2015. 05. 27. – 18:15 forrás: ESO
Az RCW 34 izzó csillagköd legfényesebb régiójában a gázt fiatal csillagok hevítik fel, amely ennek hatására a környező hűvösebb gázon túli régiókba terjeszkedik. Amint eléri a gázfelhő határait, egy kinyitott pezsgő tartalmához hasonlóan, robbanásszerűen tör a vákuumba.
Az RCW 34 fiatal csillagkeletkezési régió ennél többet is nyújt, hiszen olybá tűnik, a csillagszületés számos epizódja lejátszódott már benne.
Az Európai Déli Obszervatórium VLT teleszkópjának új felvételén az izzó hidrogéngáz látványos vörös felhője tűnik fel a kék előtéri csillagok mögött. A Vitorla konstellációban található képződmény legfényesebb részén masszív fiatal csillagok rejtőznek, és drámai hatással vannak a ködre: az erős ultraibolya sugárzás érte gáz – ahogy a nebula szívében is látható – ionizálttá válik, vagyis az elektronok leszakadnak a hidrogénatomokról.
Az RCW 34 a Vitorla-konstellációban (Fotó: ESO)
A felvétel nagy felbontásban
A hidrogén az asztrofotósok egyik kedvence, mivel a számos csillagködnél megfigyelhető, jellegzetes vörös színben izzik, emellett látványos felvételek készíthetőek segítségével. Az ionizált hidrogénnek azonban fontos csillagászati szerepe is van: jelzi a csillagkeletkezési régiókat. Az összeomló gázfelhőkből csillagok születnek, ennélfogva sokan vannak a nagy mennyiségű gázt felvonultató területeken, mint amilyen az RCW 34. Eme okból kifolyólag a nebula különösképpen érdekes a csillagszületést és -evolúciót tanulmányozó szakembereknek.
A nagy mennyiségű por viszont blokkolja a felhőkbe mélyen beleágyazódott csillagóvoda belső működésének megfigyelését. Az RCW 34-et nagymértékű halványulás jellemzi, vagyis az innen érkező látható tartományú fény nagy része még azelőtt elnyelődik, hogy elérné a Földet. Annak ellenére, hogy közvetlenül nem figyelhető meg, a csillagászok infravörös teleszkópokkal átpillanthatnak a poron, és tanulmányozhatják a beágyazódott csillagok fészkét.
A vörös szín mögé pillantva feltárul, hogy a régióban sok olyan fiatal csillag található, amelynek tömege a Napénak csak töredéke. Ezek a jelek szerint idősebb, masszív csillagok köré tömörülnek a középpontban, és csak néhányuk szóródott szét a külső területekre. Eme megoszlás miatt a kutatók úgy hiszik, a csillagkeletkezés különféle epizódjainak adott otthont a felhő. Három gigantikus csillag született meg az első ilyen szakaszban, amely aztán beindította a közelében lévő kisebb tömegűek keletkezését.
