A NATO-tagságból eredő közös feladatokról és kötelezettségekről, valamint a magyar haditechnika lehetséges fejlesztéséről is tárgyalt hétfőn Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Mike Pompeo amerikai külügyminiszterrel.
A két politikus közös sajtótájékoztatóján Szijjártó Péter közölte: Magyarország megbízható védelmi és katonai szövetségesként egy közepes hatótávolságú légvédelmi rendszer beszerzését tervezi, valamint a két fél megújítja az 1997-ben kötött védelmi egyezményt is.
A két ország kapcsolatának mindhárom fő pillére szóba került a tárgyaláson, a légvédelmi rendszer a jelenlegi és jövőbeli közös NATO-missziókkal együtt pedig a hadászati pillért hivatott erősíteni.
A fejlesztésekkel folyamatosan felzárkózik a honvédség
A miniszterelnök családvédelmi programja mellett legalább ugyanilyen fontos Magyarország garantálása a következő évtizedekben is – hangsúlyozta Horváth József biztonságpolitikai szakértő a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Ezért fontos a Magyar Honvédség állományi létszámának és a technikai fejlettségének fejlesztése, és ebbe a gondolatmenetbe illeszkedik a külügyminiszter közlése a légvédelmi rendszer vásárlásáról, hiszen a honvédségnek most olyan szisztematikus építkezésre van lehetősége, amelyben a szakemberek fegyvernemenként határozhatták meg az eszközszükségletet. Eddig mindenből a legmodernebbeket vásárolták meg, amelyek egy közös rendszerbe is illeszthetők. A fejlesztési program legújabb állomása a légvédelmi rakétarendszer is, amely csúcstechnológiát képviselő, hatékony eszközpark. A Magyar Honvédség akár 20–25 évig is használhatja ezeket az eszközöket – fejtette ki.
Lengyelország és Románia is hasonló rendszereket vásárolt a közelmúltban – tette hozzá a biztonságpolitikai szakértő.
Mobilis, gyors és pontos légvédelmi rendszerre van szükség
A honvédség fejlesztése a 70-es években megállt, azóta folyamatos leszerelés jellemzi. A szervezet 2010-re kvázi tetszhalott állapotba került, amelynek alapszintű működése leginkább a katonák áldozatkészségének volt köszönhető – mondta.
Hozzátette: eszközeik méltatlanul elavultak voltak, egészen alacsony létszámmal, mindez a Gripenek kivételével nem jelentett valódi védelmi erőt az ország számára – innen kellett elindulni a honvédség fejlesztésében.
Arra a kérdésre, hogy mit várhat az ország az új légvédelmi rendszertől, Horváth kifejtette: a mozgékonyság a legfontosabb tulajdonsága, továbbá legyen minél rövidebb a bevetési ideje, hogy „ha fenyegető szándékkal felemelkedik egy gép, arra minél gyorsabban lehessen reagálni”.
A pontosság ugyancsak lényeges tulajdonság, hiszen a magyar légtér rendkívül zsúfolt a polgári gépek közlekedése miatt – egészítette ki.
Nemcsak lehet, hanem kell is a védelemre költeni
A műsorvezető felvetésére, miszerint egy kis NATO-tagországnak nincs értelme védelemre költeni, hiszen a szövetség megvédi, a szakértő azt mondta: többször bebizonyosodott, hogy ez a fajta gondolkodás zsákutca.
Azt gondolták 2010 előtt a politikusok, hogy elég, ha a honvédség egy egészen minimális expedíciós képességgel rendelkezik, amivel részt vehet nemzetközi hadműveletekben, így a Magyar Honvédség képességeit nem fejlesztették – fogalmazott.
Rámutatott: ehhez képest a magyar határ mellett, Ukrajnában „hibrid háború folyik”, a Balkánon folyamatos a robbanásveszély, Nyugaton pedig a terrorizmus napi szintű problematikájával kell szembenézni, azaz „égető szükség van arra, hogy Magyarország képes legyen megvédeni önmagát.
Donald Trump amerikai elnök többször is leszögezte, hogy „nincs ingyen ebéd”, azaz számít az európai országok részvételére a NATO működésében. Magyarország most megmutatta, hogy elkötelezett a kétszázalékos költségvetési támogatás mellett – fogalmazott.
Horváth szerint Magyarország 2024-re érné el ezt a vállalást, de a jelenlegi ütemet látva nem kizárt, hogy ez már hamarabb is teljesülhet, hiszen rohamléptekben döntenek a stratégiai beszerzésekről, és a költségvetés biztosítja a védelmi terület financiális hátterét.
