Az Omega legendás gitárosa romló állapota ellenére is aktívan alkot.
Hetvenegy esztendősen is alkot Molnár György, az Omega zenekar tagja. A zenész folyamatosan dolgozik, könyvet ír, dalokat szerez, és készül a visszatérésre, az esetleges nagy és talán utolsó Omega-bulira. Molnár Györgyöt, a legendás gitárost ezekben csak egyre romló egészségi állapota akadályozhatja meg.
Az elmúlt fél évben szinte átok ült a zenekaron, hiszen Benkő László (†77) után Mihály Tamást (†73) is elvesztette az Omega-család, most pedig Molnár Györgyöt is rejtélyes kór kínozza, már járni is csak nehezen tud.
Kedveld és ajánld a Hirmagazin.eu Online Médiát!
– Szeptemberben kezdődött az én pokoljárásom, egy reggel arra ébredtem, hogy alig bírok mozogni. Nagy nehezen felkeltem, s azt gondoltam, csak múló rosszullét ez, valamiféle idegbecsípődés, átmeneti fájdalom. Tévedtem. A helyzet azóta egyre rosszabb. Már száz métert is alig bírok sétálni. A gerincem nem engedi, nem hagyja, hogy normálisan éljek. Vizsgáltak elölről, hátulról, de semmi eredmény. Most majd egy vietnami orvoshoz megyek, akitől azt remélem, hogy visszaadja az egészségem, hogy megszűnik a mozgáskorlátozottságom, mert így, ilyen állapotban hogyan álljak én színpadra… – mondta keserűen Molnár, akinek nagy álma, hogy még egyszer visszatérjen a zenekarral. Persze, a nagy kérdés az, lesz-e egyáltalán még olyan nap, olyan este, olyan koncert, amelyen felcsendül a Gyöngyhajú lány, a Petróleumlámpa, a Léna… A legendás tagok nélkül ugyanis már soha nem lehet olyan az Omega, mint korábban.
– Sokan kérdezik tőlem, folytatjuk-e. Nem tudom a választ. Az Omega jövőre lesz hatvanesztendős, és hát a lelkemben, a lelkünkben ott van, ott motoszkál, hogy ezt a jubileumot valahogy, valamiképpen illene megünnepelni. De az ünnep a mi esetünkben aligha helyes kifejezés. Benkő Laci és Mihály Tomi nélkül már csak csonka Omegáról beszélhetünk. Talán lesz, lehet jövőre egy nagy, egy utolsó koncertünk, mondjuk az Új Puskás Arénában, ahol majd felcsendülhetnek a legnagyobb slágereink, és mi együtt a közönséggel, a rajongókkal sírva-nevetve zárjuk le életünk legcsodálatosabb időszakát…
Molnár György – akit csak Elefántként becéz a szakma – hangjában egyszerre volt érezhető a lelkesedés és a szomorúság. Emlékezni az elhunytakra, a barátokra, a zenésztársakra: az Omega legendás múltjára, lezárva mindent.
Kedveld és ajánld a Hirmagazin.eu Online Médiát!
Nem könnyű feladat ez.
A Kossuth-díjas zenész a nehézségek és a szomorúság ellenére próbál teljes életet élni. Folyamatosan alkot, már nem csak zenében, immár prózában is.
– Már megkaptam a koronavírus elleni két oltást, így mehetnék is, de persze, a legtöbb időt itthon töltjük a gyönyörű feleségemmel és a két imádnivaló fiammal, a tizennégy éves Álmossal és a tizenkét éves Zaránddal. Próbálok nekik segíteni az online oktatásban, de nem egyszerű feladat. Mindketten sportolók, megannyi díjat gyűjtöttek karatésként, én pedig büszke vagyok rájuk. Kitöltik az életemet. Persze, a zene mellett. Hamarosan egy dallal jelentkezem majd, amelyet még tavaly Benkő Lacival kezdtünk el együtt komponálni, s amelynek az lesz a címe, hogy A túlsó part. Ezzel a számmal Benkő Lacira is emlékezünk. Emellett Tóth Péter barátommal írjuk a könyvemet, amelynek az lesz a címe: Omega a gitár mögül. Telle lesz csodálatos emlékekkel és még csodálatosabb fotókkal. Olyan képanyagot sikerült szerezni, amely nagy hatással lesz a rajongókra… – tette hozzá a zenész.
blikk
