Rengeteg olyan kapcsolat húzódik akár több évig, évtizedig is, amelyek csakis a kiszipolyozásra, kizsákmányolásra épülnek. Általában a szenvedő felek a nők, de megesik azért az is, amikor a férfi az áldozat. Sajnos ezekben a helyzetekben a szenvedés addig húzódik, amíg az erősebbik, a kiszipolyozó fél azt nem mondja, hogy elég, ennek vége! Az áldozatok pedig sokszor fel sem fogják, hogy milyen macskaegér játékot játszanak. Cikkünkben egy szívbemarkoló és igaz történetet olvashatsz!
Az nlcafe oldal osztotta meg Emily történetét, aki egy tipikus mérgező kapcsolaton van túl.
„Van a mérgező kapcsolatoknak az a fajtája, amiben a mérgezőt csupa nagybetűvel kellene írni. Mert tényleg megöl, mint az igazi méreg. Én egy ilyenbe keveredtem fiatalkoromban, amikor beleszerettem egy olyan férfiba, akiről kiderült, hogy minden szempontból baj van vele. Mint minden kapcsolat, ez is szinte problémamentesen kezdődött: a kémia működött, erősen vonzódtunk egymáshoz, végtelen beszélgetésekbe bonyolódtunk, és úgy tűnt, sosem ununk rá a másikra. Persze utólag visszagondolva láttam pár aggasztó jelet, de meggyőztem magam, hogy mi ketten mindent meg tudunk oldani.
Nem lett igazam. Ahogy telt az idő, csak rosszabbodott minden, és egy év alatt régi önmagam árnyékává váltam. Nem voltam szinte sose vidám, nem akartam menni sehová, elmúlt az optimizmusom, a magabiztosságom, és olyan volt, mintha kialudt volna minden fény bennem. Helyette bizonytalan lettem, a legmélyebb kétségbeesés szélén egyensúlyoztam folyton, és egy sötét félelemfelhőbe kerültem… attól rettegtem, hogy el fog hagyni. Láttam, hogy szánalmas vagyok mellette, de akkor azt hittem, hogy nélküle összeomlana a világ körülöttem, úgyhogy kapaszkodtam belé, sokkal tovább, mint kellett volna.
Akkor is mellette maradtam, amikor minden okot felvonultatott már, ami miatt el kellett volna hagynom.
Amikor például azt mondta, hogy azért választott engem, mert én nem vagyok »feleségnek való alapanyag«, tőlem sosem akarna gyereket, és ez így neki kényelmes, hogy tudja, nem maradunk együtt holtomiglan-holtodiglan. Én pedig nem elküldtem őt erre, hanem inkább elhatároztam, hogy majd én bebizonyítom neki, hogy én vagyok a tökéletes feleségnek való nő. A végén ő volt az, aki lelépett, és ahogy várható volt, én ott maradtam kizsigerelve.
Csak ekkor láttam meg, hogy mennyire sérült ebben a kapcsolatban az önbizalmam. Amíg vele voltam, minden másnál fontosabb volt számomra az ő szerelme, pedig a barátaim próbáltak figyelmeztetni, hogy amiben vagyok, az rosszat tesz nekem. De nem hallgattam rájuk, inkább megszakítottam velük a kapcsolatot. Az ösztöneim azt súgták, hogy valami nem stimmel, úgyhogy őket is elfojtottam inkább. Azt választottam, hogy nem akarom látni a tényeket, inkább az álmaimba menekültem. Minimalizáltam magamban minden rosszat, és felnagyítottam minden apró jót vele kapcsolatban. Sok időbe telt, míg elmúlt belőlem a fájdalom és kigyógyultam belőle.”
Hosszasan kínzó méreg
Nagyon sokan képesek felismerni, hogy valami nincsen rendben és a lelkük mélyén tudják, hogy ennek nem igazán lesz jövője. Ennek ellenére mégis kitartanak az adott kapcsolatban ilyen-olyan okok miatt. Ezt nem szabad! Határozottnak kell lenni és elbeszélgetni a másik féllel, hogy melyek az a területek, szokások, amelyeken változtatnia kell, ahhoz, hogy egyenlő partnerek lehessetek a kapcsolatban. A legjobb, ha ily módon tiszta vizet öntesz a pohárba és megmondod neki, hogy „figyelj, velem ezt nem”. Ha fontos vagy neki és ő is hasonlóképpen érez, ahogy te, akkor hajlandó lesz változtatni és egyenlő felek lehettek, ha pedig nem, akkor ennek a kapcsolatban egészen biztosan nem lesz boldog élete. Inkább válaszd az azonnali fájdalmat, amely után van lehetőséged továbblépni, minthogy évekig szépen lassan felemésszen téged, mint egy lassan ölő méreg.
Forrás: nlcafe.hu
