Oroszország elmossa a béke és az agresszió közötti határt a Nagy-Britanniában idegméreggel elkövetett gyilkossági kísérlettel, amelyre a NATO válaszlépéseket fog tenni – jelentette ki Jens Stoltenberg, a szövetség főtitkára Brüsszelben csütörtökön.
A főtitkár közölte, hétfőn Londonban megbeszélést folytat Boris Johnson brit külügyminiszterrel a Novicsok elnevezésű idegmérgek csoportjába tartozó vegyülettel elkövetett támadásról és a lehetséges és arányos válaszlépésekről.
A főtitkár az angliai esetet összefüggésbe hozta az Ukrajna ellen 2014-ben elkövetett agresszióval, Oroszország grúziai és a moldovai jelenlétével, valamint a Nyugat-Balkán országaiban kifejtett tevékenységével, amelyekkel kapcsolatban hangsúlyozta: Moszkva „beavatkozásaival veszélyezteti a nemzetközi békét és biztonságot. Arra törekszik, hogy aláássa a demokratikus választásokat és intézményeket, destabilizálja a nyugati társadalmakat – húzta alá.
Stoltenberg elmondta, Nagy-Britannia számíthat a szövetségesek szolidaritására, de London nem kérte a szövetség alapszerződésének a közös védelemről szóló 5. cikkének alkalmazását, sem segítségnyújtást az eset kivizsgálásához. Hangsúlyozta: a szövetségesek egyetértenek abban, hogy a brit külső hírszerzés (MI6) volt orosz ügynöke, Szergej Szkripal és a lánya ellen Nagy-Britanniában elkövetett mérgezés a nemzetközi normák és megállapodások egyértelműen megszegését jelenti. A támadás, amelyre nem volt példa a NATO megalapítása óta, elfogadhatatlan és nincs helye a civilizált világban – húzta alá.
A főtitkár kijelentette: a NATO Oroszországhoz való hozzáállása továbbra is határozott marad, védekező jellegű, válaszadásában arányos. Nem fogja másolni az orosz mintát, amely tankkal tankot állít szembe, rakétákra rakétával, drónokra drónokkal válaszol. A szövetség továbbra is az előremutató párbeszéd folyatását szorgalmazza Moszkvával a létfontosságú átláthatóság növelése és a kockázatok csökkentése érdekében.
Stoltenberg, a NATO éves jelentésének bemutatása során elmondta: „a mai kiszámíthatatlan világban a katonai szövetség arra törekszik, hogy fokozza a nemzetek biztonságát.”
A jelentésből kiderül, hogy 2017-ben az európai szövetségesek és Kanada közel 5 százalékkal növelte védelmi kiadásait, emellett huszonhat további tagállam tett előrelépést az új, védekező képességekbe való befektetés terén.
A jelentés szerint a szövetségesek tavaly nagyobb mértékben járultak hozzá a NATO műveleteihez. 2017 végén több mint 23 ezer katona szolgált a küldetéseken, amíg 2014-ben ez a szám alig 18 ezer volt. A növekedés mintegy 30 százalékos csapaterősítést jelent – mondta a főtitkár.
Tájékoztatása szerint a NATO afganisztáni képzési missziója által a helyi kormányerők fokozták a tálibokra gyakorolt katonai nyomást. „Határozottan támogatjuk az afgán vezetésű megbékélési folyamatot, és arra szólítjuk fel a tálibokat, hogy üljenek a tárgyalóasztalhoz, ugyanis most van lehetőség a konfliktus megszüntetésére”– fogalmazott Stoltenberg.
Forrás: MTI