilyen intézkedések.
Járványmatematikusok, ha elegendő adatuk van, megmondják, hogy a dolog milyen irányba fog fejlődni. Így kell elképzelni?
Igazából senki sem tudja megmondani, hogy mi lesz ebből. Egy inflációjárványt sem lehet megjósolni. Mindig utólag derül ki, hogy az most egy súlyosabb influenzajárvány volt, mint a korábbi években,. Ugyanez lesz a koronavírussal is. Előre nem fogjuk tudni megmondani, hogy milyen hullám lesz, milyen lesz a betegség lefolyása, hány eset lesz, mennyien fognak kórházba kerülni. Az arányokat tekintve látni fogjuk, hogy a vírus mennyire okoz súlyos betegséget.
Említette az egyéni védekezést. Van-e arra már adat, hogy a korábbi oltássorozat milyen védettséget ad egy új variáns esetén?
Nyilvánvaló, hogy az újabb variánsok ellen a korábbi oltások nem olyan hatékonyak, mint a korábbi variánsok ellen. De azt senki sem vitatja, hogy valamennyi korona elleni védőoltás hatékony a koronavírus ellen. Ne felejtsük el, hogy itt azért egyfajta vírusról beszélünk, úgyhogy a 65 év fölöttiek és a korábban említett rizikócsoportba tartozó emberek vegyék fel, hiszen ezeknek az oltásoknak a védelme idővel gyengül. Ahogy telnek a hónapok, hasonlóan az influenzához, a védelem gyengül, és egyelőre a védőoltás az, amivel meg tudjuk előzni. Nyilvánvalóan, ha maszkot használ tömegközlekedési eszközökön, azzal védi magát. Tehát nem vagyok a maszkhasználat ellen, sőt, örülök, hogyha idős vagy valamilyen immunsérült emberen maszkot látok, mert tudom, hogy megpróbál a legjobban vigyázni magára. Mindent meg kell tenni, és ennek része a védőoltás, ennek része a maszkhasználat és ennek része az, ha beteg vagyok, akkor nem megyek más emberek közé és nem fertőzök meg mást.
Az életkoron kívül vannak-e olyan állapot- vagy betegségcsoportok, amik besorolják az embert a veszélyeztetett körbe?
Akik kórházba kerülnek, nagyon jól körülírt betegcsoportba tartoznak. A vesepótló kezelésbe részesülők, a hematológiai daganatos betegségekben részesülők, a kemoterápiában részesülők egyértelműen az a csoport, nekik olyan mértékben gyengítjük le az immunrendszerüket az alapbetegségük miatt, hogy rájuk nagyon kell vigyázni. De ez így volt a járvány korábbi szakában. Ők az a célcsoport, akinél még a védőoltás sem biztos, hogy teljesen meg tudja akadályozni a kórházba kerülést. Természetesen ezek statisztikák. Nem mondjuk azt, hogy aki be van oltva, az 100 százalékosan védett a koronavírus ellen. De azt igen, hogy aki be van oltva megfelelő mennyiségű védőoltással, annál nagy valószínűséggel nem lesz súlyos a betegsége, sőt, ami nagyon fontos, csökken a hosszú Covid előfordulásának a valószínűsége. Egyes országokban már nem a koronavírust tartják a legnagyobb problémának, hanem a hosszú Covidot. Ez a gyógyulást követő különböző klinikai tüneteknek az együttese. Agyi köd, lassú gondolkodás, köhögés, fulladás, gyengeség, ezek nagyon meg tudják keseríteni az ember életét. De ha valaki fölvett védőoltásokat, kisebb valószínűséggel lesz neki hosszú Covidja.
Mi az oltásfelvétel legjobb stratégiája annak, aki úgy gondolja, hogy rizikócsoportban van és szeretne új oltást?
Egyelőre afelé halad a világ, hogy hasonlóképpen az influenzához, évente egyszer, körülbelül ebben az időszakban minden rizikócsoportba tartozó kapja meg mind a két oltást, a koronavírusoltást is és az influenza elleni oltást is, így tehet a legtöbbet azért, hogy ne legyen súlyos beteg.
Arra van valami protokoll, hogy a kettőt távolítani kell egymástól vagy ugyanabban az időpillanatban egyiket a bal, másikat a jobb karba?
Ugyanabban az időpillanatban. Akkor csak egyszer kell orvoshoz mennie, ennek megvan a maga haszna. Az, hogy valaki mennyi oltást kap, ez egyáltalán nem kontraindikálja azt, hogy ezeket egyszerre is be lehet adni.
Milyen oltások vannak most forgalomban? Egyfajta vagy lehet választani belőlük?
Többféle oltás van most is forgalomban és többféle oltást lehet kérni az orvosoktól. De tény az, hogy korábban erről volt vita, a hagyományos és a modern technológiai oltások kapcsán. Ne felejtsük el, hogy rengeteg olyan oltást használunk ma is a világban, amelyek hagyományos technológiával készültek, és senkinek nincsen velük baja. Soha nem voltam az ellen, hogy valaki a hagyományos technológiájú oltást válassza.
Abban van különbség az oltás hatékonysága között, ez már egy technológiai kérdés, hogy milyen tűvel adják be? Vannak a gyorstűk meg vannak a hagyományos típusú tűk, vagy ez csak érzet kérdése?
Ez érzet kérdése, ráadásul afelé haladunk, hogy már ne kelljen tű. Mennyivel kényelmesebb egy tapaszt föltenni vagy szájon át bevenni egy oltást vagy mikrotűvel bejuttatni. Éppen a tűfóbia miatt vannak olyanok, akik annyira félnek a tűtől, hogy nem oltatják magukat. Próbálunk orrspray formájában, különböző utakon beadni oltásokat. Egy orrspray is mennyivel egyszerűbb módja lenne egy védőoltás beadásának! A közeljövőben lesznek ilyen típusú technológiával beadott korona elleni oltások is.
A nem veszélyeztetett korcsoportban milyen az új Covid-betegség lefolyása? Vannak-e már erről irodalmi adatok?
Abszolút. Egy felső légúti betegség formájában zajlik.
Ennyi?
Kilencvenkilenc százalékban nem lesz belőle tüdőgyulladás, csak egy öt-hat napig tartó, maximum hőemelkedéssel járó enyhe megbetegedés. Ezek a variánsok sajnos többször is meg tudnak minket betegíteni, akkor is, ha be vagyunk oltva. De nem leszünk súlyos betegek, és ez a lényeg. Hasonlóan az influenzához. Az influenzaoltás sem azt akadályozza meg, hogy elkapjuk az influenzát, hanem hogy ne legyünk súlyos betegek.
Ha a Covidot többször egymás után elkapjuk, akkor menet közben erősödünk, mert ami nem öl meg, az megerősít? Vagy koptatja az ellenállóképességünket, hogyha többször folyik az orrunk, többször köhögünk, többször vagyunk lázasok?
Sajnos nehéz erre válaszolni, hiszen van olyan ember, aki négyszer vagy ötször is elkapta a Covidot. Akkor miért kapja el hatodszor? Valószínű, hogy olyan immunváltozások vagy olyan immunkonstellációk vannak bennük, hogy az immunrendszerük nem tud megküzdeni a Coviddal. De olyan is akad, aki csak egyetlenegyszer kapja el és ezt követően soha többet. A legnagyobb üzlet az immunerősítőknek a forgalmazása, hiszen azt nem tudjuk mérni. Az, hogy egy immunerősítő hasznos, csak a tapasztalatokon múlik. Megfigyelték azt, hogy a vitaminok, a nyomelemek, a legkülönbözőbb titkos összetevők nagyrészt megvédenek minket vagy legalábbis védelmet adnak bizonyos fertőzésekkel szemben, ezen tapasztalatok miatt árulják az immunerősítőket. Senkinek sincs egyetlenegy olyan mércéje, amivel, mondjuk, egy vérvételből meg tudná mondani, hogy ennek az embernek az immunrendszere erős vagy gyenge.
De akkor honnan fogom én mint laikus tudni, hogy milyen immunerősítőt érdemes szednem? Lehet, hogy egy búgatóporral is ugyanolyan jól járnék, csak hinnem kéne benne.
A tapasztalatok azért megmutatják azt, hogy a vitaminbevitel, a nyomelemek, az antioxidánsok, nem tudom, micsodák együttese azért hasznos. Nem azt mondom, hogy ez nem hasznos, én csak annyit, hogy nem mérhető.
Azt lehet-e valahogy tervezni, hogy egy vírustörzs miért gyengül vagy szorul vissza, mint például a korábbi vírustörzsek visszaszorultak, most az Eris javára?
A biológusok azt mondják, hogy a vírusnak az evolúciója vezet ahhoz, hogy életben akar maradni, ezáltal nem betegíti meg súlyosan az illetőt, viszont sokkal gyorsabban terjed. Ezek a genetikai mutációk automatikusan fejlődnek ki benne, de valóban azt látjuk, hogy még több embert betegítenek meg. Ne felejtsük el, hogy a náthát okozó vírusok is koronavírusok és vannak olyan emberek, akik egy téli szezonban akár hússzor, harmincszor is náthásak lesznek, mert azok a vírusok is változnak. Így lehet állandóan a náthát is újra elkapni.
Volt egy időszak, amikor az influenzaszezon elmaradt, mert mindenki maszkot viselt. De jó ideje nem viselünk maszkot. Ebből az következik, hogy most kopog az influenzaszezon?
A tavalyi évben már eltörölték a maszkhasználatot, és jómagam is féltem attól, hogy két év kihagyás után sokkal erősebb influenzaszezon jön, de nem jött.
Miért nem jött?
Átlagos influenzaszezon volt. Bonyolult azért. Két különböző vírusról beszélünk, és tény az, ha az emberi immunrendszert nagyon sok inger éri, akkor gondolhatnánk azt, hogy ő ettől erősebb lesz, de nem biztos, hogy így van.
Milyen influenza fog jönni? Ezt tudjuk-e már?
Csak utólag fogjuk megtudni. Előre nem lehet megjósolni, hogy mi változik. A kutatók minden évben kifejlesztenek egy olyan, influenza elleni oltást, ami korábban a déli féltekén okozott járványt és ezzel oltják az északi féltekén élőket.
Feltételezve, hogy az fog jönni.
Ez jól működik, viszont tízévente, tizenöt évente a vírus úgy gondolja, hogy ő most változik. Az influenza egy kicsit más vírus, mert állatokban is tud terjedni, lóban, sertésben, madárban, és hogyha egy szerencsétlen genetikai összetétel során döbbenetesen megváltozik az influenzavírus, na, akkor jön a világjárvány. Erre is fel lehet készülni. Az influenzaoltások ennek megfelelhetnek, viszont addig eltelik jó néhány hónap.
Az állatokban terjedő influenza elvileg veszélyes lehet az emberre?
Így van, természetesen.
Tehát ha madárinfluenzás madár fölöttem megy, lepottyant és megfertőz itt lent bárkit?
A madárinfluenza nem jó példa, mert a madárinfluenza szerencsére egyelőre csak madarakban van. Nagyon ritka az, hogy ember megfertőződjön, az a vírus még nem jutott oda, hogy emberről emberre is terjedjen. A madárinfluenza vírusa egy borzasztó agresszív vírus, de nagyon ritkán tud emberre is terjedni, többnyire állatgondozók vagy közvetlen kontaktusban lévők kapják el, de hihetetlen súlyos megbetegedés, akár ötven-hetven százalékban is halálos lehet. A madárinfluenza úgy lebeg az emberiség feje fölött, mint veszély a következő időszakra. Kutatják is rendesen, oltásokat próbálnak előre kifejleszteni ellene. Minden országban jelen van, Magyarországon is, de egyelőre az embernek nem kell tőle félni.
Egy Covid-fertőzésben lévőt, a kórházban vagy bárhol máshol, könnyebben megtámadják bakteriális fertőzések, merthogy gyenge és fekszik?
Azt tanultuk az influenzáról, hogy úgy legyengíti az emberi szervezetet, hogy sokkal gyakrabban támadják meg baktériumok. Idős, beteg embernél egy influenzafertőzés nem önmagában az influenza miatt veszélyes, hanem az ilyen legyengített immunrendszer miatti bakteriális fertőzések okoznak tüdőgyulladást és olyan súlyos állapotot, ami miatt az idős ember kórházba vagy akár intenzív osztályra kerül. A koronavírusnál ez pont fordítva van. Itt maga a koronavírus a gonosz. A koronavírus és az általa kiváltott immunmechanizmusok miatt lesz tüdőgyulladás, amiatt lesz a hosszú Covid, lesznek különböző szövődmények. Itt a vírussal kell megküzdenie a szervezetnek, és azt tudjuk, hogy egy antibiotikummal nagyon jól tudunk baktériumok ellen harcolni. A vírus ellen sokkal nehezebb dolgunk van, ráadásul ez csak a betegség elején lehetséges. Egy négy-öt-hét napos megbetegedés esetén már nem a vírus dominál, hanem ez a bizonyos immunreakció. Ilyenkor már nagyon nehéz vírust pusztítani. Természetesen tüdőgyulladás esetén mi mindig alkalmazzuk, sokkal nehezebb dolgunk van.
Citokinvihar, azt tanultuk az első szakaszban, hogy pusztító hatású tud lenni.
Ez így van. A koronavírus egyik legsúlyosabb szövődménye. Hét-nyolc nap után, mikor az illető már úgy gondolja, hogy jól van, a tüdőgyulladása gyógyul, akkor hirtelen viharos gyorsasággal olyan tünetek lépnek fel, ami miatt sajnos intenzív osztályra szokott kerülni. Ezt is lehet kezelni, de ez már természetesen egy teljesen más típusú kezelés, különböző biológiai terápiákkal harcolunk ellene. Hála Istennek, a jelenlegi variánsnál ez elvétve fordul elő.
A poszt-Covid tünetegyütteséről azt tanultuk, hogy az ember bármely szervét érintheti. Tehát agytól a tüdőig, a lábig mindent. Ez ellen mit lehet tenni?
Aki oltást kapott, annál enyhébb a poszt-Covid lefolyása statisztikailag. Ez azt jelenti, hogy annak is lehet poszt-Covidja, aki enyhe módon esett át a fertőzésen. Nyilvánvalóan, aki súlyos, pláne intenzív osztályos ellátásban részesült, annál súlyosabb poszt-Covid van, de nem nagyon tudjuk megmondani azt, hogy pontosan mit okoz. Például, valakinek a Covid után nagyon hosszú ideig fáj a feje és korábban nem volt, ezért úgy gondolja, hogy ez egy poszt-Covid tünet.
De lehet, hogy nem.
De lehet, hogy nem. Sajnos, ennek a mérésére megint csak nincs semmilyen lehetőségünk. Feltételezni lehet. Ebből következik, hogy a kezelése sem könnyű. A poszt-Covid nagyon komoly gond. Egyes országokban úgy tartják, hogy a poszt-Covid ma már nagyobb probléma, mint maga a Covid.
Próbálnak erre valamilyen tapasztalati úton gyógymódokat kitalálni? Mondjuk, hogyha valaki elvesztette a tüdőkapacitásának 30 százalékát egy két hónapos intenzív osztályos kezelés után, akkor azon a légzőtorna segít?
Igen, illetve azért mi korábban tudtuk, hogy pont a Covid egy nagyon súlyos, hosszú távú szövődménye a tüdőfibrózis, a tüdő szöveteinek a rugalmatlanná válása. Ez ellen vannak gyógyszerek. Tehát bizonyos poszt-Covid tüneteket tudunk kezelni, de nagyon rövid idő ez még az orvostudományban, csak néhány éve volt koronavírus-járvány. Egyelőre még nagyon sok mindent tanulunk. A terápiában nagyon lassú a fejlődés, nagyon lassan jönnek azok a vírusellenes szerek, amelyek magát a koronavírust pusztítják.
Nyugat-nílusi láz, a tigrisszúnyogok terjesztik. Van kollégám, aki csapott le ilyet, el is tette magának emlékbe. Mekkora veszély a nyugat-nílusi láz itt?
A nyugat-nílusi láz egy vándormadarak által terjesztett, ritkán előforduló megbetegedés. Évente Magyarországon az az öt-hat-tíz konkrét megbetegedés, amit mi diagnosztizálunk, nem sok. A nyugat-nílusi láz ellen az emberi szervezet termel ellenanyagokat és ezek mérhetők. Egy vizsgálatban a Duna-Tisza-közén megnéztek egy populációt, hogy abban hány ember kapta el úgy a nyugat-nílusi lázat, hogy nem is tudott róla, és kiderült, hogy körülbelül 0,1 százalék. Tehát ezer emberből egy úgy esett át a nyugat-nílusi lázon. Az a titka a nyugat-nílusi láznak, hogy 80 százalékban teljesen tünetmentes. Nagyon enyhe megbetegedés, ha egyáltalán okoz tüneteket. Körülbelül 20 százalék lesz lázas, különböző tüneteket észlel magán és alig egy-két százalékban, többnyire idős, beteg embereknél okoz agyvelő-, agyhártyagyulladást, ami viszont veszélyes. Viszont ők kórházba kerülnek, ők a bejelentett esetek és ők azok, akiket próbálunk különböző tüneti szerekkel gyógyítani, hiszen a nyugat-nílusi láz ellen semmilyen specifikus terápia nem áll rendelkezésünkre. De hangsúlyozom, évente ebből nincs sok. Európában a vándormadarak vonulási helyén sincs túl sok. Görögországban, Olaszországban, Romániában, évente, ha 100-200 eset fordul elő, az már soknak tekintendő, úgyhogy a nyugat-nílusi láz ritka betegség.
Azért nincs rá gyógyszer, mert olyan kevés számú megbetegedés van, hogy nem lehet rá kifejleszteni vagy mert nem érdemes rá kifejleszteni? Valószínűleg a Nyugat-Nílus környékén többen betegednek meg ebben.
Igen, nehéz ezt kimondani, de a ritka betegségek ellen ritkán fejlesztenek gyógyszert.
Nem üzlet.
Vagy akár védőoltást, bár ez sem igaz, mert a nyugat-nílusi láz ellen van védőoltás, igaz, lovaknak. A nagyon drága versenylovakat próbálják úgy megvédeni, hogy egyrészt igyekeznek vigyázni rájuk, másrészt a lovakat lehet oltani. Az embert nem oltják.
Mi a szúnyogokkal kapcsolatban kaptuk föl ezt a témát, és valaki azt mondta, hogy egy szúnyog nem szúnyog. De tíz szúnyog, az már szúnyog? Vagy akkor számláljuk majd a szúnyogokat, hogy melyiknek csíkos a lába?
A Magyarországon őshonos szúnyogok, amikből van vagy nyolc-tíz fajta, is egész jól meg tudják keseríteni az életünket azzal, hogy csípnek. A betegségeket valóban a tigrisszúnyog terjesztheti, bár Magyarországon, érdekes módon, a nyugat-nílusi lázat nem az, hanem egy itt éldegélő szúnyog terjeszti, tehát a tigrisszúnyogtól önmagában nem kell félni. Természetesen megfigyelni kell, és az nagyon okos dolog, hogy be lehet jelenteni, hogy a biológusok lássák, hogy hol vannak és lássuk azt, hogy most megtelepszik-e Magyarországon. Egyébként megtelepednek ezek a szúnyogok, hiszen ahogy melegszik Európa, látszik, hogy egyre északabbra húzódnak azok a területek, ahol az ilyen, trópusi betegségeket terjesztő szúnyogok is meg tudnak telepedni. Beszélhetünk a sárgalázról, a Dengue-lázról, a Chikungunya-lázról, a Zikáról, olyan betegségekről, amik eddig csak a trópusokon fordultak elő, viszont ha ezek a szúnyogok Magyarországon is megtelepednek és meg fognak, akkor van arra esély, hogy kisebb járványokat okozzanak, mint ahogy Észak-Olaszországban és Dél-Franciaországban okoztak már a helyi szúnyogok kisebb Chikungunya- vagy Zika-járványokat. Erre egész egyszerűen figyelni kell. Rendkívül ritka az, hogy a jelenlegi magyar szúnyogpopulációtól valaki valamit elkapjon.
A szúnyog megcsípi a vándormadarat, amelyik hordozza a vírust és utána megcsíp engem és így működik?
Az ember nem is gondolná, hogy a madarat hol lehet megcsípni. A szeménél van olyan terület, ahol megcsípheti és utána szerencsétlen esetben egy embert is megfertőzve átviheti. De nemcsak embert, hanem lovat és egyéb emlősöket is meg tud fertőzni.
Általában a vérszívó rovarokra kell gondolni, amikor azt kezdjük el keresni, hogy milyen trópusi betegségek jöhetnek hozzánk? Vagy invazív fajokat kell keresnünk?
Nem. Amikor kórházba kerül valaki például ilyen súlyos tünetekkel, akkor úgynevezett protokollok vannak, aminek része a nyugat-nílusi láz. Ilyen agyvelő-agyhártyagyulladást számtalan vírus okoz, de igenis, amikor az ember ezt megpróbálja vizsgálni, akkor benne van a nyugat-nílusi láz. Trópusi országokból érkező embernél könnyebb dolgunk van, hiszen ha egy-két héten belül valamilyen megbetegedés jelentkezik, igenis, eszünkbe kell hogy jusson, hogy esetleg behurcolt valamit. De itt nemcsak szúnyogok által terjesztett betegségekről lehet szó, mint például a malária, hanem mindenféle másról is, baktériumfertőzésekről, gombákról, olyan trópusi betegségekről, amik egzotikusnak számítanak, Magyarországon borzasztó ritkák, viszont Magyarországon a tovaterjedés egészen ritka. Érkezhet Magyarországra maláriában szenvedő beteg, de azt, hogy ezt a maláriát egy szúnyog átvigye egy másik emberre, az extrém ritka.
Akkor a másik ember érintkezéssel nem tudja a maláriát átvinni egy harmadik emberre.
Ahhoz, hogy Magyarországon maláriajárvány legyen, a második világháború után még egypár évig volt, aztán megszűnt, a szúnyogpopuláció egy bizonyos részének hordoznia kell a malária kórokozóját. Ilyen jelenleg nincs, és úgy gondolom, hogy nem is lesz. Magyarországon, Európából, most már Georgiából is kiszorult a malária. Egyesek szerint bizonyos területeken újraéled, egyesek szerint a rovarirtószer-rezisztencia miatt, a háborúk miatt, a felmelegedés miatt fog még a malária gondot okozni, de Magyarországon erre csak akkor kell gondolni, ha valaki olyan országból jön, ahol ez előfordul, és ha nem védekezett ellene, nem szedett olyan tablettát, ami megakadályozza azt, hogy beteg legyen.
Ha valaki ilyen országba utazik, akkor hány lyuk lesz a karján meg hányféle tablettát kell beszednie?
Én mindenképpen javaslom. Vannak védőoltási tanácsadók, ahol megnézik, hogy milyen országokba megy az illető, megnézik, hogy ott milyen védőoltások szükségesek és megnézik azt, hogy kell-e malária ellen valamilyen gyógyszert szednie. Ez nagyon fontos. A malária halálos tud lenni. Ha valaki hazajön egy trópusi országból, napokig, akár egy hétig, két hétig lázas és nem fordul orvoshoz, akkor kialakulhat nála a maláriának egy olyan szövődménye, amit nem tudunk vagy csak borzasztóan nehezen meggyógyítani. Magyarul: előre kell gondolkodni. Ha olyan országba utazunk, ahol a sárgaláz endémiás, kötelező magunkat ellene beoltatni.
A háborús övezetekben terjedő járványok, kolera például, a szennyezett vízzel terjedő járványok, a migrációval is összefügg, ami egy tény. Jöhetnek a mi térségünkbe?
A koleráról sokat beszélünk mostanában, pont a háborúk miatt, a melegedés miatt, a szennyezett víz miatt sajnos megduplázódott az esetek száma a tavalyi évhez képest, ami tragikus, hiszen a kolera egy jól megelőzhető betegség, van ellene oltás, akár szájon át bevett oltás. Ha tiszta az ivóvíz, akkor nincs kolerajárvány, de nem tiszta az ivóvíz. A kolera egy rendkívül gyorsan kialakuló megbetegedés, gyakorlatilag órákon belül az illető kiszáradhat és akár meg is halhat. Nincs idő arra, hogy az illető Afrikából vagy akár Európa valamelyik országából behurcolja. De mást be lehet. A migrációs hullám kapcsán egész egyszerűen figyelni kell olyan betegségekre, amik egy trópusi országban sokkal gyakoribbak, mint nálunk. Gondolok itt a turberkolózisra, a tbc-re, ami Magyarországon most már jóval-jóval kisebb számban fordul elő, mint évtizedekkel ezelőtt, de ezt be lehet hozni. Gondolok olyan vírusmegbetegedésekre, amik egy közép-afrikai országban, bocsánat, természetesnek számítanak, például az AIDS, a HIV-vírus. Ezekre figyelni kell.
A HIV-vírust hogy lehet figyelni? Nincs az emberekre ráírva, hogy ők hordozzák.
Azokban a célországokban, ahol a menekültek letelepednek, ezt meg kell nézni. Nagyon egyszerű dolog, tüdőröntgent kell készíteni és a vérét szűrni kell olyan betegségekre, amik esetleg krónikus vírusos megbetegedések, illetve vagy kezelhetők, vagy gyógyíthatók. Ez teljesen természetes része a befogadásnak, ugyanúgy, ahogy a gyerekeknél meg kell határozni, hogy megkapták-e az abban az országban teljesen természetes védőoltásokat. És ha nem kapták meg, többnyire nem, akkor azokat meg kell nekik adni.
Van valamilyen egységes védőoltás-protokoll legalább Európában? Lehetett hallani a járvány első időszakában, hogy Németország keleti részén jobban viselik a járványt, mert ott a régi szocialista típusú kötelező védőoltás-rendszer volt az NDK idején, a nyugatin meg nem annyira.
Ez pontosan így van. Az egyes nyugati országokban sokkal gyengébb a kötelező gyerekkori oltási fegyelem, mint nálunk. Szokták mondani, hogy változik az egészségügy. Igen, de szerencsére ez a gyerekkori védőoltási rend, ez szigorúan be van tartva és tartatva és emiatt van az, hogy Magyarországon nem fordulhat elő, mondjuk, kanyarójárvány, ami New Yorkban, Romániában, Olaszországban. Más az oltási rend. Van olyan ország, ahol nem kötelező a gyermekek oltása, ami tragédia, mert például fölütheti a fejét olyan megbetegedés, mint a szamárköhögés, a kanyaró, amire mondhatnánk, hogy jóindulatú betegség, de nem az. Mind a kettőnek nagyon-nagyon súlyos, akár halálos szövődményei is lehetnek.
A gyerekek Covid és influenza elleni oltására most milyen szabályok az irányadók?
A vírusevolúciónak ebben a szakában a gyerekeket békén lehet hagyni és a fiatal egészséges embereket is. Semmi nem utal arra, hogy ez a koronavírus-változat oltással vagy anélkül súlyosabb megbetegedéseket okozna. Ráadásul az emberek nagy része átesett rajta, és én tudom, hogy a védettség idővel csökken, de az emberi szervezet nagyon okos. Ha már találkozott a koronavírussal, akkor egy második-harmadik-negyedik találkozásnál még akkor is, ha megszenvedjük, nem lesz olyan súlyos megbetegedés, hogy koronavírus-okozta tüdőgyulladás alakuljon ki.
A gyerekeknél az egyébként sokkal kevésbé volt jellemző? Általában jobban bírták? Volt egy olyan időszak, amikor azt mondták, hogy a gyerekek klasszul átvészelik.
Igen, de ne felejtsük el, a gyerekeknél is van poszt-Covid és a gyerek is lehet súlyos beteg. Én abszolút védőoltáspárti vagyok. Ami ellen van védőoltás és ami ellen bebizonyították, hogy a védőoltás hatékony, azt tessék használni. Nincs feleslegesen beadott védőoltás.
A koronavírus ellen kifejlesztett védőoltások mellékhatásai látszanak-e már, vagy telt-e el annyi idő az első sorozatok óta, hogy van erről adat?
Van néhány dolog, ami kétségtelen. Kétségtelen, hogy fiatal, elsősorban fiúknál a védőoltásoknál gyakoribb lett például a szívizomgyulladás. De ezt ne felejtsük el, hogy a gyakori, az egy nagyon relatív fogalom, hiszen maga a koronavírus is képes szívizomgyulladást okozni és az ezerszer gyakoribb, mint amit a védőoltás létrehozott.
Ezt el lehet különíteni, hogy mi miatt van, az oltás vagy a Covid-fertőzés miatt?
Nagyon nehéz. A statisztikákat kell nézni. Ahogy telik az idő a védőoltások beadásával, nyilvánvalóan ezeket jelentik, és a jelentésekben föltűnik, hogy valami azért gyakoribb, például a hölgyeknél összezavarja a menstruációt. Igen ám, de azt is megnézhetjük, hogy hány százezer vagy akár millió ember életét mentették meg a védőoltások. A mérleg serpenyőjébe kell a két dolgot tenni és el kell dönteni azt, hogy melyik fontosabb. A védőoltás sokkal fontosabb.
Egyre többen találkozunk, és ez is lehet, hogy csak egy anekdotikus adat, gyomor- és bélrendszeri fertőzésekkel. Elkezdődött az iskola, attól? Vagy mitől?
Meleg van.
A meleg miatt?
A szeptember szokatlanul meleg volt, és nyilvánvalóan a melegben bizonyos dolgok jobban megromlanak, többször van az embernek hasmenéses megbetegedése. Nincs ennek egyéb oka. Magyarországon semmi nem utal arra, hogy ezek a fajta megbetegedések szaporodnának.
Amikor ilyen gyomor- és bélfertőzése van az embernek, akkor utána van valami szabály arra, hogy meddig kell diétáznia?
Erre nincsen szabály.
Ki mennyire bírja?
Igen. Arra kell csak figyelni, hogy azért vannak ebből súlyosabb változatok. Egy szalmonella a magas lázzal, a hányással, a hasmenéssel, különösen idős, beteg embernél tud súlyos megbetegedéseket okozni. A vírusos hasmenések pedig inkább a járványokra jellemzőek. Egy időben hallottunk a calicivírusról, a rotavírusról, az ellen egyébként van védőoltás. Ezek mind-mind olyan vírusok, amik kisebb járványokat okoznak, néhánynapos tünettel. Diétával ezeket szépen át lehet vészelni.
A rotavírus a gyerekeket, főleg a kicsiket nagyon meg tudja viselni. Van is védőoltás.
Igen, tudjanak a szülők róla, hogy van védőoltás, és mint védőoltáspárti, javaslom az újszülötteknek a rotavírus elleni oltást is.
Orvosi adat van-e arra, hogy az emberek mintha szabadságukra időzítenék a betegségeiket? Kihúzza a melót és utána az első nap a szabadságán meg kifekszik.
Ez véletlen lehet. Én is hallottam erről, hogy az első nap beteg lesz. Nyilván nem lehet azt mondani, hogy bizonyos betegségek nem függenek össze az embernek a lelki tényezőivel, és ha én elmegyek szabadságra, akkor az én lelkem megváltozik, jó irányban, de lehetséges, hogy emiatt pont az immunrendszerem gyengül le és kapok el valamit. Nem, ez véletlen.
Az AIDS gyógyítása haladt előre az elmúlt harminc évben? Mert az úgy indult, hogy halálos és most pedig egy élhető állapotnak tűnik.
Keveset beszélünk róla, pedig a fejlődés az 1900-as évektől fogva robbanásszerűen haladt előre, ami azt jelenti, hogy ma már akár napi egy tabletta beszedésével ezt a betegséget túl lehet élni, családot lehet alapítani, teljesen egészséges gyereket lehet szülni. Ma már a tudomány ott tart, hogy ezek a többnyire fiatal emberek, akik szedik a gyógyszereket, ne minden nap szedjék be a tablettákat, hanem legyen egy olyan módja a gyógyszer bejuttatásának, ami esetleg kéthavonta viszi orvoshoz. Ma már egyes európai országokban van olyan injekció, ami hasonlóképpen a fogamzásgátló injekciókhoz, kéthavonta egyszer beadva ugyanúgy megvédi őt attól, hogy beteg legyen, mint a minden nap bevett tabletta. Nagyon sokan nem tudják betartani azt, hogy minden nap szedni kell, pedig a HIV-nek ez az egyik titka, hogy borzasztó rendszeresen kell szedni a gyógyszert. Néhány napos kihagyás akár végzetes lehet.
A teljes értékű élet azt jelenti, hogy az emberi kapcsolatai is teljes értékűek lehetnek?
Abszolút! Sem az egészségügyben, vérrel, testváladékkal, sem az emberi kapcsolataiban nem fog mást megfertőzni. Eltelt negyven év, az kiderült volna, ha ez nem így van. De így van. A gyerekeknél szinte száz százalékban. A terhes anyánál meg lehet akadályozni azt, hogy a gyermeke fertőzött legyen. Emiatt került szóba az utóbbi hónapokban, években a terhesek kötelező szűrése. Az elmúlt néhány évben négy olyan kisbaba született, akinél megakadályozhattuk volna, hogy HIV-fertőzötten szülessen, ha az édesanyát leszűrjük. Ha tudja, hogy pozitív, elkezd gyógyszert szedni és egészséges gyereke lesz.
De az kizárt mára, hogy az egészségügyi ellátórendszeren belül, mondjuk, vérátömlesztéssel fertőződjön meg valaki? Mert ha jól tudom, Magyarországon is van olyan beteg, aki így lett AIDS-es.
Erre olyan picike az esély, hogy gyakorlatilag évezredeknek kéne eltelnie ma Magyarországon, hogy egy ilyen eset előforduljon. Nyilvánvalóan a szűrések ideje előtt, tehát 1986 előtt volt olyan beteg, aki vérrel vagy vérkészítménnyel kapta el. De 1986 óta én nem tudok olyan esetről, hogy valaki vérrel, vérkészítménnyel fertőződött volna meg. Vannak biztonságos módszerek arra, hogy ez ne történhessen meg.
Egzotikus betegségek bejönnek most az országba? Olyanok, amikkel a Covid előtt a kórházban foglalkozni kellett?
A Covid idején be lehetett zárni a trópusi osztályt, hiszen ki utazott trópusi országba? Ahogy a Covidnak vége lett, az emberek kirobbantak az országból és sokkal gyakrabban látok trópusi betegséget. Természetesen maláriára lehet gondolni, különböző bőrfertőzésekre, Dengue-lázra, szúnyogok által terjesztett betegségekre. Hála a Jóistennek, ezek, a malária kivételével, ritkán halálosak, jól kezelhetők.
Bőrfertőzéseket hogy lehet elkapni? Szennyezett tárgyat fogunk meg?
Paraziták.
Tehát fürdünk a Mekongban és akkor?
Így van. Egyesek úgy gondolják, hogy jó ötlet egy trópusi folyóban egy fürdőnadrágban fürdeni. De nem az. Vannak olyan paraziták, amik az ép bőrön is bejutnak és a szervezetben elkezdenek szaporodni, akár a belső szervekben, hólyagban, belekben, májban okoznak fertőzéseket, úgyhogy azt javaslom, ha valaki ilyen helyre utazik, bármilyen tisztának is tűnjön a víz, azért gondolja meg kétszer, hogy egy trópusi patakban vagy folyóban fürödjön.
