Az éghajlatváltozással az ő életük is veszélybe kerülhet!
Földünk egyik legtávolabbi része, az Északi-sark vidéke nem csupán zord, kietlen jégsivatag. Reméljük, hogy nem csak múlt időben beszélhetünk minderről, hiszen a globális felmelegedés következtében már olvadnak a jégtakarók, gleccserek és fagyott területek. Ez tengerszint emelkedést, a gleccserek táplálta folyók mentén szárazságot, ivóvízhiányt eredményez, ami veszélyezteti az Északi-sarkvidéket benépesítő, csodaszép élőlényeket is.
Az éghajlatváltozásról már jelentek meg beszédes fotók, ami mindannyiunknak lehet felkiáltójel, óvjuk jobban Földünket.
Vigyázzunk a környezetünkre, óvjuk ezeket a fenséges állatokat!
Hóbagoly
A hóbagoly többnyire a sarkkör hideg részein található meg, amelyeket szegényes növényzet és vastag hótakaró jellemez. Általában fehér tollazattal rendelkezik, pár fekete pöttyel vagy csíkkal a testfelületén. Ezek a jegyek sokkal erőteljesebbek a nőstényeknél, mint a felnőtt hímeknél. A madarakat egészen lábukig borítja toll, ami szükséges a sarkkör hideg éghajlatához való alkalmazkodásukban.
Sarki róka
A sarki róka Földünk egyik legzordabb élőhelyének lakója. Amikor lassanként rövidülnek a nappalok, a sarki róka bundája egyre vastagabb lesz és megváltozik a színe. Rövid, szürkésbarna bundája a farkánál kezdődően először teljesen szürke, majd a tél beálltával hófehér lesz. Odúban vagy üregben él, amit domboldalba, meredek, sziklás tengerpartra, vagy folyópartra ás. Télen egymással összefüggő alagutakból álló járatot épít a mély hóba, ahol gyakran több család is él.
Tudtad?
- A sarki róka csak -70°C-nál kezd fázni, és állítólag már -80°C.ot is túlélt.
- Télen a szárazföldtől több mint 450 km távolságban is láttak már sarki rókákat a Grönlandot övező szilárd jégen.
- Ha nagyon kevés a táplálék, a sarki rókák rénszarvas- és pézsmatulok-ürüléket is fogyasztanak.
Grönlandi fóka
Egy átlagos grönlandi fóka 160–170 cm hosszú, nagyjából 130 kg. A borjak kb. 85 centiméteresen születnek. Az újszülött sárgás színű, de bundája három nap alatt kifehéredik. Ezt a szőrzetet három–négy hetesen levedli, és ettől fogva bundája rövidebb, ezüstös lesz, kis fekete foltokkal. Négyéves korára foltjai a hátán íves alakzatba rendeződnek; a teljesen kifejlett állat szürkés színű, feje és farka fekete, mellső uszonyai fehérek, hátán pedig jellegzetes, fekete, hárfaszerű rajzolat látható. Ezt a mintázatot a hímek hét, a nőstények csak tizenkét éves korukra érik el.
Főleg a jegesmedve vadászik rájuk, de a Fehér-tengeren a fiatal állatokat a rozmárok is széttéphetik. A grönlandi és észak-amerikai eszkimók ősidők óta vadásznak rá. Húsát megeszik, bőréből sátrat, csizmát, csónakot készítettek. (forrás: wikipédia )
Beluga vagy fehér delfin
Az Északi-sark környéki tengerekben honos. Néha nagy csapatokban vadászik és halakkal táplálkozik, melyeket maga előtt hajt. A beluga cetek lassan úsznak, a 10 km/h sebességet is alig érik el. Csak sekély vizekbe merülnek. Hanglokátorrendszerük nagyon fejlett (hangjuk feltűnően hasonló az emberi hanghoz), és igen jó a hallásuk is, így zsákmányuk helyét a zavaros vízben is pontosan meg tudják állapítani. Többnyire kis csapatokban úszkálnak, a sarkvidéki part menti vizekben fehér testükkel úgy hatnak, mintha csak olvadó jégtáblák lennének.
Sarki nyúl
.Megjelenése és felépítése mind a hideg éghajlati övhöz alkalmazkodott. A tundra öv jellegzetes állata, mely délebbi vidékeken nyaranta barna bundával, ősszel és tavasszal pedig szürkés színárnyalattal jelenik meg. A többi nyúlhoz képes a fülei rövidebbek, így csökkenti a hőleadási felületet. Magasra képes ágaskodni, ha környezetét figyeli, és veszélyhelyzetben akár 64 km/órás sebességgel is képes cikázni.
Tundra hattyú
Az Északi-sarkon élnek, de télen délebbre repülnek, útjukat már végigkísérte egy brit állatvédő. Tavaly az orosz sarkvidéki területektől Nagy-Britanniáig követte vándorlásukat.
Jegesmedve
A jegesmedve elterjedési területe az Északi-sarkvidék jégmezőinek déli része. A legtöbb jegesmedve szinte sohasem teszi a lábát igazi szárazföldre, többségük egész életét a sarkvidék befagyott vizein, a lassan sodródó jégmezőkön tölti. Csak a párzásnál mennek stabil helyre. A jegesmedve szinte állandóan vándorúton van, s emiatt még saját territóriumot sem tart. Viszonylag nagy utat kell megtenniük az állatoknak ahhoz, hogy napi táplálékukat beszerezzék. Zsákmány után kutatva akár napi 70 km-es távolságot is megtesznek. A globális felmelegedés miatt egyre nagyobb veszélyben vannak. A napokban járta be a világsajtót egy jegesmedve éhenhalásának videón rögzített szomorú percei.
Alaszkai fehér farkas
Természetes élőhelye az alaszkai tundrák. Jellegzetes a teljesen fehér színű bundája. Az egyik legnagyobb termetű farkas alfaj. A kisebb állatoktól, a nagyvadakig mindent elfogyaszt, néha növényi eledelt is eszik. Szigorú sorrendű falkákban él és vadászik.
Címlapfotó: Bill-Bouton/wikimedia commons
wikipedia, 24, Hirmagazin.eu
