Uniós kötelezettségének betartását kéri Horvátországtól a magyar fél, amikor azt kéri, tegyék lehetővé az orosz kőolaj szállítását az Adria vezetéken keresztül – jelentette ki Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter azzal kapcsolatban nyilatkozott, hogy a Barátság kőolajvezeték leállása után a horvát félhez fordultunk, ahonnan nem túl biztató választ kaptunk.
Magyarország nem valamifajta szívességet kér Horvátországtól azzal, hogy tegyék lehetővé az orosz kőolaj szállítását az Adria vezetéken keresztül, ugyanis ez európai uniós kötelezettség abban az esetben ha a csővezetékes tranzit elnehezül vagy ellehetetlenül – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Budapesten. A tárcavezető arról számolt be, hogy miközben Ukrajna jelenleg politikai okok miatt nem engedi a szállítást a Barátság kőolajvezetéken, az európai uniós szabályok világosan kimondják: ha Magyarország és Szlovákia számára ellehetetlenül a csővezetékes tranzit, akkor a két ország vásárolhat orosz kőolajat a tengeren keresztül is.
Fotó: AFP
„Ezért kértük a szlovákokkal közösen a horvát kormányt arra, hogy a rá vonatkozó, kötelező európai szabályoknak megfelelően eljárva tegye lehetővé az orosz kőolaj szállítását a horvát csővezetéken” – húzta alá.
Tegyük tehát világossá, itt nem valamifajta szívességet vagy nem valamifajta jófejséget vagy nem valamifajta humanitárius cselekedetet kértünk a horvátoktól, hanem azt, hogy tartsák be a rájuk vonatkozó kötelező európai szabályokat
– szögezte le Szijjártó Péter.
Mint mondta, „most végre az Adria vezetéket arra lehet használni, amire építették, vagyis hogy ez egy kiegészítő vezetéke legyen a keletről érkező fővezetéknek.” A tárcavezető megjegyezte, hogy az Adria vezeték mint kiegészítő vezeték önmagában nem alkalmas arra, hogy teljes egészében ellássa Magyarországot és Szlovákiát, arra viszont alkalmas, amire építették, hogy ilyen helyzetekben, amikor elnehezül vagy ellehetetlenül a szállítás keleti irányból, akkor azt egy időre kiváltsa.
„Úgyhogy arra kérjük a horvátokat, hogy egyrészt ne keverjenek össze különböző dimenziókat a kommunikációban, másrészt pedig, hogy a rájuk vonatkozó kötelező európai szabályoknak megfelelően viselkedjenek” – összegzett.
Álla a bál a Barátság kőolajvezeték körül
Az Origo korábban megírta, hogy a horvát miniszterelnök szkeptikus választ adott a magyar kérésre, hogy szállítsanak orosz kőolajat az Adria vezetéken keresztül. Ukrajna szándékosan akadályozza a Barátság kőolajvezeték újraindítását, a MOL pedig az ország stratégiai készleteinek feloldását kérte a kormánytól. A MOL-csoport a magyar Energiaügyi Minisztériumhoz fordult a stratégiai kőolajkészletek felszabadítása érdekében, miután 2026. január 27. óta nem érkezik kőolaj a Barátság kőolajvezetéken keresztül.
A Barátság kőolajvezetéken Magyarországra irányuló olajszállítás a múlt hónap vége óta leállt. Az ukránok állítják, hogy az orosz támadások miatt, Szlovákia és Magyarország pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a szállítás minden további nélkül folytatódhatnak, ha arra lenne szándék az ukrán fél részéről. Robert Fico szlovák kormányfő egyesen úgy fogalmazott, hogy Ukrajna az olajszállítás leállításával zsarolja Magyarországot.
Hirmagazin.eu: Talán emlékeztek arra a konkrét diplomáciai vitára 2022-ből, amelyben Magyarország és Horvátország vezetői / külügyi intézményei között feszült vita alakult ki a történelmi kérdés – miszerint Magyarországnak valaha volt tengerpartja (itt tudod elolvasni a horvátok 2022-es okoskodását ebben e kérdésben..) – kapcsán.
2022 májusában Orbán Viktor egy rádióinterjúban beszélt arról, hogy Magyarországnak „volna tengere”, ha azt el nem vették volna tőle történelmi okok miatt, utalva arra, hogy régen a magyar királyoknak – a perszonálunió idején – voltak tengeri kijáratai az Adriai-tengerhez.
Ezt a kijelentést Horvátország élesen kritizálta, és a horvát külügyminisztérium meghívta Magyarország zágrábi nagykövetét magyarázatot adni, mondván, hogy bármilyen ilyen történelmi „területi” kijelentés érzékeny kérdés, és Horvátország elutasít minden olyan megjegyzést, amelynek területi következményei lennének a mai államokra nézve.
Ez a vita részben a Fiume (ma horvátul Rijeka) és a magyar tengerpart kérdésére épült: történészek és politikusok hosszú ideje vitatkoznak arról, hogy a történelem folyamán mennyire tartozott ténylegesen a Magyar Királysághoz az Adriai-tengerhez vezető partszakasz vagy kikötő, és mit jelent mindez a mai diplomáciai érzékenység szempontjából, de mi magyarok tudjuk, hogy úgy volt, ahogyan Orbán Viktor akkor elmondta.
Összefoglalva tehát: 2022 májusában tört ki diplomáciai feszültség Magyarország és Horvátország között amiatt, hogy Orbán Viktor történelmi kontextusban megjegyezte, Magyarországnak „volna tengere”, ha azt el nem vették volna tőle, és Horvátország ezt félreérthető, érzékeny területi kijelentésnek tekintette.
Ehhez a kérdéshez vegyük hozzá azt, hogy Magyarország „tengeri kijáratot” kap Olaszországban azáltal, hogy a magyar állam tengeri partszakaszt és kikötőfejlesztési területet vásárolt Triesztben, az Adriai-tenger partján, ahol saját tengeri kikötőt épít. A beruházás a magyar külgazdasági tárca szerint történelmi jelentőségű fejlesztés, amely lehetővé teszi, hogy Magyarországnak — több mint egy évszázaddal az 1920-as trianoni békeszerződés utáni tengeri „kikötő nélküli” időszak után — ismét tényleges tengeri kikötője legyen.
A projekt lényege a következő:
• A magyar állam 31 millió euróért 60 éves koncesszióban megszerezte azt a partszakaszt és területet Triesztben, ahol kikötőt építenek.
• A terület körülbelül 30 hektár, és hozzávetőlegesen 650 méternyi partszakaszt biztosít Magyarország számára az Adria partján.
• Jelenleg zajlanak a kikötő építési munkálatai, amelyek elsődleges célja egy modern árukikötő kialakítása magyar exporttevékenység számára, és a tervek szerint 2028-ra kezdheti meg a működését teljes kapacitással.
• A beruházást a magyar állam Adria Port Zrt. nevű 100 %-ban állami tulajdonú cég koordinálja, és a projekt sokéves előkészítés után most látványos fizikai munkálatok fázisába lépett.
Ezek alapján a magyar sajtó és a hivatalos közlemények egyes üzenetekben úgy fogalmaznak, hogy Magyarországnak ismét „tengeri kijárata van” vagy lesz, mivel egy saját kikötőfejlesztés épül a tengerparti Triesztben — ez azonban nem azt jelenti, hogy Magyarország közvetlenül nyúlik ki a tengerhez a saját területein belül (hiszen Olaszország része), hanem azt, hogy hosszú távú koncesszióval rendelkező területen saját kikötőt hoz létre és használ.
Summa: Nem nehéz összerakni a képet! Amikor Magyarország segítséget kért az energiaellátás biztonsága érdekében, hirtelen falakba ütközött. Közben pedig éppen most épül a magyar tengeri kikötő Triesztben, ami hosszú távon új mozgásteret ad az országnak az Adrián
Egy saját tengeri kijárat nemcsak gazdasági előny, hanem stratégiai erő is. Elképzelhető, hogy ez nem mindenkinek tetszik a térségben. A régióban mindenki a saját érdekeit nézi, és ha Magyarország erősödik, az bizony átrendezi az erőviszonyokat. Ilyen helyzetben a döntések mögött gyakran több van, mint amit elsőre kimondanak.
Ebben a helyzetben a horvát kormány magatartása nemcsak indokolatlannak, hanem méltatlanul elutasítónak is hat.
Amikor egy uniós tagállam a közös szabályok betartását kéri, az nem szívesség, hanem jog!
A mostani reakció inkább politikai üzenetnek tűnik, mint szakmai álláspontnak.
Van véleményed? Írd meg kommentben!
