forrás: Torkos Matild/hirado.hu
Az Iszlám Állam ellen addig nem lehet átütő sikert elérni, amíg nem jön létre a megállapodás az USA és Oroszország között a koordinált fellépésről. Az eredményhez arra is szükség van, hogy akik eddig is felléptek valamilyen módon a terrorszervezet ellen, azok növeljék meg korábbi erőfeszítéseiket – mondta a hirado.hu-nak Szijjártó Péter. A külügyminisztert a New York-i repülőtéren érte el telefonon munkatársunk.
– Sikerült-e elérni bármilyen konkrét eredményt is annak érdekében, hogy az ENSZ égisze alatt szervezett közös katonai erővel felszámolják az Iszlám Állam nevű terrorszervezetet Szíriában?
– Úgy látom, hogy az eredmények elérésére addig nincs esély, amíg közös akarat nem jön létre az Egyesült Államok és Oroszország erőfeszítéseinek összehangolására. Az Iszlám Állam ellen addig nem lehet átütő sikert elérni, amíg nem jön létre a megállapodás az USA és Oroszország között a koordinált fellépésről. Az eredményes fellépéshez szükséges, hogy akik eddig is felléptek valamilyen módon a terrorszervezet ellen, azok növeljék meg erőfeszítéseiket. Úgy tapasztaljuk, hogy erre szándék van, ugyanakkor a gyakorlati megvalósulásra irányuló fejleményeket még nem látjuk.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter interjút ad a Magyar Távirati Irodának dolgozószobájában 2015. január 29-én. MTI Fotó: Bruzák Noémi
– Miközben önök az ENSZ Biztonsági Tanácsában a közel-keleti és észak-afrikai konfliktusról és a terrorizmus elleni harc kérdéseiről folytattak vitát, Moszkva légicsapásokat intézett Bassár el-Aszad kormányának jóváhagyásával szír területeken – orosz bejelentés szerint – az Iszlám Állam harci állásai ellen. A Pentagon elítélte az akciót, azt állítván, hogy a szír-kormány ellenzékének bázisait bombázták az oroszok. Ez a konfliktus szóba került az ülésen?
– Komoly vitatéma volt. Elkeserítő. Ahelyett, hogy a koordinált fellépés, az összehangolt együttműködés részleteiről történt volna egyeztetés, arról folyt a vita, hogy ki és pontosan mit is bombáz éppen.
Lát-e reményt arra a Biztonsági Tanács ülésén szerzett benyomásai alapján, hogy végül lesz megállapodás a közös fellépésre?
-Abban reménykedhetünk, hogy a nagyhatalmak pragmatikusan gondolkodva a globális érdekeiknek megfelelően fognak döntést hozni a szíriai helyzetről. De ez a döntés nem holnap fog megszületni.
– Szíria képviseltette magát a vitában? Ott volt-e, felszólalt-e Bassár el-Aszad? A híradások nem nagyon szóltak a szírek részvételéről.
– Nem volt itt. A szír miniszterelnök-helyettes volt itt.
– Azzal, hogy most már nem csupán a kurdokat kiképző nyugati katonai szakemberek védelmét látjuk el a Közel-Keleten, hanem a kurd harcosok kiképzésében is részt veszünk, nem növekszik-e – emiatt – Magyarország fenyegetettsége az Iszlám állam részéről?
– Az Amerikai Egyesült Államok kérésére veszünk részt a kiképzésben. Az Országgyűléstől eredetileg kapott felhatalmazás elég általános volt ahhoz, hogy teljesíteni tudjuk ezt a kérést. Mielőtt ezt a felhatalmazást kértük a parlamenttől, elvégeztettük a szükséges nemzetbiztonsági kockázati elemzéseket minden eshetőséget számba véve.
– Orbán Viktor felszólalásából kitűnt, hogy nem csupán Magyarország, hanem Európa érdekeit szem előtt tartva sürgette a globális fellépést a közel-keleti helyzet megoldására, illetve az Európát érő tömeges migrációs nyomás kezelésére. A kormányfő által elmondottak, miszerint abban kell támogatnunk a menekülteket, hogy „visszakapják saját életüket saját hazájukban” és hogy „ennek elérése érdekében békét kell teremtenünk és gazdasági fejlesztési tervet kell kidolgoznunk országaikban” jelentősen eltér attól, amit Nyugat-Európa kormányfőinek többsége, illetve az Európai Bizottság képvisel. A Bizottság részéről volt felszólaló?
– Federica Mogherini, az unió külügyi biztosa vett részt a vitában, ő elmondta, hogy Európa országainak milyen komoly kihívás a menekültek tömegeinek ellátása. A magyar miniszterelnök mellett a máltai kormányfő is globális megoldást sürgetett. Az ENSZ vezetői is egyetértenek velünk abban, hogy ez egy globális probléma, ami globális megoldást követel. Most az ENSZ-ben elindul egy gondolkodás arról, hogyan kellene ezt végrehajtani.
– Ban Ki Mun, az ENSZ főtitkára két hete elítélő módon nyilatkozott Magyarországról. Kifogásolta, hogy a magyar rendőrök könnygázt és vízágyút használtak a migránsok ellen a horgosi határátkelőnél. Sikerült az ENSZ vezetőit tájékoztatni arról, hogy mi is történt valójában?
– A főtitkár két helyettesével folytatott tárgyalásaimon mindent elmondtam az ügy hátteréről, jelezve, hogy félinformációk alapján alkottak véleményt. Nyugtázták az általam elmondottakat. Jan Eliasson ENSZ főtitkár-helyettessel történt megbeszélésünkön szóba került az is, hogy az utóbbi időben többen húztak hamis párhuzamot a mostani menekültek és a magyar ’56-os emigránsok között, akik elhagyni kényszerültek hazánkat a forradalom leverése után. Elfelejtik, hogy a mi politikai menekültjeink annak idején tisztelték azt az országot, amelyik befogadta őket, együttműködtek a hatóságokkal és nem léptek fel agresszíven. Most ellenben azt látjuk, hogy a bevándorlási hullámra jellemző az agresszió is, a bevándorlók egy része nem tiszteli törvényeinket és elutasítja az együttműködést a magyar hatóságokkal.
